Taplógombák a kertben: ártalmasak-e a fáinkra?

A tavaszi kerti munkák kezdetén sokan szembesülnek azzal, hogy kedvenc gyümölcsfáik ágain vagy törzsén kisebb-nagyobb csoportban megjelentek a taplógombák. Elsőre akár dekoratívnak is tűnhetnek, ám jelenlétük nem túlzottan örömteli.

A taplógombák körülbelül 300 faja világszerte megtalálható, formájuk és megjelenésük változatos, méretük az egészen apró, 1-2 centiméterestől akár a 80 centiméteres példányokig változhat. Testük lehet kemény és viaszos, de vékony és rugalmas is, színük változatos.

Korhadó fatörzseken, fatuskókon, erdei fák törzsén és gyümölcsfákon jelennek meg, sok közülük parazita életmódot folytat, de vannak köztük korhadéklakó szaprofiták is. Az élő növényeken megjelenő taplógombáknak két típusa van: az egyik a gazdanövényben található holt sejtfalanyagból táplálkozik és nem jelent veszélyt a még élő szövetekre, a másik azonban az élő fát pusztítja.

Először láthatatlan

A taplógomba-fertőzés általában először láthatatlan, és mire a szemmel látható kalapocskák megjelennek, a gomba micéliumai már átszőtték az alatta lévő részeket, vagy akár már az egész ágat, törzset is. Ezért van az, hogy sokszor csak akkor vesszük észre a gombákat, amikor egy nagyobb vihar kettétörte az addig szép csendben korhadó fánkat.

Több fronton kell védekezni

A taplógombák ellen a legfontosabb lépés a megelőzés, vagyis egyrészt már az ültetésnél figyeljünk a megfelelő távolságokra, légmozgásra, illetve legyen gondunk a rendszeres növényvédelemre is. Emellett a fa minden sebét és sérülését (ne csak a metszésnél!) azonnal le kell kezelnünk fasebkezelő szerrel, mivel a gombasprórák a sebeken keresztül jutnak be a növénybe. Ezért az is fontos, hogy amennyire csak lehet, óvjuk a fákat a sérülésektől, például a károsító rovaroktól vagy akár a damilos fűnyíró vágásaitól.

Ha mégis taplófertőzést észlelünk, mindenképpen távolítsuk el a gombatelepeket, valamint pár centiméter ráhagyással a fertőzött részeket vagy akár egész ágakat is, majd végezzük el a sebkezelést. Ha pedig az egész fa nagymértékben fertőzött, vágjuk ki azt, nehogy a többi fánkat is megfertőzze, és alaposan fertőtlenítsük le a csonkot.

Étel, gyógyszer, használati eszköz

Hogy ne csak a negatív hatásokat említsük, számos taplógomba igen hasznos is lehet a számunkra. Először is vannak ehető fajok (pl. sárga gévagomba, májgomba, pisztircgomba), melyekből zsenge korukban igen ízletes ételek készíthetők. Emellett léteznek gyógyhatással bíró taplógombák, mint például a bükkfa-tapló, melyet már a hagyományos indiai és kínai, valamint a népi magyar gyógyászatban is vérzések csillapítására használtak. A nyírfatalpó (mely gomba csak nyírfákon található) pedig nemcsak az emberek számára bír gyógyhatással, hanem a méheket is védi az ázsiai méhakta által vírusokkal szemben.

Ezen kívül a történelem során még érdekesebb felhasználási módjai is voltak a taplógombáknak: az úgynevezett toplászok sapkákká faragták őket, de készült belőlük kisszék, táska, terítő, falvédő vagy öv is. Még egy érdekesség, hogy a bükkfataplót a gyufa feltalálása előtt tűzgyújtáshoz is használták (emiatt sok helyen tűzitaplónak is hívják), és már Ötzi, az ősember is ott hordta a kis erszényében a tűkőpengék és a kovakő mellett.

Kiemelt kép: Unsplash

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/