Ilyen a hősziget-hatás Budapesten – akár 7 fokos a különbség
Nem meglepő, hiszen a bőrünkön tapasztaljuk, hogy a betonrengetegben jóval melegebb van, mint a zöldebb külső kerületekben. Egy tizenkét évet felölelő műholdas vizsgálat most számokkal is megmutatta, mennyire látványos különbségek alakulnak ki Budapest egyes részei között – mindezt Karácsony Gergely főpolgármester hozta nyilvánosságra.
A legmelegebb és leghűvösebb kerületek között ugyanis csaknem 7 Celsius-foknyi eltérést is mértek.
A kutatás során 2013 és 2025 között 32 nyári és négy téli alkalommal vizsgálták Budapest felszínhőmérsékletét. A műholdak termális szenzorai 30 méteres felbontásban készítettek méréseket, minden alkalommal reggel fél tíz körül. Fontos különbség, hogy nem a levegő hőmérsékletét mérték, hanem a felszínét: azt, hogy mennyire forró az aszfalt, a beton, a bádogtető vagy éppen egy park.
Az eredmények beszédesek. A 32 vizsgált nyári napból 24-en, vagyis az esetek 75 százalékában kimutatható volt a városi hőszigethatás. Budapest felszíne ezeken a napokon 0,5–2,6 Celsius-fokkal volt melegebb a fővárost körülvevő területeknél. A városon belüli különbségek ennél is látványosabbak.
A legalacsonyabb átlagos felszínhőmérsékletet a II. és a XII. kerületben, a legmagasabbat pedig a VI. és VII. kerületben mérték.
Ez azért fontos, mert a felszín hőmérséklete nem pusztán egy érdekes térképadat. A forró burkolatok, házfalak és tetők jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a környezetünkben mekkora hőterhelést érzünk.
A természetes hűtésben közben látványosan jól teljesít a Duna: a kutatás szerint átlagosan 6,6 fokkal hűtötte környezetét. Ezzel szemben a repülőtér környéke mintegy 5 fokkal melegebbnek bizonyult. A különbség jól mutatja, mennyit számít a víz, a növényzet és a burkolt felületek aránya.
A légkondi segít – de közben újabb problémát okoz
A nyári hőségre adott kézenfekvő válasz a légkondicionáló. Egyre több lakásban működik klíma, és egyre több ember számára válik szükségessé a hőhullámok átvészeléséhez.
Városi szinten azonban a légkondicionálásnak van egy kellemetlen mellékhatása: a berendezés a lakásból kivont hőt a szabadba juttatja. Egy amerikai modellezés szerint a légkondicionálók hulladékhője bizonyos helyszíneken éjszaka több mint 1 Celsius-fokkal is növelhette az átlagos léghőmérsékletet, tovább erősítve az éjszakai hőszigetet.
Közben a hűtés energiaigénye is megugrik. A június végi hőhullám idején Magyarországon a napi villamosenergia-igény 23 százalékkal nőtt a hőhullám előtti napokhoz képest.
Ez pedig városi szempontból különösen nehéz helyzetet teremt. Este a beton és az épületek még ontják magukból a napközben elraktározott hőt, miközben a napelemek már nem termelnek. A hűtési igény viszont továbbra is fennáll.
Nem hűteni kell Budapestet, hanem eleve kevésbé felmelegíteni
A főpolgármester szerint a megoldás aligha az lehet, hogy egyszerűen minden lakásba légkondicionálót szerelünk. Budapestnek nemcsak hatékonyabban kell hűtenie magát, hanem kevésbé kellene felmelegednie.
Ebben kulcsszerepük lehet a fáknak, a nagyobb és összefüggő zöldfelületeknek, az árnyékolásnak, valamint a világos vagy zöld tetőknek. A közterületeken minden olyan megoldás számít, amely csökkenti a burkolatok felmelegedését és árnyékot biztosít az embereknek.
Az épületeknél A jó szigetelés véd a külső hő ellen, de az egymást követő forró napok és éjszakák során a falak, födémek és berendezési tárgyak maguk is hőtároló tömeggé válhatnak. Ezért a szigetelést érdemes passzív hűtési megoldásokkal – például árnyékolással, megfelelő tájolással, világos vagy zöld tetőkkel és éjszakai átszellőztetéssel – együtt alkalmazni.
Az uniós forrásoknak ebben fontos szerepük lehet. Egy átfogó épületfelújítási program nemcsak az energiafogyasztást csökkenthetné, hanem a budapestiek nyári hőterhelését is mérsékelhetné.
Forrás: Karácsony Gergely Facebook
Nyitókép: commons.wikimedia.org
