Ma van a talaj világnapja. Éltesse a földet komposzttal!

A talaj világnapján, december 5-én a komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi).

Az ökogazdálkodók és házikertészek egyik legsokoldalúbban hasznosítható anyaga a komposzt, amely a talajt, annak élővilágát és a termesztett növényeket egyszerre élteti. Az ÖMKi nemrég frissített, országos komposzt térképén a hobbikertészek és a nagyobb mennyiséget igénylő növénytermesztők is megtalálják a hozzájuk közel eső, zöldkomposztot előállító üzemeket. A talaj világnapjára megjelent videójukban pedig többféle komposztálási megoldásról is szó esik.

Milyen a jó komposzt?

A komposzt megfelelő nedvességű, hőmérsékletű és oxigéntartalmú (aerob) környezetben, szerves anyagok biológiai lebomlásának végeredményeként jön létre. A komposztálódás folyamata során létrejött anyag földszerű, humuszanyagokban és hasznos mikroorganizmusokban gazdag, melyet jellemzően talajjavítóként, tápanyag utánpótlás céljából és termesztőközegként használunk.

A komposzt előállításához számos alapanyag és módszer alkalmazható. Beszélhetünk például növényi eredetű alapanyagokból létrehozott zöldkomposztról, komposztált állati trágyáról, gombatermesztésből megmaradó gombakomposztról, giliszták segítségével előállított vermikomposztról (más néven gilisztahumuszról) vagy a folyékony települési szennyvíz üledékéből – szigorúan szabályozott módon – előállított szennyvíziszap-komposztról, ez utóbbit ökológiai gazdálkodásban nem lehet felhasználni.

Elterjedt a komposzttea használata is, amit az előállított komposztból kiindulva, a benne lévő egyes mikróbák felszaporításával készítünk vizes közegben. Segítségével így nagyobb területre tudjuk a talaj számára hasznos mikrobiológiai szervezeteket (pl. gombákat, baktériumokat) kijuttatni.

Ezerarcú csodafegyver a biokertészek kezében

Kevés olyan sokoldalúan felhasználható alapanyag van a növénytermesztők kezében, mint a komposzt. Használatát mind a talajunk, mind a növényeink meghálálják!

Kijuttatása növeli a talaj szervesanyag-tartalmát és pezsdíti a benne lévő esszenciális talajéletet.

Komposzttal javítható a talaj szerkezete és vízmegtartó képessége, a növények számára pedig tápanyag-utánpótlást nyújthat, de akár a növényvédelemben is szerepet játszhat. A kertészek ágyások kialakítására, talajuk frissítésére, mulcsolásra is használhatják, de az érett, rostált komposzt tőzegmentes palántanevelő közegnek is alkalmas.

„Az ideális ültetőkeverék jó vízmegtartó képességgel rendelkezik, kémhatása kiegyenlített, porózus, biológiailag aktív, azaz a »jó« mikroorganizmusok túlsúlya jellemzi, kiegyensúlyozott tápanyag-ellátottságú, valamint mentes a különböző károsító szervezetektől és idegen anyagoktól. A kísérleteinkben vizsgált zöldkomposztok, különösen a lombkomposzt úgy tűnik, megfelel ezeknek az elvárásoknak. Mindemellett lokális, könnyen beszerezhető és olcsó alapanyag, amelynek előállítása nem káros a környezetre.” – emelte ki Gyöngyösi Emese, az ÖMKi projektvezető kutatója.

Kicsiben és nagyban is megéri belevágni

Az ÖMKi talaj világnapjára megjelent videójában Víg Vitália talajökológus mutatja be a kertjében alkalmazott komposztálási rendszereket. Kiskerttulajdonosokat és gazdákat egyaránt arra ösztönöz, hogy bátran vágjanak bele a komposztálásba és a komposzthasználatba.

A komposztálást kisléptékben is érdemes elkezdeni, akár egyedül, akár másokkal. A közösségi komposztálás nemcsak a konyhai zöldhulladék hasznosítását adja, hanem olyan edukációs projekt lehet, amibe kicsiket-nagyokat egyaránt be lehet vonni.

Nagyüzemi komposzt a nagyobb igényekhez

Egyes termelési rendszerek, mint például a Jean-Martin Fortier nevéhez fűződő, világszerte népszerű biointenzív kertészkedés, egy komposzt-hangsúlyos módszer, melynek talajművelési módszertana nagy komposzt mennyiséget igényel, különösen az ágyások kialakításakor. Az árutermelő kertészek ilyen jellegű igényeit a nagy terület és az intenzív módszerek miatt már csak a professzionális komposztáló üzemek tudják kielégíteni.

Az üzemi komposztálás során semmilyen természetidegen folyamat, beavatkozás nem történik, egyszerűen a nagyságrend, a folyamat szervezettsége és a gépesítés miatt nevezik ipari komposztálásnak. A települési komposzttelepeken lakossági, valamint kertészetek által leadott zöldhulladékot használnak fel, melyeket prizmákba hordva, aprítás, rendszeres nedvesítés és forgatás mellett komposztálnak. A komposzt megfelelő gondozása (víz és oxigén biztosítása) a lebontási folyamatokat jelentősen felgyorsítja, így akár 6-8 hónapon belül felhasználásra kész komposzt állítható elő.

Forrás: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Nyitókép: Pixabay

*

Ön komposztál, vagy ha nem, belevágna? Írja meg Facebook oldalunkra a tapasztalatait!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!