Fenntarthatóság gyerekszemmel – tízévesekkel jártuk be a Planet Budapest kiállítást

Március 29-ig vár mindenkit a Planet Budapest fenntarthatósági kiállítás, ami – nem túlzás – monumentális léptékben irányítja rá a figyelmet Földünk legnagyobb gondjaira, a klímaváltozásra, a fosszilis energiaforrások kiapadására, a szeméthegyekre.

Minderre megoldási kulcsokat is ad, több tucat standon érzékletesen mutatja be, mit is kellene tennünk a hétköznapi életben. A kulcs a tettre hívás, hogy a gondolatokból cselekvés is legyen. Ebben pedig a gyerekre is alapoznak, így mi tízéves gyerekekkel jártuk be a rendezvényt egy szombati napon.

Hófehér kupola – napfényből a sejtelmes homályba

A Planet Budapest a Vasúttörténeti park hatalmas területén foglal el egy szeletet, egészen pontosan egy óriási iglu szerű sátrat – kicsit olyan, mint a Biodóm, csak nem átlátszó. A jóleső tavaszi napsütésből függönyökön át egy sötétebb térbe érkezünk, ahol a gyerekek csak bámulnak. Nemcsak a kontraszt miatt, hanem az oroszlánméretű méhecskék látványától, amit először megpillantanak a célzottan megvilágított, hollywoodi díszletnek kinéző térben.

A méhecskéket közelről is megnézzük, ezen a standon a biodiverzitásra, a beporzók szerepére és védelmére hívják fel a figyelmet. Van még rengeteg érdekes állomás, de egyelőre nincs több időnk, mert előre regisztráltunk a Planet Ride interaktív élménysétára, amiről bevallom, fogalmam sem volt, milyen lesz.

Planet Ride – utazás, leginkább hullámvasúton

A gyerekek tetszését máris elnyeri, amikor bluetooth fejhallgatót kapunk, ami még világít is – minden kütyü jöhet ennek a korosztálynak. A séta egy vetítőteremben kezdődik, a földi élet kialakulását nézhetjük meg zanzásítva – itt van egy olyan gondolatom, hogy talán az egész „csak” egy vetítés lesz, de nem. Feltárul egy függöny és elindul a séta.

Végigvesszük és -nézzük, hogyan „vette birtokba” az ember a Földet és hogyan kezdte el eleinte a tudta nélkül kisajátítani és pusztítani. Kezdve a gőzgép feltalálásával, amihez ugye egyre több szén kellett, folytatva a mezőgazdasági majd az ipari forradalommal, a 60-as 70-es évek műanyagkultúrájával, ami elindította szinte sosem lebomló szemétáradatot, majd a digitális korral, amikor az energiához gyártjuk az energiát.

Mindezt nagyon látványos, mozgó installációk és vetítések kísérik, ahogy sétálunk végig egyik állomásról a másikra, és mindig jön valami meglepetés.

A tartalom dramaturgiailag úgy van felépítve, hogy a lenyűgöző vagy vicces tartalmat mindig valami letaglózó kövesse, amin elgondolkodunk. Például a műanyagkorszak tipikus lakásainak bemutatása után ott a Föld, amit elborít a műanyag.

A gyerekek szerint az egyik legviccesebb rész az volt, amikor ugyanaz a színész egy-egy videóban szemléltette, hogyan foglaltunk nyaralásra szállást 1995-ben, 2005-ben és 2025-ben, így a vonalas telefonon az utazási iroda hívásától eljutunk a „Na cső” beköszönéssel induló mai valóságig, ahol mobilon mindent lefoglalunk, lecsekkolunk, és mindenképpen instaplace-t választunk, mert az a legfontosabb.

A negatív háttér itt sem marad titok: a digitális forradalom hozományaként az űrt elárasztottuk műholdakkal, a működő 6000 műhold mellett több tízezer kering űrszemétként, így felvetődik a kérdés: nem is a technológia szab majd gátat annak, hogy más bolygókat meghódítsunk, hanem az, hogy annyi űrszeméttel árasztottuk el a környékünket, hogy nem tudunk majd rajta áthatolni?!
Csapdába zár minket a saját szemetünk…

A séta hullámvasút, mert a nevetés és a megdöbbenés között lavírozunk. A vége azért próbál magasztos és bizakodó lenni, miszerint az a cél, hogy

a fenntartható, mértékletes élet „ne utópia legyen, hanem irány.”

