Napenergia termelés: így sem tartunk sehol, meglesznek így a klímacélok?

Napenergia termelés és klímacélok - reálisak vajon? a fotó illusztráció: Unsplash

A napenergia termelés kapcsán elgondolkodtató cikket közölt a Financial Times a minap. Olvassa el és gondolkodjon el Ön is a jelenlegi, meglehetősen elégtelen klímacélok kapcsán a mai beruházási, -költési számokon. Még az USA korábbi elnökjelöltje is azt mondja: nincsen elég pénzünk arra, amire szükség lenne…

A napenergia termelés de a klímacélok összessége terén úgy tűnhet, hogy a fejlett világban nagyon előre járunk. Pedig ez koránt sincsen így! Nem (csak) mi állítjuk ezt, hanem a neves Financial Times és az általa megkérdezett szakértők. A lényeg: a napenergia termelés vagy a klímaberházások úgy általában  elégségesek-e a kílmacélok elérédéhez? Nézzük akkor a minapi cikk sztorijait és főbb megállapításait.

A texasi Waco közelében, Falls megyében az Avangrid ’tiszta energia’ vállalat építi eddigi legnagyobb napelem-projektjét. A True North névre keresztelt projekt várhatóan a jövő év elejére készül el, óriási, 321 megawattos kapacitással. Ez elegendő energiát biztosít több mint 55 000 amerikai háztartás számára.

A True North, valamint számos más Avangrid-projekt az amerikai inflációcsökkentési törvény, azaz az Inflation Reduction Act (IRA) támogatásának kedvezményezettje. Ez az IRA törvény az USA legfontosabb jogszabálya a zöld beruházások előmozdítására, támogatásokkal, adókedvezményekkel és egyéb eszközökkel segítve a környezetbarát projekteket és vállalatokat.

Napenergia termelés: nem tartunk sehol sem!

Ahhoz, hogy a világ teljesítse klímacéljait, sokkal több True North szintű projektre van szükség. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség szerint globálisan évente átlagosan 1000 gigawatt megújuló energia kapacitásra lenne szükség 2030-ig, ami több mint 3000 True North méretű projektnek felel meg – írja a neves lap.

Majd megjegyzik: mindemellett az épületek energiahatékonyságát is javítani kell, az infrastruktúrát minden szinten úgy kell kialakítani, hogy képes legyen kezelni az éghajlatváltozás hatásait, és a természetes környezeteket is helyre kell állítani, ellenállóbbá kell tenni.

Nem csak a napenergia termelés drága, semmire sincsen elég pénz…

Az ezzel járó költségek pedig óriásiak lesznek – húzzák alá. A 2015-ös párizsi klímaegyezménynek megfelelő átlagos globális hőmérséklet-emelkedési korlátok betartásához 2030-ra a klímafinanszírozásnak évi körülbelül 9 ezer milliárd dollárra kell nőnie, szemben a 2021–22-es időszak alatti csaknem 1300 milliárd dollárral – áll egy tavalyi Climate Policy Initiative jelentésben.

Ez a 9000 milliárd dolláros összeg az előző évek teljes magyar GDP termelésének mintegy 50-szerese! És csak klímacélokra kellene elkölteni azt! 
Másképpen: közel hétszeresére kellene növelni a globális klíma-beruházásokat pár év leforgása alatt! Sikerülhet ez?!

 

 

*

Kapcsolódó cikünk:

Az energiapazarlás csak drasztikus karbonadók révén lenne csökkenthető

*

 

Egy másik, áprilisban megjelent friss jelentés szerint Európának 2030-as klímacéljainak elérése érdekében 800 milliárd eurót kell az energia-infrastruktúrába fektetnie, és 2050-ig összesen 2500 milliárd euróra lesz szükség a zöld átmenet teljesítéséhez, pedig Európa nem áll rosszul a klímavédelem terén.

