Black Friday őrület: ön is elcsábul?!

Black Friday őrület, valljuk meg, itt szinte mindenki elcsábul, akinek van egy kis feleslegesen elkölthető jövedelme. Nézzük, hogyan működik a dolog, miért vásárolunk feleslegesen az akciók csapdájában?

A novemberi vásárlási őrület immár nálunk is évről évre nagyobb teret nyer, másképpen működik, mint Amerikában, mifelénk nem egy-egy napi nagy leárazást, hanem egész november folyamán óriási akció-dömpinget jelent, egyfajta kereskedői előkészület (nyomulás) az Ünnepek előtt.

A Black Friday ígérete

óriási kedvezmények, limitált készletek, „most vagy soha” alkalmak. A valóság azonban gyakran kijózanító: a fogyasztók jelentős része olyan termékeket vásárol, amelyekre nincs szüksége, miközben az így keletkező pazarlás súlyos környezeti és társadalmi következményekkel jár.

A késztetés mechanizmusa

A tudatosabb vásárlók ismerik a mechanizmust: az akciós időszakok pszichológiai nyomást gyakorolnak.

A leárazások látványa dopamint szabadít fel az agyban, ami jutalmazó érzést kelt. A időkorlát („csak ma éjfélig!”) sürgetést teremt, a készlethiány („már csak 3 darab!”) pedig a veszteségtől való félelmet erősíti. Ezek a marketingfogások kikapcsolják a racionális döntéshozatalt.

A vásárlók többsége előre nem tervezi meg, nem gondolja át, mi az, amire valóban szüksége van, mit venne meg Black Friday alkalmával.

Egy korábbi felmérés szerint a vásárlók 63 százaléka impulzusvásárlásként könyvel el legalább egy-egy Black Friday terméket. A kedvezmény mértéke gyakran megtévesztő: az üzletek hetekkel korábban megemelhetik az árakat, hogy aztán látványos százalékokkal „csökkentsék” azokat. Bár ez tilos és a Versenyhivatal ellenőrzéseket is végez, a kereskedői trükközés igen kreatív e téren.

Fenntarthatósági szempontok

A Black Friday intenzív fogyasztásra ösztönzése teljesen ellentétben áll a fenntarthatósági törekvésekkel. A fast fashion (gyorsan a kukába kerülő divatcikkek), az elektronikai cikkek és a használati tárgyak tömeges vásárlása fokozza az erőforrás-felhasználást és a hulladékképződést.

Mert mi is történik?

A textilipar a globális széndioxid-kibocsátás közel 10 százalékáért felelős.

• A Black Friday időszakában értékesített ruhadarabok, divatcikkek, játékok, díszek és hasonlók jelentős része sosem lesz tartósan használva – a szekrényekben hever, majd végül hulladékként végzi.
• Az elektronikai eszközöknél a probléma még súlyosabb: a kifogástalan működésű készülékeket lecserélik újabbakra, miközben az e-hulladék mennyisége folyamatosan nő. Jó esetben legalább elajándékozzuk a régit, de legtöbbször a fiók mélyén, a gardróbban, a pincében vagy a garázsban köt ki.
• A felesleges szállítás sem elhanyagolható tényező. Az online rendelések robbanásszerű növekedése megnöveli a logisztikai lánc környezeti lábnyomát. A gyors kézbesítés érdekében a csomagok gyakran félig üres kamionokban vagy repülőgépeken utaznak, ami jelentősen növeli a szén-dioxid-kibocsátást is!

Gazdasági racionalitás helyett érzelmi vásárlás

A Black Friday kampányok arra épülnek, hogy az emberek 99%-ban az érzelmek alapján döntenek, ha tetszik, ha nem. A „lehetőség, amit nem szabad kihagyni” narratíva arra ösztönöz, hogy a termékeket ne szükségességük, hanem elérhetőségük alapján válasszuk.

