Száradnak ki a világ folyói – miközben árad is a víz

A Meteorológiai Világszervezet, az ENSZ egyik intézményének friss jelentése szerint a klímaváltozás miatt évtizedek óta nem látott ütemben csökkent a világ folyóinak vízszintje. A jelenség már veszélyt jelent a vízellátásra – figyelmeztet az ENSZ szakosított szervezete.
Az elmúlt öt évben az átlagnál alacsonyabb volt a vízszint világszerte, ami azzal járt, hogy kevés víz maradt a tározókban. Ez volt a gond nemrég Nagy-Britanniában is, vagy Új-Zélandon, amely jelentős vízienergia-termelő – már amikor van elég víz.
2023-ban a globális vízgyűjtő területek több mint felén abnormális helyzet alakult ki, hasonlóan 2022-höz és 2021-hez.
A jelentés szerint súlyos aszállyal és a folyók alacsony vízhozamával küzdenek Észak-, Közép- és Dél-Amerika nagy területei. Köztük van az Amazonas és a Mississippi folyó, amelyeken a vízszint rekordalacsony volt. A Föld másik oldalán, Ázsiában a Gangesz, a Brahmaputra és a Mekong szinte egész vízgyűjtő területén a normálisnál alacsonyabb volt a vízállás.
A „Globális Vízkészletek Állapota” című jelentés súlyos nyomást jelez a világ vízkészleteire, mivel öt egymást követő évben az átlag alatti folyóvízhozamok és víztározó beáramlások tapasztalhatók. Ez a hiány a közösségeket, a mezőgazdaságot és az ökoszisztémákat is érinti.
Ezenkívül a gleccserek az elmúlt 50 év legnagyobb tömegveszteségét szenvedték el, 2023 pedig a második év volt, amikor globálisan széles körű jégveszteség következett be.
A jelentés továbbá kiemeli, hogy 2023 volt a valaha mért legmelegebb év, amelyet hosszan tartó aszályok és széles körű áradások jellemeztek, amelyeket részben a La Niña és El Niño közötti átmenet, valamint az ember által okozott éghajlatváltozás idézett elő.
Az El Nino a Csendes-óceán keleti és középső, egyenlítői részén időszakosan kialakuló, átlagon felüli tengerfelszíni hőmérséklettel jár, a La Nina viszont az ezeken a területeken tapasztalható időszakos lehűléssel. Egyes kutatók szerint az éghajlatváltozás súlyosbítja ezeknek az időjárási jelenségeknek a hatásait és nehezebbé teszi az előrejelzésüket.
Közben viszont jön a víz, amikor nem kell…
Az árvízzel sújtott területek közé tartozott Afrika keleti partvidéke, Új-Zéland északi szigete és a Fülöp-szigetek. Európában is a saját bőrünkön tapasztalhattuk ezt, itt a szokásosnál nagyobb mennyiségű víz zúdult le a folyókon, elég csak a néhány héttel ezelőtti áradásra gondolni, de ugyanez volt a helyzet Írországban, Finnországban és Svédországban is.
„A víz az éghajlatváltozás lakmuszpapírja. Vészjelzéseket kapunk az egyre szélsőségesebb esőzések, áradások és aszályok formájában”
– mondta Celeste Saulo, a WMO főtitkára.
A jég és a gleccserek olvadása sok millió ember hosszú távú vízellátását fenyegeti. A melegebb légkörben több a nedvesség, ami kedvez a heves esőzéseknek. A gyorsabb párolgás és a talaj kiszáradása súlyosbítja az aszályokat” – tette hozzá. Ezek a szélsőséges vízviszonyok veszélyeztetik a vízellátást.
Az ENSZ Vízügyi Szervezete szerint jelenleg 3,6 milliárd ember évente egy hónapon át nem jut a kellő mértékben vízhez. A szám 2050-re várhatóan több mint 5 milliárdra nő.
A gleccserek az olvadás miatt tavaly több mint 600 gigatonnányi vizet veszítettek, ami a WMO 2022 szeptemberétől 2023 augusztusáig tartó időszakra vonatkozó előzetes adatai szerint a legmagasabb érték az 50 éve tartó megfigyelések során.
Forrás: WMO és az Infostart cikke.
Nyitókép: Pixabay
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témáról!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!