Vajon természetesebb a holdciklus alapú naptár?

Február a legrövidebb hónapunk, mely 28 – szökőévente 29 – napjával körülbelül olyan hosszú, mint egy holdciklus. Felmerülhet hát a kérdés, hogy vajon akkor a többi hónapot miért nem ehhez a természetes periódushoz igazítjuk, miért váltakoznak a jelenlegi naptárunk hónapjai 28 és 31 nap között mindenféle következetesség nélkül?

Az emberi időszámítás ősidők óta a három legfőbb égitest mozgásán alapul. A Föld tengelyforgása jelenti a napokat, a Hold Föld körüli keringése körülbelül a hónapokat, a Föld Nap körüli keringése pedig az éveket. Ám ha Föld tengelyforgását vesszük alapul, akkor sem a holdhónapok, sem az év hossza nem határozhatók meg egész számú napokkal, ezért minden naptárrendszer csak megközelítő pontosságú, és időről időre korrekcióra szorul (pl. szökőnap).

A Hold nyomában

Valójában a legrégebbi naptárak a Hold fázisain alapultak, ugyanis ez volt az időmérés legegyszerűbb, szabad szemmel is jól követhető eszköze. Emellett a természet ritmusa is sok mindenben igazodott a Holdhoz, hiszen az égitest gravitációs ereje képes megmozgatni a világ óceánjait (apály-dagály), és mikroszinten hasonlóan befolyásolni a növények nedvkeringését is. Nem véletlenül tapasztalták azt őseink, hogy a mezőgazdasági és erdészeti munkák, de a halászatot vagy akár a gyógyítást (pl. böjtölés) is befolyásolja, hogy épp milyen szakaszában jár a Hold.

A növények mellett az állatvilág számos képviselőjére is hatással van az égitest. Bizonyos tengeri élőlények, korallok, halak, rákfélék és teknősök például a holdciklushoz igazítják az ívásukat, párzásukat, pete- vagy tojásrakásukat. A ragadozók közül is sokan újholdkor hatékonyabbak, míg a növényevők teliholdkor válnak aktívabbá, és olyan is akad – például a lappantyú -, amely a Hold fényéhez igazítja a vadászatát.

Sokan még a női ciklust is összefüggésbe hozzák a Holddal, lévén mindkettő átlagosan 28-29 napos. Ám ez a hasonlóság csupán szimbolikus, és az égitest semmiféle tudományosan bizonyított hatással nincs menstruációra vagy a termékenységre. Ettől függetlenül spirituális szempontból érthető, ha – főleg a mai mesterséges világban – az emberi lélek szeretné minél inkább a természet ritmusával összhangban létezni.

Lunáris naptár

Szinodikus hónapnak nevezzük azt az időt, amely alatt a Hold ugyan abba a fázisba ér vissza (pl. teliholdtól teliholdig), ez összesen pedig 29,53 napot tesz ki. A lunáris naptárban 12 szinodikus hónap van, a hónapok felváltva 29 és 30 naposak, egy év pedig 354 vagy 355 napból áll így. Mivel ez 11,5 nappal rövidebb, mint a tropikus (nap)év, ezért 100 holdév lesz egyenlő körülbelül 97 napévvel. Tisztán lunáris naptár például a mohamedán naptár, melyet a muszlim időszámítás ismert keződévétől, 622-től mérnek.

Luniszoláris naptár

Ez a naptár figyelembe veszi a Hold fázisait és a Nap keringését is. A lunáris naptárhoz hasonlóan 12 holdhónapból áll, de a szoláris évhez való igazodás miatt 3 évente beiktat egy 13., úgynevezett szökőhónapot is. Manapság aktívan Kínában, Dél-Koreában, Vietnámban, Izraelben és Indiában használnak luniszoláris naptárat.

Vissza a gyökerekhez?

Nem véletlen, hogy számos ősi kultúra lunáris vagy luniszoláris naptárt használ, hiszen itt az idő nem szakad el a természettől, hanem szorosan együtt létezik azzal. A modern társadalom viszont egyre inkább leválasztja magát a természetes ritmusokról: mesterséges világítás, éjszakai műszakok, folyamatos elérhetőség és még hosszan sorolhatnánk. Persze csupán egy természetközelibb időbeosztás nem oldaná meg ezeket a problémákat, de emlékeztetne arra, hogy mi is az univerzum élő ritmusának részei vagyunk, nem pedig kívülálló megfigyelői.

Kiemelt kép: freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/