Minden évben hamarabb itt van a Túlfogyasztás napja – az idei már meg is volt

2024-ben a Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén augusztus 1-jén lépte át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, valamint elnyelni – ez a Túlfogyasztás napja.
Tavaly még augusztus 2-án volt, de 1970-ben még december 23-ra érte el az emberiség a túlfogyasztás határát – közölte a WWF Magyarország. A világ átlagához képest a magyar adat még rosszabb, ugyanis Magyarországon május 25-én jött el a fordulópont.
A hazai fogyasztás olyan mértékű, hogy ha mindenki hozzánk hasonlóan élne, akkor az emberiség kevesebb mint 5 hónap alatt élte volna fel a Föld egész éves erőforrásait.
Mint kiemelik, a túlfogyasztás napja rávilágít arra, hogy a jelenlegi fogyasztási szokásaink hosszabb távon nem tarthatók fenn. Pedig a kettős környezeti válságot – a klímaváltozást és a biológiai sokféleség drasztikus csökkenését – jelentős mértékben az emberiség természetet kizsákmányoló életmódja és a gazdaság fenntarthatatlan működése okozza.
A klímaváltozás a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válásával fenyeget, a biológiai sokféleség csökkenése pedig az ökoszisztémák stabilitását veszélyezteti. A kettő egymással összefügg, és együtt súlyosbítják a környezeti krízist.
„A legfontosabb dolgok, amit önmagunkért és a bolygóért tehetünk: együnk kevesebb húst, szigeteljük az épületeinket, repüljünk és autózzunk kevesebbet”
– mondta Szilágyi Artúr, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője, aki hozzátette, hogy az így megtakarított pénz és munkaidő többek között egészségesebb helyi közösségek létrehozására, valamint a természetben töltött minőségi időre is fordítható.
Ahhoz, hogy vissza tudjunk térni egy olyan élethez, mellyel nem használjuk túl az erőforrásokat és nem feszegetjük a bolygó eltartóképességének határait, elengedhetetlen lenne egy rendszerszintű változás, paradigmaváltás a gazdaságban, a pénzügyi ösztönzők és a szakpolitikai keretek teljes újragondolása – olvasható a közleményben.
Az idáig vezető folyamatban azonban nem szabad lebecsülni az egyéni fogyasztói döntések jelentőségét – mint például az energiafogyasztás csökkentését, a hulladék minimalizálását, a helyi, szezonális élelmiszerek fogyasztását vagy az impulzusvásárlás kerülését, hiszen ezekkel a lépésekkel jelentősen hozzá lehet járulni a globális erőfeszítésekhez – áll az összegzésben.
Hogy állnak a környezettudatosság terén a magyarok?
A WWF Magyarország korábbi felmérése szerint hazánkban a fiatal felnőtt generáció a klímaváltozás és természetpusztítás elleni küzdelem élharcosai közé tartozik, ám az előző évekhez képest ez a tendencia jelentősen romlott.
A felmérés alapján a lakosság 59%-át valódi környezettudatosság jellemzi. Kevésbé jó hír azonban, hogy a 30 év alattiak ebben a csoportban jóval kevesebben vannak, mint három évvel ezelőtt.
A lakosság további 20%-át teszik ki a “pszeudo-környezettudatosak”, akik számára csupán látszatintézkedések erejéig érdekes a környezet- és természetvédelem, de valójában sem tájékozottságban, sem fogyasztásukban nem mutatnak valódi környezettudatosságot.
A fennmaradó 20%-ot az ökoszkeptikusok alkotják, akiket hidegen hagy a környezet-, és természetvédelem ügye, a 30 év alattiak éppen ebben a csoportban jelennek meg a legnagyobb arányban. Az ő esetükben ráadásul azt is láthatjuk, hogy bár a klímaváltozás veszélyeivel tisztában vannak, a megoldást jelentő teendőkkel kapcsolatban már jóval hiányosabbak az ismereteik.
Forrás: MTI és WWF Magyarország
Nyitókép: Pexels