Szigorúbban büntetik a jövőben a környezetszennyezést

A kormány szigorításokat vezet be annak érdekében, hogy visszaszorítsa a környezetszennyezést – közölte az Energiaügyi Minisztérium.

A napokban társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetben az áll, hogy megnövelik a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási bírságokat, valamint a csatornabírságot, nyilvánosságra hozzák majd, ha valamely vállalat kiemelt környezetvédelmi szabályszegést követ el, valamint bevezetik a helyszíni bírságot a hulladékot jogellenesen elhelyezők számára.

A „szennyező fizet” elv alapján szabnak ki környezetvédelmi bírságot

A kormány elvárja, hogy a beruházások a legszigorúbb környezetvédelmi normákat betartva valósuljanak meg. Amennyiben ezeket a vállalatok nem tartják be, a „szennyező fizet” elv alapján, bírság kiszabására kerül sor. A környezetvédelmi hatóság által a környezetvédelmi engedélyekkel összefüggésben kiszabható bírságok, a zajbírság, a levegőtisztaság-védelmi bírság összege 15–20 év óta változatlan – ezen változtatnak most.

A bírságszabályozás különbséget tesz a magánszemélyek, kis- és középvállalkozások és nagyvállalatok között, ennek megfelelően szabják ki az összegeket, amely bizonyos esetekben

a minimum a duplájára, de a jogsértés súlyával összhangban akár negyvenszeresére növekszik.

Amennyiben a beruházó környezetvédelmi engedély nélkül kezdte meg, illetve folytatja a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység gyakorlását, a napi bírság összege 100 ezer és 1 millió forint közöttire növekszik.

Ha van engedély, azonban a tevékenységet az abban foglalt előírásoktól eltérően gyakorolja, a kis- és középvállalkozások esetében kiszabható bírság 500 ezer és 20 millió forint közötti összegre emelkedik. A nagyvállalatok esetében a bírság felső határa a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 5 százaléka, de legfeljebb 2 milliárd forint – részletezte az EM.

A kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövetők nyilvántartásának tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet tervezete értelmében az a vállalkozás, amelyet a környezetvédelmi hatóság egy adott évben legalább 50 millió forint környezetvédelmi bírsággal sújt, a szigorúbb bírságok mellett további jogkövetkezményekkel is számolhat, természetes személyek esetében ez a bírságösszeg 10 millió forint.

Nyilvántartás, helyszíni bírság

A szabályszegés tényét a környezetvédelmi hatóság bejegyzi a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába és erről tájékoztatja a környezetvédelemért felelős minisztert.

A kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövetők meghatározott adatai a tárca honlapjára kerülnek ki és a környezetvédelmi hatóság a jogsértés fennállásáig eltiltja a vállalkozást a tevékenységtől.

Mostantól a hatóságok helyszíni bírságot is kiszabhatnak a hulladékot jogellenesen elhelyezőkkel szemben.

Emellett a jelenlegi kétszeresére emelik a csatornabírságot azok esetében, akik a határértéken felüli vízfelszín-szennyezést követnek el. Ezen szankciók alkalmazásától és a bírság megemelésétől azt várják, hogy kevesebb legyen az illegális hulladéklerakás az országban.

Forrás: MTI
Nyitókép: Pixabay

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/