Alig van víz a hazai folyókban és tavakban – súlyos vízhiányt hozhat a nyár
Már kora tavasszal olyan vízhiányos állapot alakult ki Magyarországon, amely normális években inkább augusztus végén lenne megszokott.
A Duna budapesti szakaszán előbukkant az Ínség-szikla, a Békés vármegyei Kakasszéki-tó teljesen kiszáradt, és a hazai folyók mederteltsége sok helyen mindössze 10–20 százalékos. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint a Duna magyarországi szakaszán a mederteltség átlagosan 17 százalék körül alakul, de hasonlóan alacsony értékeket mérnek a Rábán, a Murán, a Dráván és – a duzzasztott szakaszok kivételével – a Tiszán is. A 2026-os tavasz tehát nem a feltöltődés időszakáról szól.
Pedig normál körülmények között a tél végi hóolvadás, a kora tavaszi csapadék és a magasabb talajnedvesség ilyenkor még stabil alapot ad a nyári hónapokra. Az elmúlt évek csapadékhiánya azonban ezt az egyensúlyt megbontotta.
A vízügyi szakemberek szerint országos szinten nagyjából egy teljes évnyi víz hiányzik a talajból, a felszíni vizekből és a sekélyebb víztartó rétegekből.
A tavaszi feltöltődés elmaradt
A mostani helyzet azért különösen figyelemre méltó, mert a tavasz végén a folyók és tavak általában még a legjobb állapotukat mutatják. A medrek ilyenkor teltebbek, a kisebb vízfolyásokban stabilabb az utánpótlás, a tavak vízszintje pedig többnyire a nyári párolgási időszak előtt áll.
Idén azonban más a helyzet. A tél kevés csapadékot hozott, és az elmúlt hónapok sem adtak elegendő utánpótlást. A meteorológiai szolgálatok és a Copernicus 2026-os európai klímaértékelése szerint Közép-Európában tovább erősödik a melegedési tendencia: a hosszú, csapadékszegény periódusok gyakoribbá válnak, miközben az esők rövid, intenzív záporok formájában érkeznek. Ez azt jelenti, hogy
a víz egy része gyorsan lefolyik, kevésbé szivárog be a talajba, így nem tölti vissza tartósan a vízkészleteket.
Ha a nyár az előrejelzéseknek megfelelően átlag feletti hőmérsékleteket hoz, a párolgás tovább gyorsíthatja a vízvesztést. Magyarországon júniustól szeptemberig a tavak vízszintje természetes körülmények között is jelentősen csökken, de ha ehhez tartós hőség és csapadékhiány társul, a mostani alacsony induló szint komoly problémákat okozhat. Ez nemcsak az ökológiai rendszereket érinti, hanem a mezőgazdaságot, a halállományt, a turizmust és a vízgazdálkodást is.
A Velencei-tónál kritikus a vízszint
A Velencei-tó helyzete különösen aggasztó. A tó vízszintje május 4-én csak 67 centiméter volt, ami jelentősen elmarad az ilyenkor megszokott értékektől. Több bója már most a homokban fekszik, és métereket lehet begyalogolni a száraz mederben.
Pálikás Imre Pál, a Magyar Országos Horgász Szövetség Velencei-tavi kirendeltségének vezetője szerint a legnagyobb probléma az, hogy már a szezon elején kritikusan alacsony a vízszint. A tó júniustól szeptember végéig átlagosan 30–50 centimétert apad. Ha a következő hetekben nem érkezik jelentős csapadék – különösen a hagyományosan csapadékosabb medárdi időszakban –, őszre a tó a kiszáradás határára sodródhat.
A szakmai javaslatok között egyre gyakrabban jelenik meg a mesterséges vízpótlás lehetősége. Több elképzelés szerint a Duna lehetne a legalkalmasabb külső vízforrás, akár szűrt víz szállításával, akár hosszabb távú csatornahálózati megoldással. A nem hivatalos becslések 8–10 milliárd forintos beruházási költségről beszélnek. Ugyanakkor még egy kedvező politikai döntés esetén is több évre lenne szükség a rendszer kiépítéséhez.
Balaton: egyelőre stabilabb, de a tartalék fogy
A Balaton helyzete jelenleg kevésbé drámai, de figyelmeztető. A tó átlagos vízállása május 5-én 86 centiméter, miközben az április végi–május eleji sokéves átlag 98 centiméter körül alakul. Ez még nem jelent azonnali veszélyt, de azt mutatja, hogy a szezon elején a tó már eleve alacsonyabb szintről indul.
A sekély déli parton a vízszint csökkenése gyorsan érzékelhető. Több helyen száz métereket kell begyalogolniuk a fürdőzőknek ahhoz, hogy mélyebb vízbe jussanak. Ha a nyár tartósan forró és száraz lesz, a párolgás tovább apaszthatja a tavat.
A Balatonnál ugyanakkor a vízrendszer mérete, a vízgyűjtő terület nagysága és a szabályozási lehetőségek nagyobb mozgásteret adnak, mint a Velencei-tónál. A jelenlegi helyzet még nem rendkívüli, de
egy újabb csapadékszegény nyár már érezhetően megterhelheti a tó ökológiai egyensúlyát.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet korábban azt nyilatkozta, hogy a Balaton sekély, széljárta tó, amelyben a vízszint évről évre „a csapadékviszonyok, a párolgás és a befolyó vizek mennyiségének függvényében változik” és ez a változás bizonyos mértékig normális és még a 70 cm alatti érték sem jelent veszélyt a tó élővilágára vagy vízminőségére nézve.
A baj csak az, hogy tavaly nyár végén, augusztusban csökkent le ennyire a tó vízállása, 2025 tavaszán csaknem 100 centiméter volt, azaz idén nem nagyon van honnan csökkenni…
A következő hetek kulcsfontosságúak lesznek. Ha májusban és június elején nem érkezik országos, tartós, talajba is beszivárgó csapadék, a nyár második felére a mostaninál is súlyosabb vízhiány alakulhat ki. A szakértők szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e aszály, hanem az, hogy mennyire lesz mély és mennyire tartós.
Forrás: Infostart, RTL
Nyitókép: Szendőfi Balázs
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol a várható súlyos vízhiányról!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
