Ez segíthet távol tartani az őszi poloskákat…
Ősszel látványosan megnő a poloskák száma, főleg a városokban találkozhatunk velük nagy számban, mindjárt az is kiderül, miért…
Először is ismerjük meg egy kicsit ezt a nem éppen népszerű rovart: általában a két faj, amelyet a nagyközönség egyszerűen csak poloskaként azonosít, a barna színű ázsiai márványospoloska, illetve a zöld márványospoloska, más néven zöld vándorpoloska. Mindkettő idegenhonos, betelepült, inváziós faj Magyarországon. Faunánkban nagyjából húsz, illetve tíz-egynéhány éve vannak jelen – mondta a Green.hu-nak Kóbor Péter entomológus a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos főmunkatársa.
A zöld márványospoloska első példányait 2002-ben fogták Magyarországon, az ázsiai márványospoloskát pedig 2013-ban. Az ázsiai márványospoloska Kelet- és Délkelet-Ázsiából származik, a zöld vándorpoloska pedig Afrikától Ázsián át egészen a mediterrán régióig őshonosnak tekinthető. Mindkettő árusszállítmányokkal jutott el Európába, majd meghódították a kontinenst.
A meleg városokat kedvelik a poloskák
A megjelenésük és elszaporodásuk összefügg az éghajlat változásával és az enyhülő klímával. Ez a trópusi, illetve szubtrópusi klímájú területekről származó fajok esetében kifejezetten segíti a megtelepedést.
Az ázsiai márványospoloskánál érdekes jelenséget is meg lehetett figyelni. Az első években, amíg alkalmazkodott a magyarországi klímához, gyakorlatilag kizárólag Budapesten és közvetlen környezetében volt megtalálható. Innen terjedt tovább: az elterjedési térképeken először a vidéki nagyvárosok jelennek meg, később pedig az egész országot beterítette.
Ennek egyik oka az úgynevezett hőszigetjelenség. A sűrűn lakott, erősen beépített városi környezet hőmérséklete kiegyenlítettebb, és néhány fokkal magasabb lehet a környező területekénél. Budapest, mint az ország legnagyobb városa, ebből a szempontból kedvező környezetet biztosít ezeknek a fajoknak.
Miért éppen ősszel jelennek meg tömegesen?
Ősszel a poloskák telelőhelyet keresnek. Mindkét faj esetében a kifejlett állatok telelnek át, amelyek tavasszal felébrednek, táplálkoznak és szaporodnak, majd a nyár folyamán fejlődik ki az új generáció.
Az emberi építmények ideális telelőhelyet biztosítanak számukra. Védettek és kiegyenlítettebb hőmérsékletet kínálnak, ami csökkenti a telelés során bekövetkező pusztulást. A természetben avarban, fakéreg alatt vagy különböző védett helyeken keresnek menedéket. A lényeg, hogy minél védettebb, kiegyenlítettebb hőmérsékletű helyet találjanak.
A falak rései, redőnytokok, padlások és ablakkeretek ideális búvóhelyet jelenthetnek számukra.
Nemcsak kellemetlenek, mezőgazdasági kártevők is
Mindkét faj komoly mezőgazdasági kártevő, de Magyarországon jelenleg nem ismert olyan mértékű gazdasági kártételük, amely elérné a forintban kifejezett gazdasági küszöbértéket. A kiskertekben azonban már komoly problémát okozhatnak. Gyakran megtámadják például a paradicsomot, de gyümölcsfákon is megjelennek.
Védekezési trükkök a poloskák ellen
Elsősorban azt tehetjük, hogy megpróbáljuk megakadályozni a bejutásukat a házba, lakásba. A jól záródó szúnyogháló továbbra is az egyik leghatékonyabb módszer – javasolja Kóbor Péter.
Egy egyszerű házi módszer is jól alkalmazható: a porszívó csövébe harisnyát helyezve össze lehet szedni a rovarokat anélkül, hogy azok bekerülnének a porszívóba. A ruhákat is érdemes kirázni és átnézni, mielőtt bevisszük őket, mert a poloskák előszeretettel húzódnak be kisebb résekbe, akár a száradó ruhák redőibe is.
A már bent lévő példányokat célszerű inkább összegyűjteni és eltávolítani, mint összenyomni: ilyenkor ugyanis felszabadulhat jellegzetes, kellemetlen szagú váladékuk.
A különböző rovarölő szerekkel azonban érdemes óvatosan bánni. A kifejezetten poloskák ellen reklámozott készítmények sok esetben valójában általános háztartási rovarirtók, így a „poloska elleni” megjelölés inkább marketingfogás – mondja a szakember. Hatékonyságuk mérsékelt lehet, ráadásul egyre több kutatás erősíti meg, hogy a hagyományos növényvédő szerekkel szemben rezisztens poloskák is kialakulhatnak.
A levendula és a grépfrút illata is távol tarthatja őket?
Különböző illóolajokkal és természetes anyagokkal is próbálkoztak már. A HUN-REN Növényvédelmi Intézetben végzett egyik kísérletben több, a közösségi médiában és különböző cikkekben házi praktikaként emlegetett anyagot is megvizsgáltak.
Többek között levendulaolajat, fokhagymaolajat és rozmaringolajat, valamint más vegyületeket teszteltek. Ezek közül a levendulaolaj és a nootkaton nevű vegyület esetében mutattak ki szignifikánsan nagyobb csapdaelkerülést a poloskáknál.
A nootkaton különösen érdekes anyag. Ez felelős többek között a grépfrút jellegzetes illatáért és ízéért. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elegendő egy grépfrúthéjat az ablakba tenni, és a poloskák eltűnnek, mert a természetes grépfrútban ugyanis nincs olyan koncentrációban jelen, amely ehhez elegendő lenne – magyarázta Kóbor Péter.
A koncentráltabb formáját szintetikusan állítják elő. Kipermetezve vagy megfelelő illatanyagként alkalmazva taszító hatást fejthet ki a poloskákra. Az Egyesült Államokban a nootkatont már hivatalosan is felvették a biopeszticidek listájára. Érdekessége, hogy megfelelő dózisban nemcsak riasztó, hanem kontakt hatással a rovar pusztítására is alkalmas lehet.
Nyitókép: Pexels
