Nyári rétek ugróbajnokai – melyik a szöcske, melyik a sáska?

A szikadt nyári réteken gyakran találkozhatunk ezekkel a ciripelő, figyelemreméltó ugrásokra képes rovarokkal, melyeket általában vagy szöcskeként vagy sáskaként emlegetünk, pedig a két faj nem ugyan az. Mutatjuk, hogyan különböztethetjük meg őket!

Rokonok, de csak unokatestvérek

A szöcskék és a sáskák is az egyenesszárnyúak rendjébe tartoznak, ám előbbi a tojócsövesek alrendjének, utóbbi pedig a tojókampósok alrendjének egyik öregcsaládja. Ez az igen népes rend világszerte 27.000 fajt számlál, melyek közül hazánkban 126 található meg.

Így lehet őket megkülönböztetni

Az egyik legfeltűnőbb különbség köztük a csápjuk hossza. A sáskáké ugyanis rövid, a testhossz felét sem éri el, míg a szöcskék esetében sokszor a rovar testénél is hosszabb. A másik eltérés a nőstény állatoknál figyelhető meg: az alrendi elnevezésükhöz hűen a sáskáknak rövid, alig látható tojókampói vannak, a szöcskéknek viszont szemmel láthatóan is hosszú tojócsövük.

Az is árulkodó jel lehet, hogy milyen napszakban találkozunk a rovarral. Ha napközben, akkor szinte biztosan sáskával van dolgunk, ha pedig szürkületkor vagy este, akkor szöcske lesz a delikvens. Bár ezt valószínűleg kevésbé tudjuk megfigyelni, de a sáskák szinte csak növényeket fogyasztanak, a szöcskék étrendje pedig változatos: vannak ragadozó és vegyes táplálkozású fajaik is.

Akkor is be tudjuk azonosítani a rovart, ha nem látjuk az egyedet, csak a hangját halljuk. A sáskák ugyanis az első pár szárnyukat a hátsó lábakhoz dörzsölve zizegő hangot hallatnak, a szöcskék viszont a tücskökhöz hasonlóan az első szárnyaikat összedörzsölve ciripelnek.

A legnagyobb hazai szöcske

Hazánk legnagyobb őshonos rovara is egy szöcskefaj: a fűrészlábú szöcske. Testhossza 53-75 milliméter (a nőstények nagyobbak), melyhez még egy 31-41 milliméter hosszú tojócső és szintén igen hosszú csápok is társulnak. A kifejlett rovarok teljes hossza így akár a 15 centimétert is elérheti.

A különleges magyar tarsza

Egyedül itt, a Kárpát-medencében él az endemikus (azaz bennszülött) magyar tarsza, mely a többi szöcskéhez képest eltérő testarányokkal bír. A kifejezetten zömök testéhez igen vékony lábak társulnak, melynek köszönhetően az ugróképessége is jóval csekélyebb a többi szöcskénél, és mindkét nemük röpképtelen. Emiatt a terjedőképessége is gyenge, hamar eltűnhet egy-egy területről, ezért a faj fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 forint.

Sáska, de mégsem rokon

Ájtatos manónak is nevezik ezt a szintén igen nagy méretű, igazán különleges küllemű, „imádkozó“ testtartású rovart, az imádkozó sáskát. A neve ellenére ez a tekintélyt parancsoló teremtmény nem a szöcskékkel és a valódi sáskákkal áll rokonságban, hanem meglepő módon a csótányokkal és a termeszekkel.

A szorgalmas tücskök

A nyári esték zenei aláfestőit biztosan senkinek sem kell bemutatni, ám azt valószínűleg kevesen tudják, hogy igen közeli rokonai a szöcskéknek. A zömök testű, rövid lábú mezei és házi tücsök esetében külalakra valóban nincs sok egyezés, ám a karcsú pirregő tücsök megszólalásig hasonlít a szöcskékre.

Kiemelt kép: Canva

*

Írja meg Facebook oldalunkra, mit gondol erről a témáról?

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!