Szerelmes szarvasok szeptembere – már hallható a szarvasbőgés

Szeptember elején kezdenek el hangolni az erdők királyai: érces hangjukat messzire eresztik a fák sűrűjében. Utánajártunk a szarvasbőgés misztikus jelenségének, és hogy mely helyszíneken érdemes mindezt élőben is meghallgatnunk. 

Mi is pontosan ez a kísérteties hang?

A jelenség pontos megnevezése a szarvasbőgés, mely a gímszarvasok párzási időszakát jelenti. Ezt a mély, jellegzetes hangot a hím példányok, vagyis a bikák adják ki: ezzel jelzik a többi bikának a jelenlétüket az adott területen, illetve így próbálják meg magukhoz csalogatni a nőstényeket, azaz a teheneket. Általában minél öregebb egy szarvasbika, annál ritkábban hallatja a hangját és annál mélyebb a bőgése.

Mikor kezdődik és meddig tart?

A szarvasbőgés kezdetét több tényező is befolyásolja, mint például a hőmérséklet, a terület adottságai vagy a nappalok hossza. A déli országrészben már augusztus közepétől is rázendíthetnek a szerelemittas bikák, míg Észak-Magyarországon szeptember végére tehető a bőgés java. A jellegzetes hangok legfőképpen kora délutántól a reggeli órákig szelik át az erdőt, de zavartalan területen akár nappal is hallhatjuk a koncertet.

Veszélyes-e ilyenkor az erdőt járni?

A szarvasoktól nem kell tartatunk, nem válnak az emberrel szemben agresszívvá, azonban a szarvasbőgéssel együtt kezdődik a vadászati idényük is, mely egyéni vadászatot takar a kora reggeli és az esti órákban. Kirándulás előtt ezért mindig tájékozódjunk, hogy az adott területre nem rendeltek-e részleges (vagy akár teljes) erdőlátogatási korlátozást, és ennek megfelelően tervezzük meg az utunkat. Ha nincs korlátozás, akkor az erdőjárás mindenkori szabályait betartva, lehetőleg a nappali órákban és egyénileg vagy kisebb csoportokban koptassuk a bakancsunkat, hogy ne zavarjuk meg a szerelmi lázban égő állatokat.

Mire kell figyelnünk az utakon?

Ebben az időszakban különösen óvatosan kell közlekednünk a táblával jelölt útszakaszokon (és máshol is, ahol előfordulhatnak), ugyanis az állatok veszélyérzete ilyenkor csökken, váratlanul ugorhatnak ki a járművek elé. Ráadásul a legtöbbször ahol egy szarvast látunk, ott több is várható, ezért mindenképpen várjuk meg, amíg a rudli (csorda) áthalad előttünk. A szarvassal való ütközés igen súlyos következményekkel járhat mind az állat, mind a gépjármű, mind a saját testi épségünk szempontjából!

Csak a gímszarvasok bőgnek?

Igen. A dámszarvasok a gímszarvasok után körülbelül egy hónappal kezdik el a nászukat, amit viszont barcogásnak nevezünk, és a hangjuk is eltérő a gímszarvasok jellegzetes bőgésétől.

Hol lehet részünk ebben a páratlan élményben?

Az ország több pontján is lehetséges vezetett túrák során, a vadállomány zavarása nélkül meghallgatni a szarvasok bőgését:

Budapesthez legközelebb Pilismaróton, a Pilisi Parkerdő Visegrádi Erdészete által szervezett 4 kilométeres túrán lehet részünk a fantasztikus élményben, illetve a hosszabb (8 kilométer), fejlámpás kirándulást bevállalók számára a Börzsönyben található Királyrétről induló vezetett túrán hallgathatjuk az erdők királyának nászát.

A fővárostól picit távolabb, a Vérteserdő területén két helyszínről is indulnak túrák: a Vértesben a gánt-kőhányási Gróf Esterházy Móricz Ökoturisztikai Központ Esterházy Fogadójától, a Gerecsében az Agostyáni Arborétumból, illetve a mesés Bakonyban is több remek program közül választhatunk.

Dél-Dunántúlon a Somogy vármegyei Kaszón vagy a zselici Bőszénfai Szarvasfarmon, Zala vármegyében pedig a Zalaerdő által szervezett programokon élvezhetjük ezt a páratlan koncertet.

Az ország legvadregényesebb erdejében egy igazán hangulatos, vacsorával egybekötött program során, erdei vasúttal juthatunk el a gemeci erdő mélyére, ahol valóban hihetetlen élmény meghallgatni a szarvasbőgést. Az extrém kalandokat kedvelők pedig a Szigetközben egy kenuból, a vízen evezve is élvezhetik a szarvasok nászát.

A fentieken kívül az ország északkeleti régiójában is csatlakozhatunk egy remek szarvasbőgés-programhoz: az Aggteleki Nemzeti Parkban Szögligetről indul a gímszarvasok nászát bemutató vezetett, 4 kilométer hosszú túra.

Felhasznált irodalom: Nahlik András – Vadászati Ismeretek

Kiemelt kép: Canva

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!