Gondolta volna?! A netes mémek igazi energiazabálók!

Amikor 2007-ben az „I can has cheezburger?” lett az első olyan jelentős netes mém, ami teljesen megváltoztatta az online világot, valószínűleg senki sem gondolt arra, hogy mennyi energiát is fogyaszt majd ez – és a hasonló mémek – a globális adatközpontokban, szerverfarmokon! Meglepően sokat. Hogy mennyit, annak a The Guardian cikk járt utána.
A mémek kapcsán mostanra kiderült, hogy a felhőben tárolt adatok túlnyomó része úgynevezett „sötét adat”, vagyis egyszer használjuk, aztán soha többé nem nézzük meg. Ez azt jelenti, hogy az összes mém, vicces kép és film, amit szívesen megosztunk barátainkkal és családtagjainkkal – legyen az az „All your base are belong to us”, Ryan Gosling „Hey Girl”-je, Tim Walz egy kismalaccal (vagy bármelyik hazai mém – a szerk.) – valahol ott lapul egy adatközpontban, miközben folyamatosan energiát használ. A brit Nemzeti Hálózat előrejelzései szerint 2030-ra az adatközpontok az Egyesült Királyság teljes villamosenergia-fogyasztásának közel 6%-át fogják kitenni, így a fölösleges adatok kezelése kulcsfontosságú a klímaválság elleni küzdelemben.
Ian Hodgkinson, a Loughborough Egyetem professzora már évek óta tanulmányozza a sötét adatok klímára gyakorolt hatását, és azt, hogyan lehetne csökkenteni ezt a terhelést.
„Pár évvel ezelőtt kezdtem bele, mert kíváncsi voltam, milyen negatív környezeti hatása lehet a digitális adatoknak” – mondta. „Eleinte úgy tűnt, hogy ez egy könnyen megválaszolható kérdés, de kiderült, hogy valójában sokkal összetettebb. De az biztos, hogy az adatoknak van negatív környezeti hatása.”

A mémek a 68%-nyi sötét adat nagy részéért felelősek
Kiderült, hogy a vállalatok által használt adatok 68%-a soha többé nem kerül felhasználásra, és valószínű, hogy a személyes adatok esetében is hasonló a helyzet.
Hodgkinson rámutatott: „Ha az egyénekre és a társadalomra általában tekintünk, azt találtuk, hogy sokan még mindig azt feltételezik, hogy az adatok karbonsemlegesek. De minden egyes adat – legyen az egy kép, egy Instagram-poszt, bármi – magában hordozza a saját karbonlábnyomát.
„Amikor a felhőben tárolunk dolgokat, egy fehér, puha felhőre gondolunk, de a valóság az, hogy ezek az adatközpontok hihetetlenül forróak, zajosak és rengeteg energiát fogyasztanak.” – fejti ki a professzor.
Egy vicces mém persze nem fogja elpusztítani a bolygót, de az emberek telefonjaiban, SD memóriáin, meghajtóin tárolt milliónyi, kihasználatlan kép már bizony érdemi hatással van a környezetre. Hodgkinson kifejtette: „Egyetlen kép nem fog drámai hatást gyakorolni.
De ha például belenézünk a saját telefonunkba, és megnézzük az összes régi képet, amit tárolunk, összességében ez már jelentős energiafogyasztást jelent!
A mémek törlése kapcsán is ellenérdekeltek a nagy cégek
A felhőszolgáltatók és a tech cégek számára ráadásul anyagilag is előnyös, ha az emberek nem törlik a fölösleges adatokat, hiszen minél több adatot tárolnak, annál többet fizetnek a felhasználók a rendszereik használatáért. Tömegesen tehát senkinek sem érdeke itt a spórolás – leszámítva az adatait rendszeresen törölgető kisebbséget.
Hodgkinson hozzátette:
„Mi fizetünk azért a tárhelyért. Gyakorlatilag olyan valamiért fizetünk, amit soha többé nem fogunk használni, mert már nem is tudunk róla, hogy létezik.
Ha pedig belegondolunk ennek az anyagi költségeibe, de még inkább a környezeti hatásaiba, akkor azt látjuk, hogy messze elmaradunk attól a pályától, ami ahhoz szükséges, hogy 2050-re elérjük a net zero kibocsátást.
Bőven vannak más nagy hozzájárulók is az üvegházhatású gázok kibocsátásához, amelyekre még nem figyeltünk eléggé. Ám a professzor és csapata mindenképpen úgy gondolja, hogy az adatok is ide tartoznak, és ez a probléma csak nőni fog.
Különösen akkor, ha figyelembe vesszük az adatforgalom hatalmas növekedését, de azt is tudjuk az előrejelzésekből, hogy a következő egy-két évben, ha az összes megújuló energiát felhasználnánk, az sem lenne elegendő az adatok által igényelt energia fedezésére. Ez pedig elég ijesztő gondolat.”
Hodgkinson szerint, ha meg akarjuk állítani az adatcunamit, az egyik legegyszerűbb lépés, amit megtehetünk, hogy kevesebb felesleges e-mailt küldünk: „Az egyik gyakran emlegetett adat, hogy minden egyes normál e-mail körülbelül 4 gramm szén-dioxid kibocsátással jár. Ha ehhez hozzávesszük azt a rengeteg ‘örökölt adatot’, amit tárolunk – például az összes digitális fényképünket –, az már komoly hatással van az összesített energiafogyasztásra.”
A karbonlábnyomunk csökkentésének egyik módja az is, ha elkerüljük a rettegett „válasz mindenkinek” gombot – tette hozzá Hodgkinson. „Ha azt hisszük, hogy az e-mailjeink vagy az általunk előállított adatok karbonsemlegesek, soha nem tesszük fel magunknak azt a kérdést, hogy ‘Ha megteszem ezt vagy azt, mi lesz a következménye?’. Gondoljunk csak a különböző analitikai eszközökre vagy például a ChatGPT-re. Sokak számára ezek is karbonsemlegesnek tűnhetnek, pedig nem azok. Ha elkezdünk feltenni magunknak olyan kérdéseket, amelyeket eddig még nem igazán tettünk fel, az szervezeti és egyéni szinten is hatalmas változást hozhat a viselkedésünkben.”
Az anyag forrása:
Fotók: https://www.cheezburger.com/
Rémisztő gondolat: ha ez a cikk is mémként terjed el, akkor vajon hány gramm CO2-vel terheljük a környzetet… 🙂
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol a mémek netes hatásáról?
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!