Rezsicsökkentés és zöld áram: működik egyszerre?

A rezsicsökkentés keretein belül több százezer háztartást érintenek majd a heteken belül érkező, de majd csak később érezhető, jelentős döntések. Ugyanis változások várhatóak a magyar villamosenergia-rendszerben! Készülőben egy negyedik áramtarifa (KIF 4), amely a napelemek által termelt olcsó többletáramot „igyekszik” elfogyasztatni a lakossággal is, várhatóan 2026-tól. Többek közt ez derült ki a Portfolio Energy Investment Forum konferenciáján. Nézzük a részleteket.

Megmarad a rezsicsökkentés, de jönnek az okosmérők

Az energiaügyi miniszter, Lantos Csaba, a Portfolio Energy Investment Forum konferenciáján bejelentette, hogy a jövőbeni tarifák bevezetése érdekében okosmérők telepítése zajlik, amelynek célja a fogyasztás szabályozhatóságának növelése. Jelenleg körülbelül 650 ezer okosmérő működik Magyarországon, és ez a szám év végére 800 ezerre nőhet.

Olvassa el korábbi cikkünket a témában!

https://green.hu/cikkek/okosmero-magyar-haztartasok-670-ezer/

Az új tarifarendszer bevezetése és a rezsicsökkentés

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tervei szerint

2025-2028 között új tarifaciklusok lépnek életbe, amelyek célja a terhelés-áthelyezés ösztönzése és az időalapú díjazás bevezetése.

Az új KIF 4-es tarifa bevezetésével a lakossági fogyasztók számára lehetőség nyílik arra, hogy tudatosabban kezeljék energiafogyasztásukat, különösen a napközbeni órákra történő áthelyezés révén, amikor alacsonyabb áramárak várhatóak. A KIF 4-es tarifát az érintett háztartások 2026-tól kezdhetik el alkalmazni.

Emlékeztetőül: jelenleg a rezsicsökkentés rendszere okán havi 210 Kwh-ig (évi 2523 kWh-ig) az áramár körülbelül 36 forint kilowattóránként, amely magában foglalja az energiadíjat és a rendszerhasználati díjat is. Ezen felül kicsivel 70 forint feletti a lakossági áram kilowattóránkénti ára.

A tervek szerint az új tarifák bevezetése lehetőséget ad arra, hogy a lakosság rugalmasabban reagáljon az árak változására.

Kik érintettek?
A változás elsősorban azokat a háztartásokat érinti, amelyek éves fogyasztása meghaladja az 5000 kWh-t, ami havi átlagban 417 kWh-t jelent. Ezeknél kötelező okosmérőt felszerelni, így várhatóan (2026-tól) több százezer lakossági fogyasztó kerülhet bele az új tarifába.

A kormány célja, hogy 2030-ig legalább 1 millió okosmérőt telepítsenek, ami lehetővé teszi a fogyasztás valós idejű nyomon követését és optimalizálását.

Ösztönzik majd a nappali fogyasztást, amikor sok többletáramot termelnek a napelemek!

A legnagyobb hatással bíró változások közé tartozik a rendszerhasználati díjak átalakítása is. A MEKH tervei szerint az új tarifák kialakításakor figyelembe veszik a különböző fogyasztási szokásokat, és ösztönzőket vezetnek be a tudatosabb energiafelhasználás érdekében. Az új rendszer célja nemcsak a költségek csökkentése, hanem a fenntarthatóság növelése is.

Milyen hatásai lesznek?

A várható változások jelentős hatással lesznek a lakossági energiafogyasztásra. A tudatosabb fogyasztási szokások kialakítása révén (lásd részletesen lentebb) csökkenthető az energiafogyasztás csúcsidőszakokban, ami hozzájárulhat a rendszer stabilitásához és fenntarthatóságához. A lakosság számára ez pénzügyi előnyöket is jelenthet, hiszen az alacsonyabb árak kihasználása révén csökkenthetik havi energiaszámláikat.

