Új alapokra helyezik a szúnyogirtást Zuglóban

szúnyog
Ahogy elérkezett a nyár, menetrendszerűen megjelentek a viták a szúnyogirtások kapcsán. Egyesek a kémiai beavatkozás miatt aggódnak, mások csak nyugodtan szeretnének kiülni a teraszra, anélkül, hogy agyoncsípnék őket a vérszívók. Kinek van igaza? Mindenkinek.

Magyarországon az a bevett gyakorlat, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egész nyáron heti rendszerességgel irtja a szúnyogokat központilag, mindig az adott hétre meghatározott területeken. Emellett az önkormányzatok saját hatáskörben is döntenek szúnyogirtást a saját területükön, amihez a lakossági jelzéseket is alapul veszik, jó esetben.

Így történt ez pár hete Zuglóban is, ahol a június első napjaira betervezett kémiai szúnyogirtás ellen a kerület közösségi oldalán ellenállás mutatkozott, többen kifogásolták baz alkalmazott vegyi anyag mérgező voltát, valamint azt, hogy még nem is tapasztaltak szúnyogokat, nincs mit irtani. A kerület vezetése, Rózsa András polgármester hallgatott a lakosságra, így az irtást elhalasztották… mire aztán jöttek az ellenérvek, hogy „megesznek minket a szúnyogok” és igenis irtani kell.

De tényleg KELL szúnyogot irtani?

A csípőszúnyogok nemcsak kellemetlenek, hanem – bizonyos esetekben – fertőzéseket is terjeszthetnek. Ezek közé tartoznak például a Nyugat-nílusi vírus, amely már Magyarországon is jelen van, vagy a dengue-láz, chikungunya, vagy akár a Zika-vírus (ilyen hazánkban nincs, nyugalom!)

Ehhez azonban az kell, hogy korábban fertőzött emberből vagy állatból szívjanak vért. Sajnos egyre gyakrabban bukkanhatnak fel olyan fajok nálunk is, amelyek korábban nem voltak jellemzőek Európában. A szúnyogirtás célja tehát nem csupán a komfortérzet növelése, hanem járványmegelőzés is. De csakis indokolt esetben.

Mennyi a sok szúnyog?

A szakemberek használnak bizonyos objektív mérőszámokat, hogy meghatározzák, mikor beszélünk tényleges szúnyoginvázióról vagy gyérítést indokoló mértékű szúnyogártalomról. Ehhez szúnyogcsapdákat alkalmaznak, ha ebbe egy éjszaka alatt 150-nél több szúnyog repül be, akkor súlyos a szúnyogártalom, sürgős beavatkozás szükséges.

A lakosság persze ennél sokkal szubjektívebben mér, főleg a csípések alapján.

Ha egy este 5-10 perc alatt több szúnyogcsípés is éri az embert, az már komoly ártalomként jelezhető.

A katasztrófavédelem földi kémiai gyérítést is alkalmaz. Fotó: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
A katasztrófavédelem földi kémiai gyérítést is alkalmaz. Fotó: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Szúnyoggyérítés vs. szúnyogirtás

A két szó alig különbözik, rendre fel is cserélik őket, de mégis teljesen más eljárást takarnak:

Szúnyoggyérítés: itt a cél nem a teljes kiirtás, hanem a populáció számottevő csökkentése, különösen ott, ahol emberi jelenlét miatt zavaró vagy kockázatos a jelenlétük. A gyérítést lényege, hogy lárva állapotban nem engedik kikelni a szúnyogot, amihez egy biológiai szert, egy speciális fehérjét alkalmaznak. Ezt általában granulátum formában juttatják a vizekbe, a szúnyogtenyésző-helyekre.

Szúnyogirtás: a kikelt szúnyogok teljes felszámolására törekszik, vagyis a már repülő csípőszúnyogokat öli meg egy olyan szerrel, ami valójában egy méreg.

Magyarországon még mindig a több helyen már betiltott Deltasect Plusz 1.2 ULV nevű készítményt használják a leggyakrabban kémiai szúnyogirtó szerként. A szabályzat szerint ezt itthon is csak „nagyon indokolt” esetben lehet bevetni, de ezt nem veszik szigorúan. A szert légi úton, hidegködös permetezéssel juttatják ki földön haladó tartályautókból vagy repülőgépekből.

A Deltasect Plusz hatóanyaga a deltametrin, amely a szintetikus piretroidok közé tartozik és valójában egy gyors hatású idegméreg.

A kifejlett szúnyogokat pusztítja el perceken belül, de nem gondolhatjuk komolyan, hogy más élőlényre nincs hatással. Hivatalosan is elismert, hogy a méheket és a beporzókat is elpusztítja, de erre az a válasz, hogy úgyis az esti órákban végzik a permetezést, amikor a méhek nem nagyon repülnek (?!).

Hatása ráadásul rövid távú,  pár nap után a szúnyogpopuláció visszatérhet, ha nem társul hozzá megelőző intézkedés.

Lakossági szúnyogbejelentés indul

Zugló szeretné feltérképezni, hogy valójában hol vannak a szúnyogok, ezért elindították szúnyogbejelentő programjukat, ahol a helyszín és az idő mellett azt kell megadni, hogy 5 perc alatt hány szúnyogot észleltünk. Elvileg a visszajelzések alapján határozzák majd meg, hogy mikor és mely lokációban van szükség a beavatkozásra.

Az egyetlen valós megoldás a gyérítés

A leghatékonyabb módszer a szúnyogok ellen, ha nincsenek is szúnyogok – azaz nem hagyjuk őket megjelenni. A szúnyogok lárvái vízben fejlődnek ki, de nemcsak a tavak vagy folyók ártere jelent veszélyt: a repülő rovar már néhány deciliter állott vízben is képes kifejlődni, akár egyetlen hét alatt.

Épp ezért fontos, hogy szüntessük meg a házkörül azokat a vízgyülemeket, amelyekben a szúnyoglárvák megtelepedhetnek. Alkalmazhatunk rovarhálót vagy gyérítő kapszulákat is. A szúnyoggyérítés praktikáiról korábbi cikkünkben olvashat bővebben.

Nyitókép: Pixabay

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó