Micsoda?! A zöld fordulat fokozza az árvizek veszélyét, sőt melegít is!

A zöld fordulat akár fokozhatja is a felmelegedés, a klímaváltozás intenzitását – derült ki egy minapi interjúból, amelyben egy hazai szakértővel a dunai árvíz kapcsán keresték a kiváltó okokat!

A zöld fordulat is szerepet játszhat a gyors melegedésben, a heves időjárásban? Nézzük a részleteket. Az elmúlt hetekben Budapestet elérő Duna árhullám ismételten rámutatott arra, hogy a klímaváltozás nem egy távoli fenyegetés, hanem már a jelen része. Az idei rendkívül aszályos nyár után szeptemberben váratlan, igen heves esőzések és lehűlés következett – főként a Duna németországi és ausztriai szakaszán és vízgyűjtő területein, amely szombaton 830 cm-en tetőző árhullámot okozott. Molnár László, a 24.hu-nak nyilatkozó meteorológus szerint az ilyen szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbá válnak, részben a gyorsuló globális felmelegedés miatt, amelyet több tényező is súlyosbít, köztük az aeroszolok (levegőben szálló por, korom, szennyeződés, és más apró részecskék) csökkenése.

Mi az összefüggés az aeroszolok és a felmelegedés között?

Az aeroszolok olyan apró részecskék a levegőben, amelyek természetes forrásokból, például vulkáni hamuból vagy tengeri sóból, illetve emberi tevékenységből, mint a gyárak kibocsátása és közlekedés, származhatnak.

Ezek a részecskék a felhőképződés alapját képezik, mivel a vízpára megtapad rajtuk, és felhők jönnek létre, amelyek visszaverik a napsugárzást, ezáltal hűtik a Földet. Az aeroszolok szintjének csökkenése tehát közvetlenül hozzájárul a felmelegedés gyorsulásához, mivel kevesebb felhő képződik, így több napsugárzás jut el a felszínre!

Kapcsolódó cikkünk:

https://green.hu/cikkek/arviz-biztonsagban-budapest-ivovize-szakertok/

*

Engloner Attila, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa néhány napja rámutatott, hogy a klímaváltozás hatásait nem majd valamikor fogjuk érezni, hanem már jelen vannak, és

a jövőben az időjárási szélsőségek, például a hirtelen árvizek és elhúzódó aszályok, még súlyosabbak lehetnek.

A Duna árhullámával kapcsolatban kiemelte, hogy a csapadék eloszlásának szélsőségessége súlyos következményekkel járhat a vízgazdálkodásra és az ökológiai rendszerekre. Az árvizek közötti aszályos időszakok például nehezítik az ivóvízellátást és a mezőgazdaság működését.

A zöld fordulat okán kevesebb az aeroszol, de miért gond ez?

Az európai zöldpolitika  – a légszennyezés csökkentése és tisztább technológiák bevezetése – eredményeképp az aeroszolok mennyisége az 1990-es évek eleje óta negyedére esett vissza. Ez rövid távon pozitívnak tűnhet, hiszen kevesebb szennyező anyag kerül a levegőbe, ám Molnár László szerint ez a változás az európai kontinens felmelegedését is felgyorsíthatja. Az aeroszolok csökkenése miatt ugyanis kevesebb felhő alakul ki, ami kevesebb visszaverődő napsugárzást eredményez, és így a hőmérséklet gyorsabban emelkedik.

Molnár hangsúlyozta, hogy ezt a hatást a tudósok korábban nem vették teljes mértékben figyelembe. A kontinensünk gyors felmelegedése így paradox módon összefügg azzal, hogy a tisztább levegőért hozott intézkedések csökkentették az aeroszolok szintjét. Ráadásul Magyarország földrajzi adottsága, a medencehatás, tovább súlyosbítja ezt a problémát, mivel az itt kialakuló zárt légköri viszonyok még inkább elősegítik a felmelegedést.

*

KAPCSOLÓDÓ CIKK és Green.hu PODCAST adás az alábbi címsorra, vagy lentebb kattintva érhető el, de klímaszorongóknak nem ajánljuk a meghallgatását 🙂

Gelencsér András lesújtó véleménye a fenntarthatóságról – Green.hu exkluzív podcast

Idézet a Green.hu fenti podcastjából:

„Nem is az a gond, hogy el vagyunk késve, hanem az, hogy rossz irányba megyünk. A jelenlegi irány egyszerűen értelmezhetetlen. Ha megnézzük a párizsi klímaegyezményt, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának a korlátozásáról szól, akkor azt látjuk a valóságban, hogy ezek nem valósulnak meg, sőt, folyamatosan nő a kibocsátás”

*

Zöld fordulat és az időjárás szélsőségei: árvizek és aszályok

A mostani Duna áradás tehát ékes példája annak, hogyan válik egyre gyakoribbá az extrém időjárás nálunk is. Az aszályos nyarat heves esőzések követték, és szeptember 21-én szombaton a folyó Budapesten 830 cm-en tetőzött. Bár a komolyabb krízist sikerült elkerülni, a szakértők szerint ezek az árhullámok és az árvizek közötti aszályos időszakok egyre gyakoribbak lesznek. Engloner kiemelte, hogy a jövőben az árvízi védekezés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a víz megtartására, hogy az elhúzódó száraz időszakok alatt is biztosítható legyen a mezőgazdaság és az ökoszisztémák fenntartása.

Magyarországon már léteznek tervek arra vonatkozóan, hogyan lehet a hirtelen jelentkező víztöbbletet hatékonyabban tárolni és az aszályos időszakokban felhasználni. Ez különösen fontos lesz a jövőben, amikor a klímaváltozás miatt a csapadék mennyisége és eloszlása még szélsőségesebbé válhat.

 Az európai zöld fordulat eredményeként tehát a csökkent aeroszolok mennyisége paradox módon rövid távon hozzájárulhat a felmelegedés fokozódásához, mivel kevesebb felhő képződik, és így kevesebb napsugárzást ver vissza a légkör.

Ráadásul a jövőben sajnos egyre több szélsőséges időjárási jelenséggel – árvizekkel, heves hiharokkal, aszályokkal – kell szembenéznünk. Az árvízi védekezés mellett fontos lesz a víz hatékony megtartása és felhasználása is, főként azért, hogy a Magyarország is felkészülhessen a változó éghajlati viszonyokra​ és az abból következő számos kihívásra.

Nyitókép és belső kép: DALL-E (MI generált)

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol a zöld fordulat és a felmelegedés a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!