Sugárevő gombát találtak Csernobilban: forradalmasíthatja az űrutazást

Egy gomba, amelyet a csernobili katasztrófa helyszínén fedeztek fel, úgy tűnik, a sugárzásból nyeri az energiát. Ez az elképesztő képesség a tudósok szerint megvédheti az űrhajósokat a kozmikus sugaraktól.

1997 májusában Nelli Zsdanova belépett Földünk egyik legsugárzóbb helyére: a felrobbant csernobili atomerőmű elhagyott romjai közé. Amit talált, az felülírta az élet és a sugárzás viszonyáról alkotott addigi elképzeléseket.

A plafonon, a falakon, sőt, még a kábeleket védő fém csővezetékek belsejében is fekete penész telepedett meg, melynek gombaszálai – pont úgy, mint a napfény felé nyújtózó növények – az ionizáló sugárzás felé vonzódtak. Ez a penész nem csupán beköltözött az elhagyott épületbe; a korábbi talajvizsgálatokból kiderült, hogy

a gombák aktívan növekedtek a területen szétszórt sugárzó részecskék irányába.

A sugárzás paradoxona

Ez a „radiotropizmus” (sugárzás felé fordulás), ahogy Zsdanova nevezte, paradoxon. Az ionizáló sugárzás sokkal erősebb, mint a napfény; egy részecsketámadás, ami úgy szaggatja szét a DNS-t és a fehérjéket, mint golyó a szövetet, mutációkat, sejtkárosodást és elhalást okozva. Ennek ellenére a penész nemhogy túlélte, de fejlődött. Zsdanova úttörő munkája a sugárzásból táplálkozó élet egy potenciálisan új formájára világított rá.

Mindez felkeltette a NASA tudósainak érdeklődését: vajon lehetne-e a gombákat pajzsként használni az űrhajósok védelmére?

A megoldás kulcsa egy pigment, amely széles körben megtalálható a Földön: a melanin. Ez a sötét, barnás-feketés molekula adja az emberek bőrszínét, és ez felelős a csernobili gombák fekete színéért is.

Ahogyan a sötét bőrszín véd az UV sugárzástól, Zsdanova gyanította, hogy a gombák melaninja is védőpajzsként működik az ionizáló sugárzás ellen. A melanin nem úgy működik, mint egy kemény pajzs, hanem elnyeli a sugárzás energiáját, és a rendellenes szerkezetén belül eloszlatja. Ráadásul antioxidánsként is funkcionál, stabilizálva a sugárzás által létrehozott reaktív ionokat.

Radioszintézis: tápanyag a sugárzásból

2007-ben Ekaterina Dadachova nukleáris tudós felfedezte, hogy a melaninos gombák nemcsak a sugárzás felé nőnek, de jelenlétében gyorsabban is fejlődnek. A csernobili reaktorból származó melaninos gombák 10%-kal gyorsabban nőttek sugárzó cézium jelenlétében, mint anélkül. Úgy tűnt, a gombák a sugárzás energiáját hasznosítják anyagcseréjük meghajtásához – aktívan táplálkoznak a sugárzásból. Dadachova ezt a folyamatot „radioszintézisnek” nevezte el.

„Az ionizáló sugárzás energiája körülbelül egymilliószor nagyobb, mint a fénysugáré, amit a fotoszintézis használ” – magyarázta Dadachova. „Szükség van egy elég erős energiaátalakítóra, és mi azt gondoljuk, hogy a melanin képes erre”

Tesztelés a világűrben

A radioszintézis elmélete az űrkutatás szempontjából is relevánssá vált, ahol a galaktikus kozmikus sugárzás – a Földön kívüli felrobbant csillagokból érkező, fénysebesség közeli protonok láthatatlan vihara – jelenti a legnagyobb veszélyt az űrhajósok egészségére.

2018 decemberében a Cladosporium sphaerospermum gombatörzs mintáit – pontosan azt, amit Zsdanova talált Csernobilban – elküldték a Nemzetközi Űrállomásra. A földi kontrollmintákkal összehasonlítva, a kozmikus sugárzásnak kitett gombák átlagosan 1,21-szer gyorsabban nőttek. A kutatók ezen kívül tesztelték a gombák sugárvédő képességét is. A gombaminták alá helyezett érzékelő adatai azt mutatták, hogy a gomba növekedésével a blokkolt sugárzás mennyisége megnőtt.

Már egy vékony gomba réteg is hatékony pajzsnak bizonyult.

Gomba-architektúra a Marsra

Az eredmények izgalmas perspektívát nyitnak a mélyűri utazás problémájának megoldására. A Holdra és a Marsra tervezett bázisoknak védelemre lesz szükségük a kozmikus sugárzás ellen. A víz vagy a polietilén túl nehéz lenne felvinni. Lynn J. Rothschild, a NASA asztrobiológusa javasolta a gomba alapú bútorokat és falakat, amelyek a Holdon vagy a Marson is megnöveszthetők. Ez a „myco-architektúra” jelentősen csökkentené a szállítási költségeket.

Ha Dadachova és Averesch eredményei beigazolódnak, a gombafalak nemcsak könnyű szerkezetet biztosítanának, hanem önregeneráló sugárpajzsként is működhetnének, elválasztva az űrutazókat a kinti kozmikus sugárzás viharától.

Forrás: BBC Earth
Nyitókép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/