A zöld átmenet nem lesz elég Afrika iparosításához- Green.hu

A fosszilis energia hívei szerint a zöld átmenet nem elegendő Afrika iparosításához, mert a fejlődéshez kezdetben hatalmas mennyiségű olajra és gázra lenne szükség. Mi a fontosabb: a szegénység felszámolása vagy a Föld védelme? Menne ez egyszerre?

Afrika: az egyre gyorsabban melegedő klíma hatásai ott is egyre nyilvánvalóbbak – írja a Financial Times minapi anyagában. Idén májusban óriási árvizek pusztítottak Kenyában, amelyek több mint 200 ember halálát okozták, és ezreket kényszerítettek otthonaik elhagyására. A csapadékhiányos Száhel-övezetben a klímaváltozás a vártnál jóval erősebb sivatagosodást idéz elő, megnehezítve az állattenyésztést, fokozva a konfliktusokat és növelve a szegénységet. Nyugat-Afrikában pedig egy pár héttel korábbi, halálos hőhullámot is az ember okozta éghajlatváltozással hoztak összefüggésbe. Mi több: a helyzet várhatóan tovább romlik – figyelmeztet a szakértői anyag.

Afrika 2-3%-át adja csak a kibocsátásnak

Az ENSZ szerint a világ legkevésbé iparosodott kontinense, jelenleg csak 2-3 százalékát adja a globális szén-dioxid-kibocsátásnak. Ugyanakkor a kontinens a legsebezhetőbb a globális felmelegedés hatásaival szemben, mivel kevésbé megbízható infrastruktúrával, energiatermeléssel és finanszírozási lehetőségekkel rendelkezik a klímaváltozás elleni védekezésre.

A kontinensnek azonban sürgősen iparosodnia kellene. Mintegy 600 millió ember, a lakosság fele, nem fér hozzá elektromos áramhoz, és 950 millió ember nem fér hozzá gázhoz vagy elektromossághoz a főzéshez, ezért faszénnel vagy tűzifával fűtenek és főznek. Ez súlyos következményekkel jár a háztartások jövedelmére, az oktatásra és az általános gazdasági növekedésre és a klímára is természetesen.

Az iparosodás módjával kapcsolatban azonban eltérő vélemények vannak. Gwede Mantashe, Dél-Afrika energiaügyi minisztere, és mások azt állítják, hogy a földrész továbbra is használja a fosszilis tüzelőanyagokat elektromos áram termelésére. Az olajban gazdag országok, mint Nigéria és Angola, szerint fontos kiaknázni a kontinens ásványkincseit.

Afrika joga saját olaja és gáza felett dönteni

Az Afrikai Energia Kamara szerint a kontinensnek szuverén joga van energiahordozóit – 125 milliárd hordó olajat és 620 billió köbméter földgázt – „kiegyensúlyozott és fenntartható” módon fejleszteni. Más támogatók azt mondják, hogy bár megértik a klímaváltozás hatásait, az energiaszegénység megoldása a legfontosabb és legsürgetőbb feladat. Kiemelik, hogy a nyugati országok képmutatóak, mivel miközben egyre nehezebb finanszírozást találni afrikai fosszilis tüzelőanyag-projektekre, ők maguk halogatják saját nettó zéró kibocsátási céljaikat és új olajmezőket nyitnak meg.

„Minden csepp szénhidrogént ki kellene termelni, amit az iparosodáshoz és az energiatermeléshez használhatunk” – mondja Nj Ayuk, az Afrikai Energia Kamara elnöke. Szerinte ez kevesebb, mint 1 százalékkal növelné a globális kibocsátást. „A klímaváltozás komoly probléma, és nem szabad alábecsülnünk a kihívásokat” – teszi hozzá Ayuk, de hangsúlyozza, hogy a földrész a fosszilis tüzelőanyagok kitermeléséből származó bevételeket zöld technológiákba fektethetné.

Egy alternatív nézet szerint Afrika teljesen kihagyhatná a fosszilis tüzelőanyagokat, és egyből tiszta energiára térhetne át iparosodási céljai elérése érdekében. James Mwangi, az Africa Climate Ventures vezérigazgatója szerint a „lépésugrás” megközelítés hibás, mivel a kontinensen kitermelt fosszilis tüzelőanyagok nagy részét exportálják, és csak kis mennyiséget használnak fel helyi energiatermelésre.

Mwangi megjegyzi, hogy Afrikának több megújuló energiaforrása van, mint fosszilis tüzelőanyag-készlete, de több finanszírozásra és fejlesztésre van szükség a megújuló energia terén. „A zöld energia befektetés jó pénzügyi döntés Afrikának” – mondja.

Afrika a világ legjobb napenergia-forrásainak több, mint 60 százalékával rendelkezik, de a globálisan telepített napelemek kapacitásának mindössze 1 százaléka található itt az Nemzetközi Energiaügynökség szerint. A szélenergia is bőségesen rendelkezésre áll: az International Finance Corporation szerint a kontinens évente 180 000 terawattóra elektromos áramot tudna termelni szélenergiából – ez 250-szerese Afrika éves villamosenergia-igényének. Ennek ellenére Afrika a globálisan telepített szélkapacitásnak csupán 1 százalékát teszi ki.

Sok milliárd dollárt kérnek…

Afrikának több milliárd dollárnyi klímaadaptációs finanszírozásra van szüksége, hogy felkészüljön a felmelegedő bolygóra. A Climate Policy Initiative és a Global Center on Adaptation szerint 2019-ben és 2020-ban átlagosan 29,5 milliárd dollárt különítettek el a kontinens számára. Az adaptációs intézkedések közé tartoznak az időjárási szélsőségeket előre jelezni képes ún. korai figyelmeztető rendszerek, a föld-, és vízgazdálkodás, valamint a klímatudatos mezőgazdaság erősítése.

Ennek ellenére a befektetések mennyisége bőven elmarad a szükségestől. Az elemzés szerint az afrikai országok számára a 2015-ös Párizsi Megállapodásban meghatározott célok eléréséhez évente több mint dupla ennyi: további 41,3 milliárd dollárnyi beruházásra lenne szükség.

A kontinens pénze nem lesz elég, újabb segélyek kellenek

A 2021-es COP26 csúcstalálkozón a gazdag nemzetek megígérték, hogy 2025-ig megduplázzák a 2019-es szintű finanszírozást a fejlődő országok klímaadaptációjára. Patrick Verkooijen, a Global Center on Adaptation vezérigazgatója szerint a befektetések ehelyett csökkentek.

„Afrikának évente 100 milliárd dollárnyi adaptációs finanszírozásra van szüksége, de csak 10 milliárdot kap. Az adaptációba való befektetés nem elpazarolt pénz — minden egyes erre fordított összeg életeket és ökoszisztémákat ment meg.”

Jelenleg a kontinensnek ígért pénz körülbelül fele ún. multilaterális fejlesztési pénzintézetektől és klíma alapokból származik, míg a helyi és nemzetközi kormányok, valamint kétoldalú fejlesztési finanszírozási ügynökségek adják a fennmaradó rész nagy részét – legalábbis az FSD Africa szerint. A magánszektor, beleértve a nyugdíjalapokat és a magántőke-társaságokat, csak 14 százalékot biztosít.