Ez különösen veszélyes a háztartások költségvetésére nézve. Sokan hitelkártyával vagy részletre vásárolnak olyan termékeket, amelyeket normál körülmények között alaposan meggondolnának. A látszólagos megtakarítás valójában (néha kontrollálatlan) költekezéssé változik: aki nem tervezett vásárlásról dönt, az nem megtakarít, hanem pénzt költ…

Alternatív megközelítések

A tudatos fogyasztás nem jelenti a lemondást, csupán a prioritások újragondolását. Íme, néhány gyakorlati szempont, amely segíthet elkerülni a felesleges vásárlást:

• Várólistás módszer: ahelyett, hogy impulzus, lendület alapján vásárolnánk, érdemes egy listát vezetni a szükséges dolgokról. Ha egy termék heteken át ott marad a listán, akkor valóban szükség van rá. Az akciók pillanatában elegendő ezt a listát elővenni.
• Árkövetés: több eszköz lehetővé teszi a termékek árának nyomon követését hosszabb időszakban. Gyakran kiderül, hogy a Black Friday „akció” valójában az év során látott átlagárhoz képest nem jelent érdemi megtakarítást.
• Minőség a mennyiség helyett (lásd külföldi online platformok kacatjai): egyetlen jól megválasztott, tartós termék hosszú távon előnyösebb, mint több olcsó, gyorsan tönkremenő darab. Ez nemcsak pénzügyi, hanem környezeti szempontból is racionális döntés.
• Használt termékek: az újrahasznosítási piac kínálata ma már versenyképes az újjal. A használt elektronikai cikkek, bútorok vagy ruházat vásárlása csökkenti az új termékek iránti keresletet és a hulladék mennyiségét.

Kereskedelmi nyomás vs. szabályozás

Az Európai Unió egyre szigorúbban szabályozza a félrevezető reklámokat és a greenwashing (kb. zöldítő ígéret vagy zöldkamu) jelenséget. Ahogy említettük: az EU-s fogyasztóvédelmi irányelvek szerint a kedvezményeket valós referenciaárakhoz kell viszonyítani, nem pedig mesterségesen felfújt „eredeti árakhoz”. Magyarországon a fogyasztóvédelmi hatóság évről évre ellenőrzéseket végez a Black Friday időszakában, és komoly bírságokat szab ki a szabálytalanul kommunikáló, megtévesztően akciózó kereskedőkre.

A jogi környezet azonban csak keret. A tudatos döntés felelőssége a fogyasztóé marad.

A kérdés nem az, hogy részt veszünk-e az akciós időszakban, hiszen bizonyos termékekre időről-időre nyilván szükségünk van; ám a kérdés az, hogy képesek vagyunk-e ellenállni annak a nyomásnak, amely a felesleges vásárlásra ösztönöz.

Következmények és felelősség

A túlfogyasztás nem csak egyéni, hanem kollektív kérdés. Az erőforrások végesek, a bolygó teherbíró képessége korlátozott. A Black Friday pedig a „láncait veszített” féktelen fogyasztói társadalom negatív jelképévé vált: egy olyan kultúráé, amely a folyamatos növekedésre és fogyasztásra épül, függetlenül attól, hogy ennek milyen következményei vannak.

A fenntartható jövő nem a vásárlás szélsőséges elutasítását jelenti, nem is azt, hogy egyszer-egyszer nem csábulhatunk el egy vágyott, hasznos apróságnak, hanem annak átgondolását, hogy valóban szükségünk van-e az adott pillanatban megvett cikkre vagy akár szolgáltatásra. Ha egy-egy középosztálybeli ember szétnéz otthon egy nagytakarítás vagy lomolás, esetleg egy költözködés alkalmával, rögtön tudni fogja, miről beszélünk…

Szükségünk van tehát ruhára, elektronikai eszközökre, bútorokra – de nincsen szükségünk mindenre, amit az akciók felkínálnak!

Képek: Freepik

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!