Tényleg ehető a hó? Az új TikTok-trend tudományos háttere

A TikTok-on több olyan videó is tarol, melyekben „Természetes, ingyen víz” felkiáltással hatalmas lábasban olvasztanak havat, majd teát, vagy mást főznek belőle.

A kommentek fele lelkes, a másik fele aggódó. Az utóbbi napok szokatlanul nagy havazása Magyarországon újra előhozta az örök kérdést: vajon ehető a hó? És ha már ennyire tisztának tűnik, tényleg veszélyes lehet?

A hó nem csak fagyott víz

Első ránézésre a frissen hullott hó ártatlannak tűnik. Fehér, szagtalan, hideg – nehéz elhinni róla, hogy bármi baj lehet vele. A gond ott kezdődik, hogy a hópelyhek kialakulásuk közben szó szerint „kisöpörik” a levegőt. Amire útjuk során rátalálnak, azt magukkal hozzák a földre.

Ez jelenthet szálló port (PM10, PM2.5), kipufogógázból származó vegyületeket, nehézfémeket (ólom, kadmium), baktériumokat, gombaspórákat és igen: mikroműanyagokat is.

Kutatások az elmúlt években kimutatták, hogy a világ legtisztábbnak hitt területein – az Alpokban vagy az Északi-sarkon – hulló hóban is találtak mikroműanyag-részecskéket. Ezek a műanyagdarabkák a levegőben utaznak, majd a csapadékkal együtt érkeznek meg. Azaz benne vannak a hóban, és ezen a forralás sem segít.

Városi hó, vidéki hó: nem mindegy, hol esik

Nem meglepő módon óriási különbség van a városi és a vidéki hó minősége között. Egy forgalmas budapesti út mellett lehullott hó nagy eséllyel tartalmaz fékporból származó fémrészecskéket, olaj- és üzemanyag-maradványokat, sót és egyéb úttisztítási vegyszereket.

Ezzel szemben egy távoli, erdős vidéken hullott hó valóban kevesebb szennyeződést tartalmazhat – de ez nem jelenti azt, hogy steril vagy biztonságos lenne. A levegőben lévő szennyezők ugyanis nem ismerik a közigazgatási határokat. Ráadásul a „szép, fehér” hó gyakran csak a felszínen tűnik tisztának. Az első réteg alatt már koncentráltabban jelenhetnek meg a szennyező anyagok.

És ha felforraljuk? TikTok vs. tudomány

A TikTokon terjedő hófőzős videók egyik leggyakoribb érve: „ha felforralom, akkor már biztonságos”. Ez részben igaz – és részben nagyon nem. A forralás elpusztítja a baktériumokat és vírusokat, tehát mikrobiológiai szempontból valóban csökkenti a kockázatot.

De nem távolítja el a nehézfémeket, vegyi szennyezőket vagy a mikroműanyagokat.

Sőt, van egy kevésbé ismert probléma: amikor havat olvasztunk, a szennyező anyagok koncentrálódnak. Egy nagy fazék hóból meglepően kevés víz lesz, miközben minden benne lévő anyag ott marad a végtermékben.

A mikroműanyagok különösen alattomosak. Ezeket nem szűri ki a forralás, és a hosszú távú egészségügyi hatásaikat még mindig kutatják. Amit viszont már tudunk: bejuthatnak a szervezetbe, és ott felhalmozódhatnak.

Összességében tehát a hó fogyasztása nem javasolt, de extrém helyzetekben – például túlélési szituációkban – a hó olvasztása és forralása indokolt lehet. De egy TikTok-videó kedvéért, vagy „természetes alternatívaként” nem jó ötlet.

Fotó: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témáról!

https://www.facebook.com/greenponthu/