Interaktív standok, ökobüfé

A séta végén körbejárjuk – a gyerekek inkább körbe rohanják a standokat. Miután mindenhol elszaladnak, azért hosszabb időt is eltöltünk egy-egy helyen. Tetszenek nekik az óriászöldségek, ahol az élelmiszeripar kihívásait mutatják be – ne vegyél olyan zöldséget, gyümölcsöt, ami sok ezer kilométerről érkezik, próbálj csomagolásmentesen vásárolni, stb. Nagy kedvenc a gyerekeknél a közlekedés stand, ahol biciklire ülve tehetnek meg virtuális utakat, miközben kiderül, hogy melyek a fenntarthatóbb közlekedési formák.

Szívesen játszanak a fogyasztói társadalmat pellengérre állító ruhaboltban is, ahol kapszulagardróbot lehet összerakni. Itt megtudhatjuk, hogy milyen hatása van a mérhetetlen, kontrollvesztett fogyasztásnak, és ötleteket adnak, hogyan tudunk máshogyan cselekedni – például a kapszulagardróbbal, azaz kevesebb, de jól párosítható alap ruhadarabokkal.

Van ezen kívül olyan stand, ahol tapintással kell felismerni a természetben fellelhető tárgyakat, bemutatják a fenntartható otthonok ismérveit, szemléltetve mini szobákkal, vagy az okosabb online – élhetőbb offline stand, ahol az adatközpontok energiaigényéről és az elektronikai hulladékokról tudhatunk meg többet.

Pihenésképpen a büfé felé vesszük az irányt, ami a rendezvény szellemiségéhez csatlakozva valóban öko. Egészséges ételeket árulnak (mindenmentes sütik, pogácsa, natúr krémek, szendvics, alma!), szénsavas üdítő helyett pedig cukormentes limonádé és tea van, és mindent a legjobb minőségű, 100 százalékban lebomló tányérban/pohárban adnak. Ez mindenképpen elismerést érdemel, sok hasonló tematikájú rendezvényen ezt eddig nem igazán sikerült megugrani.

További interaktív élmények

A kiállításnak van két másik részprogramja is, a Planet Heroes és a Planet Explorers. A gyerekek befogadóképességének határa és az idő szűke miatt mi ezeken nem vettünk részt, de a leírás alapján ezek ugyanolyan látványos, vezetett élményséták, mint a Planet Ride, amire szintén előre kell regisztrálni.

A leírás szerint a Planet Explorers egy interaktív tudástér, amely közérthetővé, megtapasztalhatóvá teszi a fenntarthatóságot. Tizenkét kérdést körbejárva mutatja be, hogyan hatnak a döntéseink a környezetre. A Planet Heroes pedig egy élő történet alapú show, ahol mi magunk vagyunk a szereplők, a főhősök, és alakíthatjuk a story végét.

A gyerekek élmény közben tanulnak

Végül nagyjából két és fél órát töltöttünk el a kiállításon az élménysétával együtt, és a gyerekek mindig találtak még valami újat, pedig őszintén, azt hittem, nem köti majd le a kis örökmozgókat ez a téma.

A fenntarthatóságra törekvés zsigerileg már csak a felnövekvő generációban lesz benne, de ehhez tenni kell, például olyan rendezvényekkel, mint a Planet Budapest. Nem mondom, hogy ez elég, mert a legfontosabb a jó példa, amit elsősorban a család adhat, de az ilyen események ráirányíthatják a figyelmet a téma fontosságára, amit már egy 10 éves gyerek is megért, pláne a nagyobbak. Megértve pedig ők is edukálhatják a szüleiket, nagyszüleiket azokra a hétköznapi cselekvésekre, amit egyéni szinten tehetünk a bolygó élhető fennmaradásáért.

Fotók: green.hu

A Planet Budapestről egy másik cikkünk is született, olvassa el azt is!

Hazai energiatároló megoldás debütált a Planet Budapesten – Green.hu

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/