Támad a napsütés és a bőrrák – de a naptej tényleg véd?

Ahogy egyre erősebb a tavaszi napsütés, erősödik ismét a dilemma: hogyan merészkedjünk a napra, hiszen annyi mindent hallani az UV-sugárzásról és az egyre több bőrákkos megbetegedésről.

Felmerül a kérdés, idén nyáron napozzunk, vagy ne napozzunk? Segítünk:

Ne napozzon, aki egészséges akar maradni!

Ez drasztikusan hangzik, főleg az Y-generációnak és az afölöttieknek, akik úgy nőttek fel, hogy a „jó nyár” mércéje az volt, ki mennyire barnult le. De sajnos ennek végleg vége…

A bőrrák világszerte az egyik leggyakoribb daganattípus.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente több mint 3 millió nem melanoma típusú bőrrákot és közel 132 ezer melanomát diagnosztizálnak. Az esetek döntő többségéért a túlzott UV-sugárzás felelős.

De mi történt a nappal, miért veszélyesebb most napozni, mint 20 éve?

Az utóbbi évtizedekben a napsugárzás bőrre gyakorolt hatása jelentősen felerősödött több tényező következtében. A klímaváltozás és a globális felmelegedés hatására a napsütéses órák száma nőtt, a hőhullámok gyakoribbá váltak, és a földfelszínre jutó UV-sugárzás szintje is emelkedett. Az ózonréteg elvékonyodása, különösen az Antarktisz és egyes déli féltekei területek fölött, szintén hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb káros sugárzást szűr ki a légkör. Bár az ózonréteg helyreállítása pozitív irányba halad a nemzetközi szabályozások (pl. a Montréali Jegyzőkönyv) hatására, az elmúlt 20 évben így is érezhetően erősebb UV-terhelés éri az embereket. Ehhez jön még az is, hogy többet tartózkodunk a szabadban, sokszor védelem nélkül.

Tuti védelem a naptej?

A naptejek és egyéb fényvédelmi eszközök szerepe vitathatatlan a megelőzésben – mégis, egyre gyakrabban jelennek meg olyan vélemények és kutatások, amelyek arra utalnak: nem minden naptej biztonságos. Valóban lehet, hogy épp a bőrrák elleni védekezés eszköze válik a probléma részévé?

A fényvédők két fő típusra oszlanak: kémiai és fizikai (ásványi) szűrőkre.

A kémiai szűrők – mint például az oxybenzone, avobenzone vagy octinoxate – elnyelik az UV-sugarakat, kémiai reakció révén semlegesítik őket.

A fizikai szűrők – mint a titán-dioxid vagy a cink-oxid – inkább visszaverik és szétszórják a sugarakat, mint egy tükör. Ezek azok a naptejek, amik nem nagyon szívódnak be, egy fehér réteget hagynak a bőrön. Főleg babánknak való készítményekben használnak ilyet.

A fényvédők hatékonyságát az SPF (Sun Protection Factor) jelöli, amely az UVB-sugárzás elleni védelmet méri. Az UVA elleni védelemről gyakran külön jelölés gondoskodik („broad spectrum” vagy UVA körben „PA” jelölés).

Az elmúlt években a naptejek összetevőit egyre szigorúbb vizsgálatoknak vetik alá. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal például 2020-as jelentésében jelezte, hogy több gyakran használt fényvédő összetevő kimutatható a véráramban már egyetlen használat után is. Bár ez önmagában nem bizonyítja, hogy ezek károsak, a hosszú távú hatások még nem teljesen ismertek.

Mi történik, ha figyelmen kívül hagyjuk a kockázatokat?

Az UV-sugárzás közvetlen DNS-károsodást okozhat a bőrsejtekben. A legveszélyesebb forma, a melanoma malignum, gyorsan terjedhet és halálos is lehet, ha későn ismerik fel. A napsugárzás azonban nem csak daganatot okozhat: idő előtti öregedéshez, pigmentfoltokhoz és gyulladásokhoz is vezet.

A helytelen vagy elégtelen fényvédelem mellett az sem mindegy, milyen naptejet választunk. Egyes összetevőkről, például

az oxybenzone-ról több kutatás is kimutatta, hogy hormonháztartást zavaró hatása lehet, és lehetséges kapcsolatot mutatnak ki a sejtkárosodás és bizonyos rákos elváltozások között.

Bár ezek az adatok nem véglegesek, az EWG (Environmental Working Group) és több független szervezet azt javasolja, hogy különösen gyerekeknél és várandósoknál kerüljük az ilyen vegyületeket.

Az oxibenzon és az oktinoxát tartalmú naptejeket egyébként egyes országokban be is tiltották, mert károsítják a korallokat, veszélyesek a vízi élővilágra.

Ugyanakkor fontos különbséget tenni: nem a naptej mint kategória veszélyes, hanem bizonyos összetevők lehetnek problémásak, ha túlzottan vagy rendszeresen használjuk őket, vagy ha a szervezet nem tudja megfelelően lebontani ezeket.

Válasszunk okosan

• Gyerekek és érzékeny bőrűek esetén érdemes fizikai szűrős (pl. cink-oxid, titán-dioxid) naptejeket használni, mivel ezek nem szívódnak fel a bőrbe, hanem kívülről védenek.
• Kerüljük a spray formátumú naptejeket, amelyek belélegezve irritálhatják a tüdőt és kevésbé egyenletesen fednek.
• Olyan terméket válasszunk, amely UVA és UVB ellen is véd („broad spectrum” felirat), és legalább SPF 50-es.
• A legjobb védekezés azonban a kombinált stratégia: árnyékban tartózkodás legalább a déli órákban (11:00–15:00), UV-szűrős napszemüveg, kalap, hosszú ujjú, sűrű szövésű ruházat, és természetesen megfelelően alkalmazott naptej. Ne felejtsük el újrakenni a naptejet 2 óránként, illetve úszás vagy izzadás után.

A jövő fényvédelme

A napvédelem jövője sokkal tudatosabb és technológia-orientáltabb irányba halad. Már kaphatók okos UV-érzékelő karkötők, digitális bőrmonitorok, sőt, a L’Oréal és más kozmetikai cégek olyan fényvédő formulákon dolgoznak, amelyek biológiailag lebomlóak, miközben hatékonyak és stabilak maradnak egész nap.

Egyes kutatások szerint a mikroszálas anyagokkal ellátott ruházat és a személyre szabott bőrtípus-analízis lehet a jövő kulcsa, hogy egyénre szabott napvédelmi ajánlások szülessenek.

Az viszont már most is biztos: a bőrrák jelentős része megelőzhető lenne megfelelő napvédelemmel. Ehhez azonban tudatos választásokra, friss tudományos információkra és hosszú távú gondolkodásra van szükség – nemcsak egyéni, de társadalmi szinten is.

Nyitókép: Freepik

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!