Iszonyatosan sok zöldenergia megy a „kukába”, de mit tehetünk ellene?
A zöldenergia boom miatt most nagy a baj, veszendőbe megy rengeteg nap-, szél- és vízenergia, mert az áramszállító hálózatok nemcsak Európában, de a zöldenergia éllovasának tekinthető Kínában is alultervezettek. Nem ott és nem akkor termelődik a zöldáram, ahol arra szükség lenne – írja a neves Zerohedge elemzése.
A zöldenergia nagyon jó, ám túl sok van mostanság belőle ha sokat süt a nap vagy éppen többet fúj a szél. Ezért jó ideig gondot okoz, nem csak a háztartások, de még inkább a nemzetek szintjén. Az elmúlt fél-egy évben ezért Kína szél- és napenergia kapacitásának túlzottan gyors bővítése már regionális áramellátási egyensúlyzavarokat, időnként áramszüneteket is okozott. Ez pedig végül a megújuló energiák korlátozásához vezetett az elmúlt hónapokban Ázsiában – írja a Zerohedge elemzése, amely az oilprice.com-on jelent meg.
A kormányzatok világszerte igyekeznek választ adni erre a kihívásra, így a hazai szakpolitika célja is, hogy csökkentse a problémákat, időnként pedig a korlátozásokat – mégpedig az úgynevezett hosszú távú átviteli hálózatok bővítésével. Kínában ez kiegészül a tartományok közötti termelési tervek jobb összehangolásával is.
Ugyanis Kína északi és nyugati régióiban bőségesen állnak rendelkezésre energiaforrások, mint a szén, a gáz, a szél és a napenergia, de ezeken a területeken alacsony a népesség és ipari felhasználás is kevés, amely iparvállalatok ugye fel tudnák használni hiánytalanul akár a megtermelt zöld villamos energiát.
A folyamatosan rekordokat döntő szél- és napenergia kapaciás telepítése, azaz az ipari méretű szélfarmok és a naperőművek boomja tovább súlyosbította az ázsiai nagyhatalomban a regionális áramellátási egyensúlyhiányokat. Ez azonban arra kényszeríti az ország energiaelosztóit, hogy
mind nagyobb mennyiségű megújuló energiát kapcsoljanak le a hálózatról, amikor a zöldenergia termelése egyszerűen meghaladja a helyi fogyasztást.
Éppen ezért új kormányzati szabályozásokat vezetnek be: ezek célja, hogy csökkentsék a leállítandó megújuló energia mennyiségét. Ezt a hosszú távú átviteli hálózatok bővítésével és a termelési tervek tartományok közötti jobb összehangolásával kívánják elérni. Alább az újonnan belépő kínai zöldenergia kapacitások láthatók:
A kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal (NBS) adatai szerint 2018 vége óta az ország összesített energiatermelő kapacitása 1,137 milliárd kilowattal (kW) nőtt, ami évi 9%-os éves átlagos növekedést jelent. Közben a hőerőművi kapacitás, amely főként széntüzelésű erőművekből, de részben gáztüzelésű generátorokból származik, 257 millió kW-tal, vagyis évi 4%-kal emelkedett („China statistical yearbook”, NBS, 2023).
Persze a kapacitásbővítések nagy része mostanában az úgynevezett „új energiaforrásokból” származik – szélerőművekből (277 millió kW, évi 19% növekedés) és naperőművekből (517 millió kW, évi 29% növekedés). Az időszakosan működő megújuló energiák (nap és szél) növekvő térnyerése egyre nehezebbé teszi egy olyan országos átviteli rendszer kezelését, amely már eleve küzdött a jelentős regionális egyensúlyhiányokkal – állapítja meg a friss elemzés.
*
KAPCSOLÓDÓ:
Egy izgalmas Green.hu PODCAST adás az alábbi címsorra, vagy lentebb kattintva érhető el:
Gelencsér András lesújtó véleménye a fenntarthatóságról – Green.hu exkluzív podcast
Idézet a Green.hu podcastjából:
„Nem is az a gond, hogy el vagyunk késve, hanem az, hogy rossz irányba megyünk. A jelenlegi irány egyszerűen értelmezhetetlen. Ha megnézzük a párizsi klímaegyezményt, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának a korlátozásáról szól, akkor azt látjuk a valóságban, hogy ezek nem valósulnak meg, sőt, folyamatosan nő a kibocsátás”
*
Az ingadozó szél- és napenergia termelés problémájára Kínában a megoldás az áramtermelés ingadozásainak kisimítása lenne, mégpedig a jobb munkamegosztás kialakítása több termelőegység között, amelyek az ország nagyobb területein, elszórtabban helyezkednének el. Ehhez azonban nem elég új termelőhelyeket bevonni, de több átviteli kapacitásra és jobb ütemezésre lenne szükség.
