Esőkertekkel védekeznek az aszály ellen Kecskeméten
Az aszály egyre inkább központi téma, kiváltképp az Alföldön, ahol az ország más térségeihez mérten is kevés csapadék hullik. Az eső mennyisége és eloszlása is egyre kiszámíthatatlanabb. Kecskeméten ezért az elmúlt években több természetalapú megoldást alakítottak ki, amelyek erősítik a városi zöldfelületeket és új élőhelyeket is teremtenek.
A térség hosszabb távon is különösen kitett az aszályos időszakoknak, ezért felértékelődik minden lehulló csapadék. Nem mindegy, mi történik a vízzel, miután eléri a városi burkolatokat és egyéb felszíneket.
A hagyományos városi vízelvezetés elsősorban arra törekedett, hogy a csapadék minél gyorsabban eltűnjön a területről. A természetalapú megoldások azonban más szemléletet képviselnek: a cél a víz helyben tartása, a lefolyás lassítása és a beszivárgás elősegítése. Így a csapadék később a növényzet számára is hozzáférhető maradhat.
Esőkert, a csapadék otthona
Az esőkert egyszerűen működik, teljesen logikus megoldás: a növényekkel beültetett, mesterségesen kialakított mélyedés a környező területekről érkező csapadékot fogadja be. Lassítja a víz lefolyását, segíti annak talajba szivárgását, miközben új zöldfelület és élőhely is létrejön. Egyetlen beavatkozás így egyszerre szolgálhatja a csapadékvíz kezelését és a városi biodiverzitás növelését.
Kecskeméten önkormányzati és civil együttműködésben több esőkert is megvalósult.
A Sosztakovics utcai esőkert jól dokumentált példa, hasonló megoldások pedig a Gerlice utcában és más helyszíneken is létrejöttek.
Több száz önkéntes, közel 35 ezer facsemete
Nagyobb léptékben ugyanezt a természetalapú szemléletet képviseli a Kecskeméti ErdőPark. Az öt hektárnál nagyobb terület kialakítása 2022-ben indult a Zöld Küldetés Egyesület kezdeményezésére. A munkában több száz önkéntes vett részt, és mindössze néhány hét alatt közel 35 ezer facsemete került a földbe.
Az esőkertek és az ErdőPark méretükben és kialakításukban különböznek, a mögöttük álló gondolat közös: a városi környezet alakításakor érdemes nagyobb teret engedni a természetes folyamatoknak, a víz helyben tartásának és az élővilágnak.
„A csapadékvízre helyben hasznosítható erőforrásként érdemes tekintenünk. Egy jól kialakított esőkert lassítja a víz lefolyását, segíti a beszivárgást, miközben a növényzetnek és a városi élővilágnak is kedvezőbb környezetet teremt. Kecskeméten az elmúlt években többféle természetalapú megoldással szereztünk gyakorlati tapasztalatot, az esőkertektől az ErdőParkig. Ezek különböző léptékű beavatkozások, mégis ugyanabba az irányba mutatnak: a településeinket úgy kell alakítanunk, hogy jobban együtt tudjanak működni a természetes folyamatokkal” – mondta Farkas-Barta Kata, az Európai Éghajlati Paktum nagykövete, a Zöld Küldetés Egyesület elnöke.
Kecskeméti tapasztalatok más városoknak is
Farkas-Barta Kata az Európai Éghajlati Paktum magyarországi nagyköveteként elsősorban a vízgazdálkodás, a biodiverzitás és az erdők témájával foglalkozik. Az esőkertek építése és népszerűsítése nagyköveti munkájának is fontos része. A kecskeméti esőkertek megálmodójaként és szakmai koordinátoraként évek óta dolgozik azon, hogy a természetalapú vízmegtartási megoldások szélesebb körben is ismertté váljanak.
A kecskeméti példák más települések számára is hasznos tapasztalatokat adhatnak. Fontos, hogy az önkormányzatok, intézmények és civil közösségek megosszák egymással a működő megoldásokat. A tapasztalatcsere révén más városok is saját adottságaikhoz igazíthatják ezeket a módszereket.
Ezt a tudásmegosztást szolgálják az olyan szakmai programok is, mint a kecskeméti klímaséta, amelyen önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek és közösségek képviselői Farkas-Barta Kata vezetésével ismerhették meg közelebbről a város esőkertjeit és az ErdőParkot.
Forrás és nyitókép: Európai Éghajlati Paktum
