Ma van a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja

Minden év május 22-én a világ a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napját ünnepli, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a Föld különféle élőlényeinek fontosságára és a sokféleség megőrzésének sürgető szükségességére.

Az ENSZ által 2000-ben kezdeményezett esemény rávilágít arra, hogy a biológiai sokféleség elengedhetetlen az ökoszisztémák stabilitásához és az emberi jóléthez.

A biológiai sokféleség, vagyis a különböző élőlények változatossága, másként: a biodiverzitás, alapvető szerepet játszik a Föld ökológiai egyensúlyának fenntartásában. Az ökoszisztémák egészsége, a talaj termékenysége, az élelmiszer-ellátás biztonsága és az emberi egészség mind-mind a biológiai sokféleség meglététől függ.

Azonban az emberi tevékenységek, mint az erdőirtás, a szennyezés, az élőhelyek pusztítása és az éghajlatváltozás drámai mértékben csökkentették a biológiai sokféleséget az elmúlt évtizedekben.

A WWF 2020-as Élő Bolygó Jelentése szerint az 1970 és 2016 között a gerinces fajok populációi átlagosan 68%-kal csökkentek világszerte.

A biológiai sokféleség csökkenésének hatásai mélyrehatóak és széleskörűek. Az ökológiai rendszerek megbomlása csökkenti az ellenállóképességet a természeti katasztrófákkal szemben, sőt, növeli a járványok kitörésének valószínűségét is.

Az élőhelyek elvesztése és az invazív fajok terjedése tovább súlyosbítja a helyzetet, kiszorítva az őshonos fajokat. Ezen túlmenően a biológiai sokféleség csökkenése közvetlen gazdasági károkat is okoz, mivel az ökoszisztémák által nyújtott „szolgáltatások” – mint a beporzás, a víztisztítás és a talajképzés – nélkülözhetetlenek az emberi társadalmak számára.

A Globális Biodiverzitás Outlook 5 (GBO-5) jelentése szerint, ha nem történnek sürgős intézkedések, az élővilág sokféleségének elvesztése katasztrofális következményekkel járhat az emberiség jövőjére nézve.

Mit tehetünk (tehettünk volna?) a biológiai sokféleség érdekében?

A biológiai sokféleség megőrzése érdekében számos nemzetközi erőfeszítés történt. A Biológiai Sokféleség Egyezménye 1992-ben jött létre azzal a céllal, hogy globális szinten koordinálja a természetvédelmi intézkedéseket.

Az Aichi Biodiverzitási Célkitűzések, amelyeket 2010-ben fogadtak el, húsz konkrét célt tűztek ki a biológiai sokféleség megőrzésére 2020-ig. Bár ezek a célkitűzések nem teljesültek maradéktalanul, a tapasztalatok alapján 2021-ben egy új, ambiciózusabb stratégiai tervet fogadtak el a következő évtizedre, amely a „Kunming-Montreal Globális Biodiverzitás Keretegyezmény” néven ismert.

Európában néhány hónapja került napirendre a biológiai sokféleség védelme

és az ezzel összefüggő európai uniós természet-helyreállítási rendelet, melyet azonban éppen Magyarország ellenszavazata miatt egyelőre nem fogadtak el.

Erről részletesen írtunk korábbi cikkünkben.

Ugyanakkor egy közelmúltban készült reprezentatív kutatás szerint a magyarok 83 százaléka támogatja a biológiai sokféleség védelmét és az ezzel összefüggő európai uniós természet-helyreállítási rendelet elfogadását.

Amit azonban mi, egyének tehetünk, az a már-már unalomig ismételt környezettudatosság és annak észben tartása, hogy mindannyian felelősek vagyunk a természet, az élővilág megóvásáért, legyen az akár egy méhecske vagy egy növény.