De nézzünk egy mindennél beszédesebb ábrát:

A 9000 milliárd dolláros klíma-kihívás

A globális klímafinanszírozás (milliárd dollárban), a 2030-ra és 2050-re becsült szükségletekkel. Az árnyékolt területek mutatják a becslések tartományát, azaz 3X-osan vayunk lemaradva a minimálisan szükséges klíma-költésektől is!

Globális klímafinanszírozás (milliárd dollárban), a 2030-ra és 2050-re becsült szükségletekkel (árnyékolt területek mutatják a becslések tartományát) - ábra: FT.com
Globális klímafinanszírozás (milliárd dollárban), a 2030-ra és 2050-re becsült szükségletekkel (árnyékolt területek mutatják a becslések tartományát) – ábra: FT.com

A cikk szerint

John Kerry, az Egyesült Államok korábbi elnökjelöltje, aki márciusban mondott le az USA klímaügyi különmegbízottjaként betöltött tisztségéről, egyenesen fogalmazva mutat rá a probléma megoldására: „Nincs pénzünk” – mondja.

 

A 80 éves Kerry most a klímafinanszírozásra kíván koncentrálni, hogy előkészítse a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését. „Gyorsabban kell létrehoznunk azokat a finanszírozási mechanizmusokat, amelyek ténylegesen a szükséges ütemben fogják ösztönözni az átállást.”

Ennek érdekében a világ kormányai különféle lehetőségeket mérlegelnek, a vagyonadótól kezdve a hajózásra kivetett illetékekig. Az Egyesült Államok tervezi az IRA finanszírozását, és az elkövetkező évtizedben 300 milliárd dollárt kíván összegyűjteni azáltal, hogy megköveteli a nagyvállalatoktól, hogy nyereségük után legalább 15 százalékos minimumadót fizessenek, valamint egy részvény-visszavásárlási adó és más intézkedések révén.

Kapcsolódó cikkünk:

https://green.hu/cikkek/karbonadot-azonnal-megmenthetjuk-foldet/

A hiányzó, óriási mennyiségű készpénz gyors összegyűjtésének fontossága még nyilvánvalóbbá vált, miután tavaly közel 200 ország állapodott meg arról, hogy 2050-ig „átállnak” a fosszilis tüzelőanyagokról, valamint 2030-ig megháromszorozzák a megújuló energia kapacitását, és megduplázzák az energiahatékonyságot.

Green.hu megjegyzés/vélemény:

Érdemes ide idézni egy hivatalos, magyarul is elérhető dokumentumból is, amely a 2023 őszi Dubai COP 28 konferencia kapcsán kiadott Európai Parlament (EP) állásfoglalás egy apró részlete:

… emlékeztet az IPCC 6. értékelő jelentésének következtetéseire, miszerint a globális felmelegedés 1,5 °C-ra vagy akár 2 °C alá történő korlátozásához mielőbbi, mélyreható és tartós mérséklő intézkedésekre van szükség; hangsúlyozza, hogy a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásához

ebben a 2030 előtti kritikus évtizedben a 2019-es szinthez képest 43%-kal kell csökkenteni a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátást; sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy tegyen összehangolt erőfeszítéseket e cél elérése érdekében, és arra kéri a fejlett országokat és a legnagyobb kibocsátókat, hogy mutassanak példát; ismét hangsúlyozza a glasgow-i éghajlati paktum keretében vállalt kötelezettségeket, és aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az éghajlatváltozás mérséklésének felgyorsítása terén eddig nem sok eredményt sikerült felmutatni, többek között a COP27-en és a 2023. júniusi bonni ülésközi találkozón sem;

 

Források:

https://www.ft.com/content/6873d96e-3e40-45c6-9d84-8ce27b7b23e1

https://www.climatepolicyinitiative.org/decarbonization-and-net-zero-goals/

Fotó: Unsplash

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

 

 

 

 

 

 

Kapcsolódó