A szén-dioxid makacs: ki lehet vonni utólag?

A szén-dioxid kivonási technológiák (carbon capture storage – CCS) ígérete igen távoli. Jelenleg a klímaváltozást modellezni igyekvő módszerek mindössze 10%-a veszi figyelembe azt, hogy a CCS technológia sikerrel megvalósítható lesz a jövőben. Erre figyelmeztet egy a Nature-ben nemrég megjelent tanulmány.

A neves Nature folyóiratban minap publikált tanulmány igen szomorú képet, veszélyes jövőt fest elénk. E szerint a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) technológiája régóta napirenden van ugyan, de kérdéses, hogy vajon képes-e érdemi szerepet játszani a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A világ több nagy olajvállalata igyekszik CCS-projekteket indítani. Az ígéretes kezdés ellenére azonban e sokoldalú technológia bevezetésének üteme messze elmarad a várakozásoktól. Ezt a kérdést vizsgálja ezúttal egy friss elemzés, amely a Nature folyóiratban jelent meg, és amely a CCS megvalósíthatóságát és szerepét teszi most nagyító alá, mégpedig a globális klímacélok fényében. A legsikeresebb az ún. Enhanced Oil Recovery (EOR) technológia, amely segíti a meglévő olajkutak hatékonyabb kitermelését, miközben a szén-dioxidot visszajuttatják a föld alá. Ilyennel kísérletezik például az amerikai Chevron és leányvállalatai.

A Nature friss, szeptember végén megjelent tanulmánya szerint 2030-ra a CCS kapacitását elvben nyolcszorosára kellene növelni. Ez azonban nem tűnik egyszerű feladatnak. A tervek és a tényleges megvalósítás között rendszerint jelentős szakadék tátong, ahogyan történik ez évszázadok óta a világban. Az elemzés megállapítja, hogy

ha a 2023 és 2025 közötti időszakban a CCS projektek száma meg is duplázódik, és a sikertelen projektek aránya a felére is csökken, akkor 2030-ra akár 0,37 gigatonna szén-dioxidot is képesek lehetünk leválasztani és tárolni évente. Ez soknak tűnik, de ez körülbelül az éves globális kibocsátás alig több, mint 1%-át teszi ki!

Ez a mennyiség tehát bőven elmarad az 1,5 °C-os felmelegedési célhoz szükséges szintektől, viszont több, 2 °C-os felmelegedéssel számoló klíma-forgatókönyvnél még mindig kedvezőbb – húzza alá a tanulmány.

Olvassa el e témában a Green.hu két korábbi elemzését is!

https://green.hu/cikkek/szen-dioxid-eltavolitas-elkepeszto-lemaradas/

https://green.hu/cikkek/szen-dioxid-megkotes-megmentheti-a-vilagot/

Szén-dioxid megkötésben sokkal-sokkal többet kellene tennünk

A kutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy a CCS technológia növekedésének üteme sokkal gyorsabb kell legyen, mint amit a szélturbináknál a 2000-es években láttunk, és meghaladja az atomerőművek késő 20. századi növekedési ütemét is. Ez azonban nem valószínű, hogy így lesz. Mindez pedig azért nagyon aggasztó, mert a klímaváltozással kapcsolatos forgatókönyvek mindössze 10 százaléka veszi figyelembe ezeket a növekedési korlátokat. A tanulmány arra is rámutat, hogy a legtöbb klímamodell túlzottan optimista feltételezésekkel dolgozik a CCS kapacitás bővülését illetően (Forrás: Nature, nature.com).

A munka módszertana és megközelítése

A tanulmány szerzői történelmi analógiák alapján készítettek becsléseket a CCS projektek várható fejlődésére. A Nature-ben megjelent cikkben bemutatott módszertan alapja más, politikailag vezérelt technológiák bevezetésének vizsgálata volt, például az atomenergia és a megújuló energiaforrások esetében. A kutatók három kulcsfontosságú fázist különítettek el a technológiák fejlődésében: az indulási, a gyorsulási és a stabil növekedési fázist. A CCS-nek ezeken a fázisokon kellene áthaladnia ahhoz, hogy jelentős szerepet tölthessen be a klímaváltozás mérséklésében (Nature: nature.com).

A jövő kihívásai a szén-dioxid megkötés világában

Az elemzés számos akadályra hívja fel a figyelmet. Először is, nagy a bizonytalanság abban, hogy hány CCS projekt lesz sikeres a következő években, figyelembe véve a korábbi projektek magas hibaarányát. Másodszor, a középtávú növekedési pálya továbbra is kérdéses, különösen a piaci korlátok és technológiai kihívások miatt. A szerzők szerint a hosszú távú növekedés is erősen függ a piac méretétől és a technológiai fejlődéstől (Forrás: Nature, nature.com).

Összegzésül a tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a CCS technológia ígéretes eszköz lehet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, a gyakorlati megvalósítás még számos akadályba ütközik. A múltbeli technológiai bevezetési tapasztalatok alapján világossá válik, hogy a sikerhez nemcsak ambiciózus tervek, hanem reális növekedési és kockázatkezelési stratégiák is szükségesek. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az optimizmus mellett elengedhetetlen a valós kihívások megfelelő értékelése is (Nature, nature.com).

Forrás:

https://www.nature.com/articles/s41558-024-02104-0

KAPCSOLÓDÓ CIKK és Green.hu PODCAST adás az alábbi címsorra, vagy lentebb kattintva érhető el:

Gelencsér András lesújtó véleménye a fenntarthatóságról – Green.hu exkluzív podcast

Idézet a Green.hu fenti podcastjából:

„Nem is az a gond, hogy el vagyunk késve, hanem az, hogy rossz irányba megyünk. A jelenlegi irány egyszerűen értelmezhetetlen. Ha megnézzük a párizsi klímaegyezményt, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának a korlátozásáról szól, akkor azt látjuk a valóságban, hogy ezek nem valósulnak meg, sőt, folyamatosan nő a kibocsátás”

Nyitókép: Pexles.com – free

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a podcast beszélgetésről!

https://www.facebook.com/greenponthu/