Már a rágózás sem biztonságos: mikroműanyagot nyelhetünk

A rágógumizás teljesen ártalmatlan mindennapi szokás – gondoljuk sokan. Friss lehelet, egy kis ízélmény, vagy éppen stresszlevezetés. A legújabb tudományos megfigyelések azonban árnyalják ezt a képet.

Egyre több vizsgálat mutat rá arra, hogy a modern rágógumik nem természetes alapanyagból készülnek, hanem különféle élelmiszeripari polimerekből – vagyis olyan anyagokból, amelyek viselkedése nagyon hasonlít a műanyagokéhoz. Ez pedig azt jelenti, hogy rágás közben apró mikroműanyag-részecskék válhatnak le, amelyek a nyállal együtt a szervezetbe jutnak.

A Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének mesteroktatója, Pilling Róbert szerint ez a folyamat már néhány perc rágás után elindulhat.

A gumialap fokozatosan apró darabokra esik szét, és ezek egy része lenyelésre kerül.

Bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy jelenleg nincs bizonyított közvetlen egészségkárosító hatása a rágógumiból származó mikroműanyagoknak, a jelenség mégis fontos figyelmeztetés arra, hogy mennyire átszövik a mindennapjainkat ezek a részecskék.

A rágógumi rejtett összetevője: műanyag az édes íz mögött

A mai rágógumik többsége már nem a régi értelemben vett természetes növényi gyantából készül. A gyártás során használt alapanyagok olyan szintetikus polimerek, amelyeket kifejezetten arra terveztek, hogy hosszú ideig rugalmasak maradjanak, ne oldódjanak fel és stabilan tartsák az ízesítést.

Ez az ipari megoldás teszi lehetővé, hogy egy rágógumi akár fél órán át is megőrizze az állagát, ugyanakkor ugyanebből fakad a probléma is. A rágás mechanikai hatásai – a nyomás, a nyál és a hőmérséklet – lassan elkezdik lebontani az anyagot. A folyamat során mikroszkopikus műanyagdarabok keletkeznek, amelyek a nyállal együtt az emésztőrendszerbe jutnak.

A kutatások szerint ezek többsége várhatóan kiürül a szervezetből, de egy részük átjuthat a bélfalon, és bekerülhet a keringésbe is. Hogy ennek pontosan milyen hosszú távú hatásai lehetnek, azt a tudomány jelenleg még vizsgálja. Felmerült lehetséges kapcsolat gyulladásos folyamatokkal és a bélmikrobiom változásaival is, de ezek egyelőre nem bizonyított összefüggések.

Láthatatlan terhelés: mikroműanyag mindenütt

A rágógumi csak egy apró szelete annak a sokkal nagyobb problémának, amely a mikroműanyagok jelenlétéhez kapcsolódik. Ezek a parányi részecskék ma már gyakorlatilag minden környezeti elemben megtalálhatók: a levegőben, az ivóvízben, a talajban, sőt még az élelmiszerekben is.

A szakértők szerint az emberi szervezet napi szinten több forrásból is ki van téve mikroműanyag-terhelésnek. Ide tartozik a palackozott italok fogyasztása, a műanyag csomagolások használata, valamint az ipari feldolgozott élelmiszerek. Ehhez képest a rágógumi nem a legnagyobb forrás, mégis figyelmet érdemel, mert közvetlenül, szinte észrevétlenül jut be a szervezetbe rágás közben.

A Semmelweis Egyetem szakértője szerint nem a pánikkeltés a cél, sokkal inkább a tudatosabb fogyasztói gondolkodás. A rágógumi például nem létfontosságú élelmiszer, ezért a rendszeres, napi szintű fogyasztás újragondolható. Bár vannak előnyei – például serkenti a nyáltermelést, és átmenetileg javíthatja a szájhigiéniát –, ezek a hatások megfelelő fogápolással is elérhetők.

Forrás: Semmelweis Egyetem
Nyitókép: Pexels

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témáról!

https://www.facebook.com/greenponthu/