Védett kagylók tízezrei pusztultak el az Ipolynál

kagyló
Az Ipoly partján különös, szomorú látvány fogadja az arra járókat: elpusztult kagylóhéjak ezrei hevernek a folyó mentén, a kitermelt iszapba temetve.

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVIZIG) ugyanis a közelmúltban kikotorta a letkési zátonyokat, és a mederanyagot – benne élő szervezetekkel együtt – a folyóparti, Natura 2000-es védettségű területre helyezte.

A kotrás következtében több tízezer védett tompa folyamkagyló (Unio crassus) pusztulhatott el, melynek összesített természetvédelmi értéke a becslések szerint 150–360 millió forint között lehet.

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége (NTVSZ) vizsgálatot kezdeményezett, és a helyszínen felmérést végző szakértői csoport megállapította: a beavatkozás súlyosan károsította a folyó egyik legértékesebb vízi élőhelyét. A szervezet feljelentést tesz, és egyúttal az Európai Bizottsághoz is fordul, mivel a történtek szerintük rendszerszintű problémát jeleznek a hazai vízügyi gyakorlatban – számolt be a nagytavak.hu

A kagylók, amelyek csendben tisztítják a folyót

A tompa folyamkagyló nemcsak a természetvédelem, hanem a folyók ökológiája szempontjából is kulcsfontosságú faj. A vízi szűrőként működő kagylók a vízminőség természetes fenntartói: egyetlen példány akár több liter vizet is képes átszűrni óránként, eltávolítva a lebegő szerves anyagokat és szennyeződéseket.

Az Ipolyhoz hasonló kisebb folyókban a zátonyok és mederpartok a kagylópopulációk fő élőhelyei, ahol az áramló víz és a hordalék egyensúlya évezredek alatt alakította ki a mikroélőhelyeket. A kotrás során ez az egyensúly szinte pillanatok alatt megsemmisül: a mederanyag kitermelése és a parton való deponálása a bent élő szervezetek tömeges pusztulását okozza.

Több tízezer védett tompa folyamkagyló pusztulhatott el. Fotó: Szendőfi Balázs
Több tízezer védett tompa folyamkagyló pusztulhatott el. Fotó: Szendőfi Balázs

Engedély nélkül, az „áramlási kapacitás” nevében

A magyar vízügyi gyakorlatban a kotrásokat – amennyiben azokat a folyó „fenntartása” indokolja – nem kell környezetvédelmi engedélyhez kötni. A hivatalos indoklás szerint ezek a munkák „a víz áramlási kapacitásának fenntartását” szolgálják, ezért nem számítanak új beavatkozásnak, hanem a fenntartási feladatok részének tekinthetők.

Csakhogy az Európai Unió Víz Keretirányelve és az Európai Bíróság C-461/13 számú döntése egészen másképp értelmezi a helyzetet. A bíróság kimondta: minden olyan tevékenység, amely a víztest állapotának romlásához vezethet, projektnek minősül, és csak engedélyezési eljárás után végezhető el. Ide tartozik a mederkotrás is, mivel közvetlenül befolyásolja a vízi élővilágot és az ökológiai állapotot.

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége szerint a magyar szabályozás „kiskapuja” – amely mentesíti a kotrásokat az engedélyezés alól – szembe megy az uniós irányelvekkel. A szervezet emiatt hivatalos panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz, rámutatva: Magyarország így nem képes teljesíteni a Víz Keretirányelv célját, amely szerint 2027-re minden felszíni víznek legalább „jó ökológiai állapotot” kellene elérnie.

A rendszerhibák ára: kiszáradó folyók, pusztuló élővilág

Az idei, rendkívül aszályos nyár csak fokozta a problémát. A sekély, alacsony vízállású folyókban végzett kotrás a vízi élőlények számára élet-halál kérdése: a hőmérséklet, a vízmélység és az oxigénszint hirtelen változása végzetes lehet.

A civil szervezetek az elmúlt hónapokban több helyen – például a Gerje és a Zagyva mentén – is tiltakoztak hasonló munkák ellen.

Több esetben sikerült elérni, hogy a kotrás leálljon, ám a hatósági gyakorlat továbbra is engedékeny. Ennek következménye, hogy a magyar folyók 94,6 százaléka jelenleg nem éri el a „jó ökológiai állapotot”, vagyis a vízi élet közösségei sérültek, a fajösszetétel pedig jelentősen megváltozott.

Korábban a Zagyva partját is kikotorták. Fotó: Szendőfi Balázs
Korábban a Zagyva partját is kikotorták. Fotó: Szendőfi Balázs

A letkési zátonyok esete most látványosan mutatja meg, mi történik, ha a vízügyi beavatkozások során nem veszik figyelembe a természetvédelmi szempontokat. Az Ipoly különösen érzékeny terület: határfolyóként nemcsak magyar, hanem szlovák oldalon is védett élőhelyeket érint, így a károk nemzetközi jogi következményekkel is járhatnak.

Forrás: Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége
Nyitókép: Szendőfi Balázs

*

A Zagyva kotrásáról korábbi cikkünkben számoltunk be:

https://green.hu/cikkek/leallt-a-zagyva-folyo-kotrasa-termeszetvedok/

*

Írja meg Facebook oldalunkra, Ön mit gondol erről a témáról!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó