Ahány ház, annyi szokás: így alszanak az állatok
Egy átlagos felnőtt embernek naponta 7-9 óra pihentető alvásra van szüksége ahhoz, hogy a szervezete megfelelően regenerálódni tudjon. Nincs ez másképp az állatoknál sem, azonban a különböző fajok alvási szokásai igencsak eltérőek lehetnek.
A változatos szokások mögött pedig olyan tényezők állnak, mint az adott élőlény testmérete, életmódja, táplálkozása vagy éppen a veszélyeztetettsége. A legelő állatok például általában sokkal kevesebbet alszanak, mint a ragadozók, hiszen szinte az egész napjukat a táplálkozás teszi ki, a prédaállatok sokszor saját biztonságuk érdekében nem merülnek hosszas álomba, mások viszont energiatakarékosság okán szundikálnak akár naphosszat is.
A hétalvók
A rekorder álomszuszék a koala, mely naponta 20-22 órát is képes átaludni. Ennek oka, hogy táplálékának, az eukaliptusz levélnek nagyon alacsony a tápértéke, így eleve nem biztosít számára túl sok energiát, ráadásul a benne lévő toxinok lebontása még további energiát igényel. Szintén hosszasan, napi 20 órát tudja húzni a lóbőrt a lajhár is, de a macskatulajdonosoknak sem mondunk újat azzal, hogy kedvencük is képes 15 órán át az igazak álmát aludni.
Pár óra is elég
Számos növényevő alvási szükséglete kimerül naponta mindössze 2-3 órában, és ezt is megszakításokkal teszik. A lovak például az alvásuk nagy részét állva töltik, ám a REM-fázishoz nekik is szükségük van arra, hogy lefeküdjenek, amit csak biztonságos környezetben (például csoportban) tudnak megejteni. Hozzájuk hasonlóan alszanak az olyan legelő állatok is (szarvas, zsiráf stb.), amelyekre a természetben folyamatosan veszély leselkedik.
Az insomniások
Nem is gondolnánk, hogy az óriás ámbráscetek milyen keveset alszanak, azt is 5-10 perces bontásokban, ugyanis nagy méretük miatt könnyen örök álomba merülnének, ha ennél többet töltenének pihenéssel. Ám olyanok is akadnak, akik egy pillanatra sem alszanak el, ilyen például az ökörbéka, mely csupán időnként kerül egyfajta nyugalmi állapotba. Érdekesség még az is, hogy az újszülött gyilkos bálnák és delfinek akár egy hónapon keresztül nem alszanak egyetlen percet sem, hogy a rájuk leselkedő veszélyeket észre vegyék, ám ez az alvásmegvonás nemhogy káros lenne számukra, hanem még kifejezetten segíti is a fejlődésüket.
Az éber alvók
Bizonyos állatfajok, főként a vízi emlősök (például a delfinek vagy a fókák egy része) képesek arra, hogy csupán az egyik agyféltekéjük pihen, a másik éber marad és jelez, ha fel kell jönniük a víz alól levegőt venni.
Mozgás közben is lehetséges
A költöző madarak, az albatroszok vagy akár a sarlós fecske is képes arra, hogy repülés közben aludjon. Ezt vagy a fentebb említett fél agyféltekés pihenéssel vagy úgynevezett mikroalvásokkal oldják meg, így a külvilágot sem zárják ki teljesen szundikálás közben. Olyan is akad, akinek a folyamatos mozgás elengedhetetlen az életben maradáshoz: egyes cápafajoknak passzív légzéséhez a víznek folyamatosan áramolnia kell a kopoltyún át. Ehhez vagy egy erős áramlatba helyezkedve pihennek le, vagy pedig ők is a fél-agyféltekés alvás módszerét alkalmazzák.
Kiemelt kép: Canva