A közelgő tarifaváltozások jelentős hatással lesznek több százezer háztartásra Magyarországon. Az új KIF 4-es tarifa bevezetésével és az okosmérők elterjedésével lehetőség nyílik arra, hogy a fogyasztók tudatosabban kezeljék energiafogyasztásukat, ami hosszú távon pénzügyi előnyöket hozhat mindenki számára, miközben hozzájárulnak egy sokkal fenntarthatóbb energiarendszer kialakításához.

Írásunk az alábbi portfolio.hu portálon megjelent szakmai cikk lényegi kivonata:

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20241021/nagy-valtozas-jon-a-rezsicsokkentesben-tobb-szazezer-haztartast-erint-majd-717805

Green.hu vélemény:

Fogyasztási szokásaink átalakulása: Miért lesz fontos akkor áramot használni, amikor a napelemek termelnek?

Az elektromos energia fogyasztásával kapcsolatos szemléletváltás a megújuló energiaforrások térnyerésével egyre inkább sürgetővé válik. Különösen a napenergiára alapuló termelési modellek esetében fontos, hogy figyelmet fordítsunk arra, mikor és hogyan fogyasztunk áramot, mivel ez nem csak a költséghatékonyságot befolyásolja, hanem a hálózat stabilitását is. Olyan eszközök használata, mint az elektromos autótöltés, légkondicionáló, elektromos tűzhely, szárítógép és mosógép, lényeges szerepet játszanak ebben a folyamatban.

A napenergia alapvetően a nap közbeni órákban elérhető legnagyobb mennyiségben, amikor a napsütés intenzív. Ez logikus módon azt eredményezi, hogy a napelemek által termelt áram túlnyomórészt napközben áll rendelkezésre. Ha ez az energia nem kerül azonnal felhasználásra, akkor vagy tárolni kell (ami jelenleg még korlátozott kapacitású és költséges megoldás), vagy egyszerűen elveszik, mert a rendszer nem képes elnyelni a túltermelést.

Ez a jelenség vezetett oda, hogy egyre inkább arra ösztönzik a lakosságot és a vállalatokat, hogy nagy energiaigényű tevékenységeiket időzítsék a nap közbeni órákra, amikor a naperőművek aktívak. Az elektromos autók töltése, az árammal történő fűtés vagy akár a mosás és szárítás idejének áthelyezése ilyenkor nemcsak gazdaságosabb, de fenntarthatóbb is.

2024 nyarán nálunk is egyértelművé vált, hogy a fogyasztási csúcsidőszakok rendkívül megterhelik az áramellátó rendszert, és jelentős áremelkedéshez vezethetnek. Például a légkondicionálók nagy energiaigénye este 7 és 10 óra között óriási nyomást gyakorol a hálózatra, különösen a meleg nyári napokon. Ugyanakkor, ha ezeket a berendezéseket napközben használnánk, amikor a napenergia túltermelésből fakadó alacsonyabb áramárak érvényesülnek, sokkal költséghatékonyabbá válhatna az áramhasználat.

A probléma az, hogy a fogyasztók nagy része még nem érzi szükségét annak, hogy fogyasztását rugalmasan kezelje. Az eléggé merev rezsicsökkentési rendszer miatt az áram ára az év minden napján és minden órájában ugyanannyi, így a lakosság nem motivált arra, hogy a fogyasztási szokásait az aktuális árakhoz és termelési viszonyokhoz igazítsa. Ez a rendszer azonban nem előnyös a jövőben, amikor a megújuló energiaforrások által termelt áram egyre nagyobb szerepet kap, és az árak jelentős kilengései is egyre gyakoribbá válhatnak.

A jövő energiarendszereinek egyik alapvető kérdése az lesz, hogy miként tudunk hatékonyabban alkalmazkodni a megújuló energiaforrások, különösen a napenergia termelési sajátosságaihoz. Ehhez nemcsak a technológiai fejlődésre lesz szükség – például jobb energiatárolási lehetőségekre vagy intelligens hálózati rendszerekre –, hanem arra is, hogy a fogyasztók tudatosan időzítsék energiaigényes tevékenységeiket.