Új uniós rendelet szabályozza a csomagolásokat – ideje felkészülni!

Az Európai Unió új, a csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendelete (Packaging and Packaging Waste Regulation – PPWR) 2026-tól fokozatosan lép életbe, és 2030-ra gyökeresen átalakítja az európai, így a magyar csomagolóipart is.

Az új szabályozás nemcsak környezetvédelmi célokat szolgál, hanem üzleti lehetőségeket is kínál azoknak a vállalatoknak, amelyek időben felismerik a változásokban rejlő potenciált – írja az EY.

A rendelet célja: kevesebb hulladék, több újrahasznosítás

Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban évente mintegy 80 millió tonna csomagolási hulladék keletkezik – fejenként közel 190 kilogramm. Ez a mennyiség az elmúlt tíz évben több mint 20%-kal nőtt, miközben az újrahasznosítás aránya nem követte ezt az ütemet. A PPWR célja, hogy 2030-ra 15%-kal csökkenjen a csomagolási hulladék mennyisége, és minden forgalomba hozott csomagolás újrafeldolgozható vagy újrahasználható legyen.

A szabályozás egyik legfontosabb újítása, hogy közvetlenül alkalmazandó uniós rendeletként (nem irányelvként) minden tagállamban egységes követelményeket vezet be. Ez megszünteti a nemzeti szintű eltéréseket, amelyek eddig jelentős adminisztratív terhet jelentettek a határokon át működő cégek számára.

Milyen konkrét előírások jönnek?

Újrahasználható csomagolások arányának növelése: 2030-ra a vendéglátásban és a kiskereskedelemben a csomagolások legalább 10–20%-ának újrahasználhatónak kell lennie. Például a gyorséttermeknek visszaváltható edényeket kell biztosítaniuk helyben fogyasztás esetén.
Kötelező újrahasznosíthatóság: 2030-tól minden csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie, azaz az anyagának alkalmasnak a hatékony visszagyűjtésre és feldolgozásra. 2035-re pedig ezt már ténylegesen újrahasznosított formában is teljesíteni kell.
Újrafeldolgozott anyagtartalom minimuma a műanyag csomagolásokban. az italflakonokban (PET, PE, PP) 30%, egyéb műanyag csomagolásokban 10–35%.
Egyszer használatos csomagolások tiltása: Bizonyos egyszer használatos műanyag- és papíralapú csomagolásokat – például a hotelben használt kis samponos flakonokat, gyorséttermi egyszer használatos ételdobozokat – fokozatosan kivonják a forgalomból 2030-ig.
Csomagoláscsökkentési célok: 2030-ra minden vállalatnak 5%-kal, 2035-re 10%-kal kell csökkentenie a csomagolás mennyiségét a 2018-as szinthez képest. Ez ösztönzi a kisebb, hatékonyabb kiszereléseket és a felesleges rétegek elhagyását.
Kötelező újrahasznosítási jelölések: Minden csomagoláson egységes európai címkét kell feltüntetni, amely jelzi, hogy az adott anyag melyik hulladékgyűjtő kategóriába tartozik. Ez a fogyasztóknak is megkönnyíti a szelektálást.

A magyar vállalatoknak is fel kell készülni

Magyarországon évi mintegy 1,1 millió tonna csomagolási hulladék keletkezik. Ebből körülbelül 65%-ot gyűjtenek vissza, de csak 40–45% hasznosul újra ténylegesen. A PPWR céljai tehát komoly lépésváltást igényelnek.

A magyar csomagolóanyag-gyártók számára a legnagyobb kihívás az új alapanyagok bevezetése lesz. A hagyományos műanyag fóliákat és tálcákat biológiailag lebomló vagy újrahasznosított polimerekre kell cserélni, amelyek előállítása jelenleg 20–50%-kal drágább.

A papír-alapú és kompozit csomagolások esetében pedig új bevonatokat kell fejleszteni, hogy a termékek megőrizzék tartósságukat anélkül, hogy elvesztenék az újrahasznosíthatóságukat.

A magyar iparban a legnagyobb szereplők, mint az Alufix, DS Smith, Smurfit Kappa, vagy a Pannonpack, már megkezdték az átállást. Többen fejlesztik a monomateriál (egyfajta anyagból készült) csomagolásokat, amelyek könnyebben újrahasznosíthatók.

A PPWR egyik legnagyobb hatása az élelmiszeripart érinti. A gyártóknak csökkenteniük kell a csomagolás tömegét és anyagfelhasználását, miközben meg kell őrizniük a termékbiztonságot és az eltarthatóságot.

A magyar piacon olyan szereplők, mint a Coca-Cola HBC Magyarország, a MOL csoport, vagy a Nestlé Hungária már több „zöld” innovációt vezettek be: a Coca-Cola például 100%-ban újrahasznosított PET-palackokat használ a 0,5 literes kiszerelésű vizeknél, a Nestlé pedig újrahasznosítható papír tasakokat fejlesztett a Nesquik termékekhez.

A PPWR hatására a logisztikai szektorban is változások jönnek. Az e-kereskedelemben például visszaváltható szállítási dobozokat kell majd alkalmazni. A magyarországi nagy áruházláncok – például a Tesco, Auchan, Lidl és Spar – már elkezdték tesztelni a többször használható szállítórekeszeket és újrahasznosított fóliákat. A kereskedőknek ugyanakkor új nyilvántartási rendszereket kell bevezetniük a csomagolások nyomon követésére, ami jelentős adminisztratív és IT-fejlesztést igényel.

Az EY elemzése szerint a teljes felkészülés 12–36 hónapot is igénybe vehet a vállalatok méretétől és tevékenységétől függően.

Az átállás költségei vállalatonként több tízmillió forintra rúghatnak, különösen, ha új gyártósorokat vagy anyagbeszerzési láncokat kell kialakítani. Azonban a szakértők szerint a beruházás hosszú távon megtérül: az új, környezetbarát csomagolások iránti kereslet nő, a fogyasztók pedig egyre inkább preferálják a „zöld” márkákat.

Forrás: MTI, EY
Nyitókép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/