Az országot ugyanis évtizedek óta hatalmas nyugat-keleti irányú villamosenergia-egyensúlytalanságok jellemzik. Az a jellemző, hogy a belső területek többlettermelése a keleti és déli partok hatalmas városai, régiói, azaz nagy fogyasztási központjai felé áramlik. Tavalyelőtti adatok szerint a keleti és déli tíz tartományi szintű terület (Liaoning, Hebei, Peking, Tiencsin, Shandong, Jiangsu, Shanghai, Zhejiang, Fujian és Guangdong) az országos fogyasztás 50%-át, de a termelésnek csak 40%-át tette ki. Ezzel szemben hat távoli és ritkán lakott északi és nyugati terület (Belső-Mongólia, Xinjiang, Shanxi, Shaanxi, Gansu és Ningxia) a fogyasztás 18%-át, de a termelés 25%-át adta.
De nem is Kínáról lenne szó, ha ezt a kihívást máris ne kezdték volna kezelni.
A fenti problémára reagálva a China State Grid Corporation egy úgynevezett ultra-magasfeszültségű átviteli hálózatot épített, amely lehetővé teszi az energia több ezer kilométeres szállítását a nyugati és északi többletterületekről a keleti és déli hiányterületekre. E hosszú távú szállítás mégis minimális veszteséggel történik. (Mi több, azóta Kína világszerte exportálja szakértelmét ezen a területen.)
Azonban még ez sem oldotta meg a kérdést, mert a szél- és napenergia csúcstermelési időszakaiban nincs elegendő népesség és ipar ezen területeken, hogy felhasználja az összes termelt energiát, valamint nincs elegendő hosszú távú átviteli kapacitás sem, hogy a többlet energiát teljes mértékben keletre és délre szállítsák.
A történetet onnan érdemes kezdeni, hogy 2016-ban az új energiaforrások országos kihasználtsági aránya rekord alacsonyra, 84%-ra esett vissza, ami arra késztette a központi kormányt, hogy elindítsa a „Tiszta Energia Felszívási Akciótervnek” fordítható programot, mégpedig a megújuló erőforrások pazarlásának csökkentése érdekében. A terv a helyi elosztás, a hosszú távú tartományközi átviteli hálózatok és az energiakereskedelem fejlesztésére összpontosított, hogy mérsékelje az új energiaforrások pazarlását.
Ezzel 2023-ra a szélerőművek kihasználtsági aránya figyelemre méltó 97,3%-ra, a napenergia kihasználtsága pedig 98%-ra emelkedett a Xinhua állami hírügynökség szerint.
Ugyanakkor pár hónappal később, már ez év elejétől a megújuló kapacitások gyors bővítése miatt a termelés korlátozásának problémája újra felbukkant, mivel 2024 első öt hónapjában a szélenergia kihasználtsága 96,1%-ra, a napenergiáé pedig 96%-ra csökkent. A csökkenő kihasználtság miatt riasztást adott ki a Nemzeti Új Energia Fogyasztási Megfigyelő és Korai Figyelmeztető Központ (angol fordításban: National New Energy Consumption Monitoring and Early Warning Center).
A válasz várhatóan hasonló lesz, újra hangsúlyt helyeznek a megújuló energia helyi szintű integrálására és az átviteli kapacitás növelésére, mégpedig a többletenergia tartományi határokon túli mozgatása érdekében. Az elmúlt két évben a központi kormány politikai nyilatkozatai ismételten a tartományok közötti átviteli és termelési együttműködés javításának szükségességét hangsúlyozták.
Zöldenergia – magas szinten foglalkoznak a kihívással
A kérdés fontosságát jelzi, hogy a Kommunista Párt Politikai Bizottsága 2024. február 29-én csoportos tanulmányi ülést tartott az új energia technológiákról és az energia biztonságról. Az ülésen, amelyen a központi és regionális vezetők vettek részt, megvitatták a hálózat kapacitásának növelését a tiszta energia integrálása, elosztása és szabályozása érdekében.
Hszi Csin-ping elnök hangsúlyozta az energiaágazat „koordinált fejlesztésének” szükségességét („Xi a megújuló energia magas színvonalú fejlesztését hangsúlyozza”, CPC International Department, 2024. március 2.).
Kína hosszú távú, ultra-magasfeszültségű átviteli rendszere sok szempontból rendkívüli mérnöki teljesítmény, amelyet valószínűleg a világ más részein is követni fognak, ahogy egyre több megújuló energiaforrást kapcsolnak a hálózatokhoz. Ez a rendszer lehetővé tette az időszakosan működő megújuló energiaforrások és a vízenergia figyelemre méltó beépülését a nemzeti energiarendszerbe, miközben fenntartotta vagy javította a megbízhatóságot. Ennek eredményeként a szélerőművek és naperőművek 2024 első öt hónapjában az összes energiatermelés 15%-át adták, szemben az ugyanebben az időszakban, 2019-ben mért 7%-kal.
Néhány szempontból azonban Kína még mindig küzd azzal, hogy a fragmentált tartományi szintű közműszolgáltatókból egy valóban integrált országos rendszert hozzon létre, amelyek saját prioritásaikat követik. Ahhoz, hogy a kormány tervei a megújuló energiaforrások még magasabb arányának elérésére megvalósulhassanak, sokkal szorosabb kapcsolatokra és nagyobb koordinációra lesz szükség a különböző típusú termelőegységek és a szélesebb területek között.
Az anyag forrása és további ábrák, részletek:
https://oilprice.com/Energy/Energy-General/Chinas-Renewable-Energy-Surge-Strains-Power-Grid.html
Fotó: Unsplash
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témáról!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
