Ponty nélkül nincs karácsony

Rántott ponty

A karácsonyi menüsorból nem maradhat ki az ikonikus (általában pontyból készült) halászlé – rántott hal páros sem, és bár az ünnepek alatt jelentősen megnövekszik a hazai halfogyasztás mértéke, éves szinten valamiért továbbra is háttérbe szorulnak a halból készült ételek.

Ahogy a KSH adataiból kiderül, a magyarok egy főre eső éves halfogyasztása az elmúlt években 5,7 kilogrammról 6,7 kilogrammra nőtt (melynek mintegy 40-45 százaléka a karácsonyi időszakban kerül a tányérra), ám még így is jócskán az utolsók vagyunk Európában. Ráadásul ennek a mennyiségnek közel 80 százalékát az import termékek, halkonzervek, tenger gyümölcsei teszik ki.

Ponty, ponty és még több ponty

A friss halak közül legfőképpen a pontyszelet, pontyfilé és a pontybelsőség a sláger, de sokan keresik még a busát, az afrikai harcsát, a szürkeharcsát, és a pisztrángot is. A hazai haltermelés tekintetében is aranyérmes a ponty: a tógazdasági haltermelés négyötödét ez a hal teszi ki. Az intenzív haltenyésztés nyertese pedig toronymagasan az afrikai szürkeharcsa: olyannyira, hogy egész Európában nálunk termelik belőle a legtöbbet.

A ponty után az afrikai szürkeharcsa tenyésztése is jelentős hazánkban
A ponty után az afrikai szürkeharcsa tenyésztése is jelentős hazánkban
Fotó: Pexels

Válasszunk frisset és hazait!

A messziről érkező, minőségi, fagyasztott tengeri halak nemcsak drágák, hanem a halászat módja, valamint a hosszú út szállítási költségei miatt a legkevésbé sem fenntarthatók. De megemlíthetjük a kedvező ára miatt népszerű pangasius-t is, amelyet legtöbbször nyomorúságos körülmények között tartva, génkezelt táppal vagy szeméttel etetve nevelnek fel, majd az így előállított igencsak kérdéses húst a távoli Vietnámból, Thaiföldről és Laoszból szállítják a boltok polcaira.

A hazai haltermelés ezzel ellentétben jóval csekélyebb ökológiai lábnyommal rendelkezik, legyen szó tógazdaságról vagy intenzív rendszerekről, ráadásul a szállítási költségek is töredékei az óceánokból származó termékeknek. Érdemes körbenéznünk a lakóhelyünk környékén is, ugyanis az ország több pontján működnek természetkímélő és etikus módon működő halgazdaságok.

Tényleg pocsolya ízű a ponty?

Sokan ezt hozzák fel ellenérvként, amikor a halfogyasztás kapcsán a ponty húsa kerül szóba. A tavi halak esetleges rossz, iszapos, úgymond „pocsolya” ízét általában a vízbe kerülő különböző szennyező anyagok, illetve a halastavak esetében a nem megfelelő takarmányozás okozhatja. Ezt azonban könnyen elkerülhetjük, ha megbízható helyről (pl. Hortobágyi Halgazdaság) szerezzük be az ételhez szükséges alapanyagunkat.

Ponty a tóban
Ponty a tóban: ha megbízható helyről vásárolunk, nem lesz rossz ízű a hal
Fotó: Canva

Hazai hallal az egészségünkért

A halak rendszeres fogyasztása nagymértékben hozzájárul a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozáshoz, és ezáltal az egészségünk megőrzéséhez. Könnyen emészthető, igen magas a fehérjetartalma, zsírtartalma pedig alacsony, illetve még a „zsírosabb” ponty vagy harcsa esetében is csak közepesnek mondható. A benne található omega-3 zsírsavak pedig elengedhetetlenek a sejtek, az agy, valamint a szív- és érrendszer egészséges működéséhez.

A halak húsa fajtól és élőhelytől függően eltérő mennyiségben ugyan, de jelentős mértékben tartalmaz A-, D-, B1-, B2- és B12 vitaminokat, valamint foszfort, kálciumot és szelént is. Érdemes tehát nem csupán az ünnepi időszakban, hanem legalább heti rendszerességgel beilleszteni az étkezésünkbe valamilyen finom halételt.

Kiemelt kép: Pexels

Kapcsolódó