Zöld átállás egy magyar településen: íme a mórahalmi mintaprojekt

Kistelepülések energiaellátását biztosító mintaprojekt valósult meg uniós támogatással, mintegy másfél milliárd forintból Mórahalmon. A településen elsősorban geotermikus energiát használnak fel, a fejlesztésnek köszönhetően ma már Mórahalmon önkormányzati intézményben egyáltalán nem használnak gázkazánt.

A helyi energiafüggetlenség megteremtése hozzájárul a településen élők életminőségének javításához és biztosítja a város működésének fenntarthatóságát – mondta Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester.

A projektet a Magyar Termálenergia Társaság dekarbonizált jövőtudatos kisvárosok témájában tartott konferenciáján mutatták be. A kormány, az MVM Zöld Generáció Zrt. és a mórahalmi önkormányzat szakemberei osztották meg tapasztalataikat és céljaikat egymással a témában.

Miből áll a mórahalmi mintaprojekt?

A mórahalmi mintaprojekt célja egy olyan modell kialakítása volt, amely más kisvárosok számára is követhető, példaként szolgálhat az energiaellátás fenntarthatóvá tételében. A megvalósítás során sok olyan műszaki, szakmai kérdést kellett megoldani, amelyekkel korábban nem találkoztak, így a termál- és napenergia hasznosításának összehangolását, a termálvíz hordozta kísérőgázok felfogását, felhasználását.

A hétezer lakosú kisvárosban évente egymillió köbméter termálvizet termelnek ki, amely jelentős részét visszasajtolják, a fennmaradó mennyiség elhelyezésére pedig határ menti projekt indult.

Egy innovációs pályázat segítségével dolgoznának ki megoldást a termálvíz hordozta energia tárolására, és készülnek az épületüzemeltetési rendszerek továbbfejlesztésére is – tudatta a polgármester.

A mórahalmi mintaprojekt vezetője, Szűcs Anikó elmondta, a kisvárosban korábban két geotermikus kaszkádrendszert alakítottak ki, amelyek részben ellátták az intézményeket és a gyógyfürdőt. A 2021-ben indult projekt célja az volt, hogy a helyben rendelkezésre álló termálkincs hatékonyabb kihasználásával teljes egészében megújuló forrásból biztosítsák az intézmények működtetéséhez szükséges hőenergiát.

A projekt során egy 1336 méteres talpmélységű új vízadó kutat, valamint 1050 méteres mélységű visszasajtoló kutat alakítottak ki. Több mint 4143 méter hosszúságban új távhővezetéket építettek ki, ezzel egy rendszerbe integrálták a korábbi kettő, szigetszerűen működő geotermikus kaszkádrendszert. Emellett nyolc új hőközpontot alakítottak ki, melyek a közelmúltban zárult fűtési idényben már működtek is.

A termávízből kinyert gáz hasznosítására 46 kilowatt teljesítményű gázmotort telepítettek, az ezzel megtermelt villamos energia képes biztosítani a rendszer működtetését.

A projekt részeként bővítették az önkormányzati intézményeket ellátó napelemes kapacitást is – ismertette a fejlesztés részleteit a szakember.

Jók a területi adottságok

Mihálffy Béla országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy Homokhátságon különösen nagy hangsúlyt kap a környezetvédelem és a megújuló energiaforrások felé fordulás ügye, legfőképpen a környezetváltozás miatti szárazság okán. Hozzátette, hogy hazánknak kiváló adottságai vannak, például a termálvizek révén. Több stratégián is dolgozik a kormány mind a zöldenergia termelésének, mind tárolásának elősegítésére.

Mórahalom városa a termálenergia felhasználásában élen jár. Megvalósult egy olyan geotermikus alapú fenntartható, zöldenergetikai mintaprojekt, amelynek köszönhetően a földgázalapú energiaellátást egy megújuló geotermikus forrásból történő kiváltással egy fogyasztóbarát, környezetvédelmi és pénzügyi szempontból fenntartható ellátási modell jött létre.

Forrás: MTI és a Délmagyar cikke.
Nyitókép: Pixabay (illusztráció)

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/