Hiába az 50 forint, mégis süllyed az újrahasznosítás Magyarországon?
A lakosság körében az újrahasznosítás aránya 2024-ben váratlanul visszaesett, derül ki a G7 legfrissebb elemzéséből. Hiába álltak sorba az emberek az 50 forintos palackokkal, a szelektív gyűjtés mennyisége alig nőtt, miközben a tényleges újrahasznosítás szintje rég nem látott mélységbe zuhant.
A KSH adatai szerint a begyűjtött települési hulladék mindössze 25 százalékát hasznosították újra, ami jelentősen kevesebb, mint a koncesszió előtti 30 százalék.
A Mohu, a hulladékgazdálkodási koncessziót birtokló Mol-leányvállalat szerint azonban nincs visszaesés, sőt, a szelektív gyűjtés folyamatosan nő. Legutóbbi közlésük szerint a REpont automaták sikeresek, az emberek tavaly 3 milliárd italcsomagolást vittek vissza, amivel 88 százalékos visszaváltási arányt érte el.
Külső szemlélőként nehéz megítélni a valós helyzetet, ugyanakkor az is igaz, hogy az elemzés 2024-es adatokat tartalmaz, amiben a Mohu rekordvisszaváltása még nem szerepel – a 2025-ös adatokat nem adták ki a G7 felméréséhez.
Akkor most működik vagy nem a palackvisszaváltás?
Az 50 forintos betétdíjas rendszer elméletben a lakosság ösztönzésére szolgálna, és valóban, a műanyag-visszagyűjtés nőtt is, a rendszer sokak számára túl bonyolult. A többutas üvegeket visszaváltani igazi fejtörés: sokan nem is tudják, hol tehetnék ezt meg, így a környezetbarát csomagolás lassan eltűnik a piacról.
A szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége ugyan enyhén nőtt 2024-ben – részben a Mohu adatszolgáltatása miatt –, de a gyűjtött anyag nagy része nem jut el a valódi újrahasznosítási folyamatokig. Ha az anyagnak nincs piaci értéke, a koncesszióban a Mohu feladata csupán a gyűjtés és előkészítés, így sok műanyag végül lerakóba vagy égetőbe kerül.
A G7 elemzése rávilágít, hogy a koncesszió másfél év működése alatt a rendszer átalakítása ellenére sem történt áttörés az újrahasznosításban. A begyűjtött mennyiség nem azonos a valódi körforgásos gazdasággal, és a lakosság, valamint a cégek finanszírozásával működő rendszer átláthatósága is kérdéses.
Nem csak műanyag
Szelektív hulladékgyűjtésnél nem csak a műanyagól beszélünk, és nem is csak a házak, üzletek saját települési hulladékos kukáiba és szelektív gyűjtőibe kerülő hulladékról, hiszen ezen kívül még sokféle hulladék van még, például a gyárakban gyűjtött, az EPR rendszerbe tartozó, illetve a mezőgazdasági vagy építőipari hulladékok.
Emellett a szelektív hulladék egy része biohulladék – lenyírt fű, karácsonyfa, összegereblyézett falevelek –, ebben nem hozott változást a koncesszió. Az elmúlt másfél évtizedben ezek közül igazán csak műanyagból sikerült növelni a gyűjtést.
A G7 oldalán részletesen, grafikonokkal mutatják be e hulladékgyűjtési és újrahasznosítási adatokat.
Összességében tehát a rendszer a kutatás szerint inkább bonyolultabbá vált, mint hatékonyabbá. Hiába állunk sorba az 50 forintos palackokkal, az igazi cél – a hulladék anyagában történő újrahasznosítása – még messze van. A G7 szerint a koncesszió és a betétdíjas rendszer jelenlegi működése inkább stagnálást jelent, semmint a körforgásos gazdaság sikeres megvalósítását.
Forrás: G7
Nyitókép: Freepik
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témáról!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
