Új felelős a globális felmelegedésért: a színezett mikroműanyagok

Már eddig is ismert volt, hogy a műanyag hulladék és azon belül a mikroműanyagok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek és szennyezik az ökoszisztémákat, most azonban a kutatók arra jutottak, hogy a Föld légkörében lebegő apró műanyagrészecskék a globális felmelegedés számottevő tényezői lehetnek.

A Nature Climate Change folyóiratban megjelent tanulmány szerint a levegőben található mikroműanyagok közel ötödannyi hőt képesek visszatartani, mint a fekete szén, más néven korom.

A mikroműanyagok mindenütt jelen vannak

A mikroműanyagok és nanoműanyagok (MNP-k) általában nagyobb műanyagtermékek és szintetikus szálak lassú lebomlásából keletkeznek. Méretük a méter milliárdod részétől (nanoműanyagok) néhány milliméteres átmérőig (mikroműanyagok) terjedhet. A kutatók a bolygó szinte minden részén kimutatták jelenlétüket: az ivóvízben, tengeri állatok emésztőrendszerében, sőt még az antarktiszi hóban is. (!)

A légköri mikroműanyagokkal kapcsolatos korábbi kutatások alábecsülték ezek klímahatását, mivel gyakran figyelmen kívül hagyták, hogy a különböző színű részecskék eltérően nyelik el a hőt. Egy tárgy színe meghatározza, mennyi napfényt ver vissza vagy nyel el, ami közvetlenül befolyásolja, mennyi hőt sugároz vissza a légkörbe.

A tudáshiány pótlására kínai és amerikai kutatók először különböző színű műanyagrészecskék optikai tulajdonságait mérték meg.

Ezzel pontos képet kaptak arról, hogy az eltérő színű és méretű részecskék mennyi napfényt nyelnek el vagy vernek vissza. Ezt követően digitális szél- és időjárási térképeket használtak annak becslésére, hogy hány műanyagrészecske lebeg a légkörben, és hol koncentrálódnak leginkább. Az összegyűjtött adatokat végül egy úgynevezett sugárzásátviteli modellbe (Radiative Transfer Model) táplálták, amely kiszámította, mennyi többlethő marad a légkörben ezeknek a részecskéknek köszönhetően.

A sötétebb színek több hőt nyelnek el

A kutatás eredményei szerint a színezett mikro- és nanoműanyagok jóval több napfényt nyelnek el, mint azt korábban feltételezték. Míg a fehér részecskék többnyire szétszórják a fényt, a sötétebb árnyalatok – például a kék, piros és fekete – akár 74,8-szor több napfényt is elnyelhetnek, mint a színtelen műanyagok. A probléma az, hogy az elnyelt fényenergiát ezek a részecskék hővé alakítják, amely felmelegíti a körülöttük lévő levegőt.

Kettős fenyegetés a klímára

A tanulmány szerint ezeknek a részecskéknek az átlagos globális felmelegítő hatása – az úgynevezett közvetlen sugárzási kényszer (direct radiative forcing, DRF) – 0,039 watt négyzetméterenként.

A szerzők megállapítása szerint: „A színezett mikro- és nanoműanyagok 15,3-szorosára növelik a sugárzási kényszert a pigmentálatlan részecskékhez képest.”

A világ egyes térségeiben – például az észak-csendes-óceáni szubtrópusi örvényrendszerben – a mikroműanyagok felmelegítő hatása helyenként csaknem ötször erősebbnek bizonyult, mint a helyi koromé. A kutatók szerint az MNP-k kettős fenyegetést jelentenek a klímára: egyszerre fokozzák a sugárzás okozta felmelegedést, miközben megzavarják a globális szénkörforgást.

Forrás: phys.org
Nyitókép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témáról!

https://www.facebook.com/greenponthu/