Budapest legnagyobb napelemparkját adták át a Westend tetején

A közel futballpályányi napelempark évente mintegy 300 háztartás fogyasztásának megfelelő zöldenergiát termel, ezzel példát mutat abban, hogy hogyan lehet egy már meglévő ingatlant egyszerre fenntarthatóbbá, hatékonyabbá és értékesebbé tenni.

A Westendben lezárult négyéves fejlesztési program eredményeként a 27 éves épületegyüttes karbonkibocsátása 81 százalékkal csökkent a 2019-es évhez képest, a működéshez felhasznált energia 80 százaléka pedig már megújuló forrásból származik – írja közleményében a Westend. A műszaki korszerűsítést, az adatvezérelt üzemeltetést, a megújuló energiát és a természetalapú megoldásokat összekapcsoló program arra jó példa, hogy hogyan lehet egy meglévő ingatlant egyszerre fenntarthatóbbá, hatékonyabbá és értékesebbé tenni.

A Westend megújulóenergia-ellátása saját termelésre és hosszú távú zöldáram-beszerzésre épül. Korszerűsítették a fűtési és hűtési rendszereket, új kazánokat, lifteket és LED-világítást telepítettek, átszabályozták az épületgépészeti rendszereket, valamint mesterséges intelligenciára épülő épületfelügyeletet vezettek be. Az adatvezérelt rendszer valós időben követi többek között az épület energiaigényét és az időjárási körülményeket, majd ezek alapján optimalizálja a működést.

A korszerű gépészeti és intelligens megoldások együttesen éves szinten 15-30 százalékkal mérsékelték az energiafogyasztást. A fejlesztések eredményeként a bevásárlóközpont „A+” besorolást ért el.

A helyben termelt energia éves szinten meghaladja az 1,5 GWh-t, ami mintegy 300 magyar háztartás éves áramfogyasztásának felel meg. A Westend emellett külső napelemparkból is vásárol zöld villamos energiát, így a saját termeléssel együtt évente összesen 17,5 GWh megújuló energia támogatja az épületegyüttes működését. Ennek eredményeként a Westend működéséhez felhasznált energia 80 százaléka már megújuló forrásból származik.

A tetőkert hűti is a várost

A napelempark mellett a működési modellváltás egyik leglátványosabb eleme a Westend 1,5 hektáros tetőkertjének megújítása. A nagyjából két futballpályányi közhasználatú tetőkert több száz növénynek ad otthont, területe pedig közel 1000 négyzetméternyi, magasabb biodiverzitású zöldfelülettel bővült. A kertet fokozatosan a megváltozott városi klímához alkalmazkodó, biodiverz és beporzóbarát növénytársulásokkal alakítják át.

A szivacsváros-koncepció mentén kialakított megoldások segítik a csapadékvíz helyben tartását és hasznosítását, mérséklik a vízfelhasználást, javítják a mikroklímát, és hozzájárulnak a városi hőszigethatás csökkentéséhez.

Egy ilyen léptékű, közhasználatú zöldfelület nemcsak esztétikai vagy kényelmi elem: a sűrűn beépített belvárosban valódi városi infrastruktúraként működik, amely egyszerre javítja a mikroklímát, segíti a csapadékvíz helyben tartását és élhetőbb környezetet teremt a látogatók számára. A zöld átállás üzleti befektetés is, hiszen a fejlesztések nemcsak az épület környezeti terhelését és üzemeltetési költségeit mérséklik, hanem az ingatlan hosszú távú értékét, ellenálló képességét és finanszírozhatóságát is növelik.

Mivel Budapesten is az épületekhez köthető a bruttó kibocsátások közel 40 százaléka, és ennek jelentős része a mindennapi működés során keletkezik, a meglévő épületállomány korszerűsítése ma az egyik legfontosabb klímastratégiai eszköz. A városok épületállományának túlnyomó része már ma is áll, ezért a fenntartható jövő nem kizárólag új épületek tervezésén múlik. Legalább ilyen fontos kérdés, hogyan alakíthatók át azok az ingatlanok, amelyek nap mint nap emberek ezreit szolgálják ki. A Westend példája azt mutatja meg, hogy a meglévő épületállomány korszerűsítése nem háttértéma, hanem mérhető hatású városi klímastratégiai eszköz.

Forrás: enbudapestem.hu
Nyitókép: Pálfi Balázs/Westend

Írja meg Facebook oldalunkra, mit gondol erről a témáról?

https://www.facebook.com/greenponthu/