Aszály és klímaváltozás – mi lesz így a magyar mezőgazdasággal?

Egyre magasabb hőmérséklet, egyre kevesebb kiszámítható csapadék és növekvő termelési kockázat: a magyar mezőgazdaságnak alapjaiban kell alkalmazkodnia a változó éghajlathoz. Buchoffer János mezőgazdasági vállalkozó a green.hu-nak arról beszélt, milyen jövő várhat a hazai agráriumra, ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak.
A magyar mezőgazdaság az egyik legnagyobb kihívás előtt áll azzal, hogy látványosan átalakul a klímánk. A kontinentális éghajlatra berendezkedett termelés komoly problémákba ütközik, néhány évtized alatt rendkívüli változások tapasztalhatók. A korábban inkább nyárra jellemző 32–33 Celsius-fokos hőmérséklet ma már akár májusban is megjelenhet, miközben a csapadék egyre kiszámíthatatlanabb.
Az, hogy június a legcsapadékosabb hónap az évben, már csak legenda. Nemhogy kevés, de semennyi csapadék sem volt.
– mondja a Pest megyei Tökhöz közeli földeken termelő gazda, aki szerint ez olyan kockázat, amelyet a jelenlegi mezőgazdasági modell egyre nehezebben tud elviselni. Egy rossz év ugyanis már nem kompenzálható egy későbbi jó terméssel.
A termelő jelentős összeget fektet be a vetőmagba, műtrágyába, növényvédő szerekbe, üzemanyagba és gépi munkába. Ha azonban a növényállomány a kritikus időszakban nem jut elegendő vízhez, a befektetés könnyen megtérülés nélkül maradhat, emiatt egyre többen már abba is hagyják a szántóföldi gazdálkodást.

Honnan legyen víz, ha nincs?
A jövő egyik legfontosabb kérdése tehát az, hogyan lehet biztosítani a mezőgazdaság számára szükséges vízmennyiséget. Buchoffer János szerint egyre inkább azok a területek kerülhetnek előnybe, ahol az öntözés megoldható. Ehhez azonban nem elég egyszerűen több öntözőrendszert telepíteni.
Szükség van megfelelő vízbázisra és olyan infrastruktúrára is, amely képes a vizet a megfelelő helyre eljuttatni.
A mélyfúrású kutak nem jelentenek korlátlan megoldást, hiszen a felszín alatti vízkészletek sem végtelenek, sőt, látványosan leapadt a talajvíz az elmúlt néhány évben.
Az alkalmazkodás másik iránya a talaj vízmegtartó képességének javítása lehet. A forgatás nélküli talajművelés és a talajtakarás például hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb nedvesség vesszen el a talajból. Ezek a módszerek azonban újabb kihívásokat is hozhatnak, például bizonyos kártevők elszaporodását. Ráadásul az alkalmazásuk a sok hektáros nagy földeken nehezen kivitelezhető.
Változó termények, átalakuló termőterületek
A klímaváltozás Buchoffer János szerint nemcsak azt változtathatja meg, hogy mit termesztünk, hanem azt is, hogy hol lesz egyáltalán lehetséges a mezőgazdasági termelés.
A rendszerváltás után a magyar agrárium jelentős része a nagy szántóföldi kultúrákra épült. A kukorica, a gabonafélék, a napraforgó és a repce nagy területeken, kevés munkaerővel és magas fokú gépesítéssel termelhető. Csakhogy ezek a kultúrák is egyre nagyobb időjárási kockázatnak vannak kitéve. A kukorica kifejezetten vízigényes, nem csoda, hogy évről évre jelentős földterületen szárad ki a termés.

Egy másik nagy probléma a perzselő napsütés, ami miatt például a paprika és a paradicsom szabadföldi termesztése lényegében megszűnt. A nap ugyanis megperzseli, elégeti a termést, így csak árnyékolással, sátrakban tudják termeszteni.
A gyümölcsösökben is látványos a változás. Veszélyben van például a málna, ami a hűvösebb klímát kedveli, de a korábban tömegesen termelt őszibarackból is lényegesen kevesebb van.
A szakember szerint a jövőben intenzív szántóföldi gazdálkodás és kertészet elsősorban azokon a területeken maradhat fenn, ahol biztosítható a vízellátás. Más térségekben akár millió hektárnyi területek is kikerülhetnek a művelésből.
Ennek pedig nemcsak gazdasági, hanem társadalmi következményei is lehetnek. Ha a vidéki térségekben egyre nehezebb megélni a mezőgazdaságból, a munkát keresők a városok és az agglomeráció felé orientálódhatnak. Buchoffer János szerint ez tovább gyorsíthatja a már most is tapasztalható vidéki elnéptelenedést, és hosszabb távon akár települések megszűnéséhez is vezethet.
A magyar mezőgazdaság tehát válaszút előtt áll. Nem egyszerűen egy-egy szárazabb évhez kell alkalmazkodnia, hanem egy olyan környezethez, amelyben a korábbi termelési feltételek egyre kevésbé tekinthetők biztosnak.
Buchoffer János szerint a jövő agráriumának egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy sikerül-e időben átalakítani a termelési rendszert, a vízgazdálkodást és a termésszerkezetet.
Fotók: green.hu
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témáról!
https://www.facebook.com/greenponthu
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!



