A zöld átállás valódi ára: hatalmas kihívások, szerény lehetőségek
Európában a zöld átállás nélkülözhetetlen a klímaváltozás elleni küzdelemben, ám a költségek jóval magasabbak lehetnek a korábban vártnál – derül ki a neves Bruegel Intézet friss jelentéséből.
A 2024 decemberében kiadott, friss jelentés szerint az Európai Unió ambiciózus klímacéljai elérése nemcsak hatalmas beruházásokat, hanem szoros együttműködést igényel az állami és magánszektortól. A folyamat nehézségei ellenére a hosszú távú előnyök – a fenntarthatóság, az energiabiztonság és a gazdasági versenyképesség – tagadhatatlanok.
Zöld átállás: igen jelentősen megnövekedett költségek
A Bruegel Intézet anyagából kiderül, hogy
az EU klímapolitikai céljai eléréséhez 2021 és 2030 között évente 1300 milliárd eurót, míg 2031 és 2050 között évente 1500 milliárd eurót kellene befektetni az energia- és szállítási rendszerek átalakításába.
Ez az uniós GDP 7,7%-ának, illetve 7,4%-ának felel meg – jóval több, mint az Európai Bizottság korábbi becslései.
A költségek növekedésének oka, hogy az Európai Bizottság számai főként a tőkebefektetéseket (CAPEX) tartalmazzák, miközben a Bruegel figyelembe veszi az olyan egyéb tényezőket is, mint a képzési programok és a kritikus nyersanyagok biztosítása. Az is különbséget jelent, hogy a EU Bizottság a klímaváltozás megfékezéséhez szükséges költségeket vizsgálja, míg a Bruegel az alkalmazkodáshoz kapcsolódó terheket is figyelembe veszi.
Magánszektor és állami szerep a zöld átállás kapcsán
A zöld átállás finanszírozásának nagy része a magánszektorra hárul, ám az állami szektor támogatása nélkül ez nem valósulhat meg. A Portfolio.hu cikke szerint az államnak különböző eszközökkel – például kedvezményes hitelekkel, garanciákkal és közvetlen támogatásokkal – kell csökkentenie a magánszektor beruházási kockázatait.
Az elemzés alapján az állami beruházások aránya a GDP 0,5–1%-át kell hogy elérje 2025 és 2030 között. Ezt a szintet akkor is biztosítani kell, ha közben szigorú fiskális megszorítások lépnek életbe. A Bruegel jelentése szerint az ilyen beruházásokhoz kapcsolódó államadósságot „jó adósságnak” kell tekinteni, mivel ezek hosszú távon jelentős előnyöket hoznak a társadalom számára, és csökkentik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jövőbeli, várhatóan sokkal magasabb költségeit.
Fő akadályok a zöld átállás előtt
A Bruegel Intézet fontos anyaga rámutat, hogy a zöld átállás finanszírozása nemcsak pénzügyi, hanem politikai akadályokba is ütközhet:
Uniós források csökkenése: A NextGenerationEU program 2026-ban kifut, és ez évente 50 milliárd eurós kiesést jelenthet a zöld beruházások támogatásában.
Fiskális szabályok szigorúsága: Az EU 2024-ben bevezetett új fiskális szabályai nem biztosítanak kivételeket a zöld beruházások számára, így a magas adósságú tagállamok korlátozottan tudnak részt venni a finanszírozásban.
Geopolitikai kockázatok és versenyképesség
A cikk hangsúlyozza, hogy a zöld átállás nemcsak környezeti, hanem gazdasági és geopolitikai kérdés is. Az EU erősen függ a fosszilis tüzelőanyagok importjától, amelynek kitettsége aláássa a gazdaság stabilitását. Az energiaválság csúcsán az energiaárak ingadozása rámutatott arra, hogy az egyetlen fenntartható megoldás a megújuló energiaforrások elterjesztése.
Az EU azonban komoly versenyképességi nyomással is szembesül. Az Egyesült Államok esetleges klímapolitikai visszalépése – például egy Trump-adminisztráció visszatérésével – tovább fokozhatja a helyzetet.
Az amerikai fosszilis energiaárak csökkenése rontaná az európai ipar helyzetét a globális piacokon. Az EU egyetlen válasza a helyzetre a megújulókba való beruházások felgyorsítása lehet.
A megújulókban rejlő lehetőségek
A zöld átállás költségei ellenére jelentős előnyökkel járhat. A Portfolio.hu idézi a Bruegel számításait, amelyek szerint
a nap- és szélerőművekből származó áramtermelés 2021 és 2023 között mintegy 100 milliárd eurót takarított meg az uniós fogyasztóknak.
A megújuló energiaforrások viszont nyilván nemcsak a nagykereskedelmi energiaárakat, hanem a háztartási számlákat is csökkentik, még az olyan járulékos beruházásokkal együtt is, mint a hálózatfejlesztés. Bár a megújulók teljes árhatása csak a 2030-as évek elején lesz érezhető, a jelenlegi trendek már most is igazolják a zöld beruházások hosszú távú gazdasági előnyeit.
A Bruegel Intézet által vizsgált adatok alapján az EU zöld átállása létfontosságú, de költséges vállalkozás. Az ehhez szükséges beruházások mértéke meghaladja a korábbi becsléseket, de a hosszú távú előnyök – az energiabiztonság, a gazdasági stabilitás és a fenntarthatóság – egyértelműek.
Európának most az a feladata, hogy azonosítsa a legjobb finanszírozási megoldásokat, és biztosítsa, hogy az átállás során a társadalom minden rétege részesülhessen a pozitív hatásokból. Az energiafüggetlenség és a megújulókra alapozott gazdaság nemcsak a jelenlegi válságokra nyújt választ, hanem a jövő generációinak is fenntarthatóbb jövőt teremt – von konklúziót a jelentés.
Források:
https://www.bruegel.org/policy-brief/investment-strategy-keep-european-green-deal-track
Nyitó fotó – illusztráció: Unsplash
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
