Minek nekünk a hidrogén? Mitől lesz zöld?

A hidrogén gáznemű formája, mint kvázi „energiatároló” egy pár éves új megközelítés. Az energia tárolása ugyanis a megújulók révén a zöld hidrogén formájában akkor is megéri, ha nem olyan jó hatásfokú az átalakítása. De miről is van szó pontosan?

Hidrogén? De miért fontos? Ahogyan a megújuló energiaforrások, például a nap-, szél- és vízenergia egyre nagyobb szerepet kapnak az energiatermelésben, a H2 gáz, különösen a zöld H2 iránti érdeklődés is fokozódik. A globális energiaigény folyamatos növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb arányban alkalmazzuk a fenntartható forrásokat. Míg a világátlagban a megújulók részesedése még mindig alacsony, addig egyes fejlett országokban már jelentős részét képezik az energiaellátásnak.

A hidrogén és az energiaszektor

A megújuló energiaforrások egyik legnagyobb kihívása a termelés és a fogyasztás időbeli eltérése. A nap nem mindig süt, a szél nem mindig fúj, így az energiaellátás stabilitása érdekében hatékony tárolási megoldásokra van szükség.

A jelenlegi akkumulátortechnológiák, például a lítium-ion akkumulátorok, bár sok területen hatékonyak, nem alkalmasak nagy mennyiségű többletenergia hosszú távú tárolására.

Alternatív megoldásként alkalmazható a szivattyús energiatárolás, amelyben a felesleges energiát víz magasabb helyre történő felpumpálásával tárolják, majd szükség esetén visszaalakítják elektromos árammá. Ez azonban jelentős infrastrukturális beruházásokat és környezetvédelmi szempontok figyelembevételét igényli.

Miért fontos a zöld hidrogén előállítása?

Ez a gáz kiváló lehetőséget kínál az energia tárolására és szállítására. Amikor a megújuló forrásokból többletenergia keletkezik, azt vízbontás útján hidrogén előállítására lehet felhasználni. Az így keletkező zöld H2 teljes mértékben karbonsemleges, hiszen előállítása során nem keletkezik szén-dioxid.

A H2 egyik legnagyobb előnye a magas energiasűrűség: súlyarányosan több energiát tárol, mint a legtöbb hagyományos tüzelőanyag. Azonban a tárolása és szállítása műszaki kihívásokat jelent, mivel alacsony hőmérsékleten kell cseppfolyósítani, vagy nagy nyomás alatt gáznemű formában szállítani. Ennek ellenére a hidrogén fontos szerepet tölthet be az ipari termelésben és a közlekedésben, különösen azokban a szektorokban, ahol a fosszilis energiahordozók kiváltása nehezen megoldható.

Mitől is zöld pontosan ez a gáz?

A zöld H2-t kizárólag megújuló energiaforrások felhasználásával állítják elő elektrolízissel, amely során desztillált vizet bontanak, azaz a vízmolekulák hidrogénre és oxigénre bomlanak. Az így előállított gáz tiszta, mivel nem jár szén-dioxid-kibocsátással, és fenntartható alternatívát kínál a fosszilis energiahordozókkal szemben.

A zöld hidrogén nagy szerepet játszhat az ipar, a közlekedés és az energiatárolás területén, különösen azokban az ágazatokban, ahol a dekarbonizáció kihívásokkal jár. Ezzel nemcsak a globális klímacélok elérését támogatja, hanem hozzájárulhat az energiafüggetlenség növeléséhez is.

A zöld üzemanyagok uniós szabályozása

Az Európai Bizottság 2023 júniusában hivatalosan meghatározta a zöld hidrogén fogalmát és a hozzá kapcsolódó termelési előírásokat. Az új szabályok keretet biztosítanak a „nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok” (RFNBO) kategóriájába tartozó energiahordozók, így az e-ammónia, e-metanol, e-kerozin és e-földgáz gyártására és forgalmazására is.

Ezek az előírások nemcsak az Európai Unióban megvalósuló projektekre vonatkoznak, hanem a közösségen kívüli exportőrökre is, akik az uniós piacra kívánnak belépni. Az EU célja, hogy ösztönözze a zöld hidrogén hazai termelését és importját, ezért létrehozta az Európai Hidrogénbankot, amely támogatást nyújt az iparágnak.

Szabályozási kihívások és kritikák

Bár az uniós szabályozás célja a fenntartható energiaszektor előmozdítása, egyes iparági szereplők szerint a szigorú előírások hátráltathatják az európai hidrogénpiac fejlődését. A kritikusok szerint a túlzott adminisztratív terhek és a finanszírozási korlátozások megnehezíthetik a beruházások megvalósítását.

Különösen vitatott az a szabály, amely kizárja az állami támogatásból finanszírozott megújuló energiát a zöld hidrogén előállításából. Ez azt jelenti, hogy számos nem uniós ország, például az Egyesült Államok, Kanada vagy Egyiptom által támogatott termelés nem felelne meg az uniós előírásoknak, ami korlátozhatja az importlehetőségeket és növelheti az árakat.

A zöld üzemanyagok jövője Európában

Az európai hidrogénstratégia célja, hogy elősegítse az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést, miközben csökkenti az energiafüggőséget. Ugyanakkor a szigorú szabályozás és a globális verseny egyaránt kihívások elé állítja az iparágat.

Az elkövetkező években fontos lesz a szabályozási keretek rugalmasabbá tétele és a technológiai innovációk támogatása, hogy a zöld hidrogén valóban versenyképes alternatíva legyen a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben. Az ipari és kormányzati együttműködés szerepe kiemelkedő lesz a fenntartható energiagazdaság kialakításában és az európai klímacélok elérésében.

A fotó illusztráció – kép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/