Városi autópályák vs. fenntartható közösségek
A városi autópályák eredetileg azzal a céllal épültek, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá tegyék a közlekedést, különösen a munkába járást. Napjainkra azonban egyre több jel mutat arra, hogy ezek az infrastruktúrák épp ellenkező hatást váltanak ki a társadalmi szövetben: akadályozzák a helyi közösségeken belüli kapcsolatok kialakulását.
A városi autópályák – egy friss kutatás szerint, amely a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című rangos tudományos folyóiratban jelent meg -, jelentősen csökkentik az emberek közötti társadalmi érintkezések számát – különösen 5 kilométeres távolságon belül. A nemzetközi projektben magyar részről a HUN-REN KRTK munkatársai is részt vettek, köztük Juhász Sándor, a budapesti ANETI Lab kutatója (képünkön).
A kutatás kvantitatív módszerekkel igazolta azt az eddig inkább feltételezésként kezelt jelenséget, hogy az épített környezet – ezen belül is a városi autópályák – valós akadályt képeznek az emberek közötti kapcsolatok kialakulásában. A márciusban publikált tanulmány az Egyesült Államok ötven legnagyobb városában elemezte az emberek közötti térbeli kapcsolatrendszereket.
Az eredmények minden esetben azt mutatták, hogy a városi autópályák gátló hatása különösen erős a rövid, maximum 5 kilométeres távolságok esetében.
Érdekesség, hogy 20 kilométer körüli távnál ez a hatás már megfordulni látszik, ott az autópályák inkább elősegítik a kapcsolatok kialakulását.
Új módszer a városi autópályák hatásainak elemzésére
A kutatás egyik legnagyobb újdonsága az alkalmazott adatfeldolgozási módszer. A dán IT University of Copenhagen vezette kutatócsoport nemcsak térképi és infrastrukturális adatokat vizsgált, hanem az X (korábban Twitter) közösségi platform egymillió felhasználójának 2013-as kapcsolati hálóját is elemezte.
A kutatók az utcákat, természetes akadályokat és városi határokat tartalmazó térképeket kombinálták a felhasználók lakóhelyének becsült helyadataival, valamint az X-en belüli kölcsönös követések alapján feltérképezett társas viszonyokkal.
Bár a szerzők elismerik, hogy ezek a kapcsolatok nem minden esetben tükröznek valódi barátságokat, az eredmények így is egyértelműen kirajzolták az autópályák elválasztó szerepét a városi társadalmi hálózatokban.
Clevelandben akadályoznak leginkább a városi autópályák
A tanulmány szerint Clevelandben mutatható ki a legnagyobb akadályozó hatás, ami egybevág azzal, hogy a városban kifejezetten magas a társadalmi szegregáció mértéke. Az amerikai városi autópályák többsége az 1950-es és 1960-as években épült meg, elsősorban abból a célból, hogy kiszolgálja a gyorsan növekvő autóforgalmat.
A tervezők sok esetben olyan döntéseket hoztak, amelyek révén az autópályák keresztülszelték az addig egybefüggő, homogén közösségeket, vagy éppen szándékosan választottak el egymástól társadalmilag és etnikailag eltérő lakossági csoportokat
– jellemzően fekete és fehér városrészeket. Ennek legismertebb példája Detroit 8 Mile Road nevű autópályája, amelynél a kutatás szerint máig kevesebb társadalmi kapcsolat alakul ki, mint az infrastruktúra nélkül feltételezhető lenne.
Hazai problémákra is alkalmazható lenne
Az egyik legfontosabb következtetés, hogy ha két ember egy városi autópálya két ellentétes oldalán él, akkor statisztikailag kisebb az esélye annak, hogy bármiféle társadalmi kötődés alakuljon ki közöttük. Az ilyen típusú társas viszonyok feltérképezése rendkívül összetett feladat, hiszen nincsenek hozzá rendelkezésre álló, kellően részletes nyilvános adatkészletek.
A legtöbb platform – például a Facebook – adatokat csak aggregált formában, irányítószám szinten tesz közzé, ami nem alkalmas az autópályák mikro-térségi hatásainak elemzésére. Az Egyesült Államok szövetségi szintjén már felismerték ezt a problémát, és elindultak olyan kezdeményezések, amelyek célja a városi infrastruktúra társadalmi szempontú újratervezése.
„A közgazdaság-tudomány módszertana számos bonyolult helyzet megoldásához adhat kulcsot, ezzel a KTI elsősorban Magyarország legaktuálisabb és legégetőbb problémáira igyekszik kézzelfogható, gyakorlati válaszokat és előrejelzéseket adni igen széles horizonton”
– hangsúlyozta a fentebb idézett Juhász Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatársa, a HUN-REN KRTK KTI kutatója.
A KTI elemzéseire és modellezési módszereire nemcsak közigazgatási és állami szereplők, hanem piaci cégek is egyre gyakrabban támaszkodnak, különösen azok, akik saját adatvagyonnal rendelkeznek, de nem rendelkeznek megfelelő analitikai kapacitással.
A PNAS-ban megjelent angol nyelvű tanulmány teljes terjedelemben online elérhető az alábbi linken:
https://www.pnas.org/doi/abs/10.1073/pnas.2408937122
Kiemelt kép: Pixabay
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
