Jön a COP29 klímakonferencia: honnan lesz pénz a cselekvésre?
A COP29 klímakonferencia idén november 11-étől Bakuban lesz, ahol a világ vezető politikusai, szakpolitikusai és ágazati szakértők gyűlnek össze, hogy új, nemzetközi klímacélokat határozzanak meg és pénzügyi forrásokat találjanak azok megvalósításához. A klímaváltozás elleni küzdelemhez szükséges források előteremtése és persze igazságos elosztása a valódi „100 forintos kérdés” lesz, kiváltképp a fejlődő országok esetén. A cél: ambiciózus éghajlatvédelmi kötelezettségvállalások kicsikarása, a pénzügyi források növelése, és az éghajlatváltozás által leginkább érintett országok megsegítése, jövőre várhatóan tízszer akkora keretből, mint idén.
Idén tehát az azeri fővárosban, Bakuban rendezik a COP29 klímakonferenciát, ahol a világ vezetői és rangos szakértők gyűlnek össze, hogy új, nemzetközi klímacélokat határozzanak meg és pénzügyi forrásokat találjanak a megvalósításhoz. A legfontosabb kérdések közé tartozik, hogy milyen módon oszthatók el az éghajlatvédelmi források, különösen a fejlődő országok támogatására. A cél: ambiciózus célkitűzések elérése, a klímavédelmi pénzügyi háttér biztosítása és azok segítése, akiket a legjobban érintenek a klímaváltozás következményei.
COP29 Hogyan biztosítják a szükséges pénzügyi támogatást?
A konferencia egyik központi témája, hogy honnan jön majd a klímavédelmi finanszírozás.
A tervek szerint évi 100-125 milliárd dollár helyett mintegy 1100 milliárd dollár jut majd ilyen célokra 2025-ben, sőt ez a keret évi 1800 milliárdra nőhet 2030-ig!
*
Green.hu vélemény:
Ez a teljes magyar költségvetés idei bevételeivel is összevethető, ami a mai dollár árfolyamon számolva 53 milliárd dollár, azaz a magyar költségvetések eddig közel dupláját, de 2025-től várhatóan a húszszorosát költhetik majd fenntarthatósági programokra a világ országai, ami azért már szemmel látható összeg. Azt, hogy jellemzően mire költik az országok, lentebb összeszedjük, példákkal.
*
A források fele kormányzati támogatásokból, például fejlesztési segélyekből származhat, a másik fele pedig a magánszektor hozzájárulásából. A fejlett országoktól jelentősen nagyobb hozzájárulást várnak: 2025-re 890 milliárd, 2030-ra pedig 1460 milliárd dollár szükséges, ami ezeknek az országoknak évente GDP-jük 1,4%-át jelenti. Az úgynevezett „új közös klímafinanszírozási cél” (az NCQG) teljesítéséhez 2025-re már a mostani támogatási szintnek tehát több mint tízszeresére lesz szükség.
*
Kapcsolódó cikkünk:
https://green.hu/cikkek/cop29-baku-klimacsucs-klimakonferencia-fontos/
*
Mi is az a COP29 és miért lényeges?
A COP (Conference of the Parties) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) éves konferenciája, amely célja a globális éghajlatváltozás elleni fellépés elősegítése és a részes államok közötti együttműködés erősítése. Az első COP konferenciát 1995-ben tartották Berlinben, és azóta minden évben megrendezik, ahol a résztvevő országok áttekintik a klímaváltozás elleni küzdelem előrehaladását, valamint új megállapodásokat és kötelezettségeket tárgyalnak, mint például a Kiotói Jegyzőkönyv és a Párizsi Megállapodás. A COP29, amely 2024. november 11-22. között zajlik Bakuban, különösen fontos lesz, mivel célja egy új, 2025 utáni kollektív klímafinanszírozási cél meghatározása és a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésének elősegítése. Bakuba mintegy 50 ezer résztvevőt várnak a szervezők, ami kevesebb, mint a tavalyi 80 ezer a dubaji COP28 alkalmával volt. A résztvevők között politikai vezetők és klímakutatók mellett civil szervezetek képviselői és vállalatvezetők, üzleti döntéshozók is részt vesznek, és innovatív zöld megoldásokat is bemutatnak kiállítások és konferencia-sorozatok keretében.
*
Fő programok és kezdeményezések a COP29 keretében
Az eseményen több új program is elindul. Létrehoznak egy Klímafinanszírozási Cselekvési Alapot (CFAF), amely különösen a fejlődő országok klímavédelmi projektjeit segítené. Az alap célja, hogy hosszú távon fenntartható pénzügyi támogatást nyújtson a klímaváltozás káros hatásai ellen.
Továbbá, a Veszteség és Kár Alap megerősítése is napirenden lesz, amely a legsérülékenyebb országok megsegítésére szolgál. Az alap és a Világbank együttműködése révén hatékonyabb támogatás nyújtható azoknak az országoknak, amelyeket különösen súlyosan érint a klímaváltozás.
Frissebb kibocsátáscsökkentési célok és városi fejlesztések
A COP29-en minden részt vevő országtól várják, hogy frissítse kibocsátáscsökkentési vállalásait (NDC-k), és ezeket 2025 februárjáig nyújtsa be. A tárgyalások során előtérbe kerül a fosszilis energia csökkentése és a megújuló energia arányának háromszoros növelése 2030-ig.
Ezzel párhuzamosan a városok alkalmazkodóképességének növelésére irányuló programok is indulnak, mivel az éghajlatváltozás hatásai sok helyen elsősorban a városi területeket érintik. A konferencia több ágazat bevonásával segíti a városokat a fenntarthatóság elérésében.
Békekezdeményezések és közösségi részvétel
A COP29 külön figyelmet fordít arra, hogy bemutassa, miként kapcsolódik össze a klímaváltozás és a béke. A konferencia egy „COP Fegyverszünet” bevezetésére törekszik, amely a nemzeteket arra ösztönözné, hogy a konfliktusokat háttérbe szorítva együttműködjenek a klímaváltozás kezelése érdekében.
A Zöld Zóna nevű közösségi tér szintén része lesz a konferenciának, amely nyitott minden érdeklődő számára. Fenntarthatósági programokkal és technológiai újításokkal segít bevonni a nagyközönséget, különösen a fiatalokat, nőket és a helyi közösségeket, hogy aktívan részt vegyenek a klímavédelemben.
Mire mehet majd a COP29 keretében megszavazandó klímavédelmi pénz?
Nézzük meg, hogy az államok vajon mire költhetik el azt az iszonyatosan sok (bár globálisan azért nem kiemelkedő) összeget, amelyre vállalásokat tesznek az orzságok?
Példák, ágazatok, irányok a pénzügyi alap tervezett támogatási programjaira:
Klímaalkalmazkodás támogatása
Az alap célja, hogy pénzügyi segítséget nyújtson olyan adaptációs intézkedésekhez, amelyek megerősítik a közösségeket a klímaváltozás hatásainak kivédésére. Ilyenek például az árvízvédelem, korszerű öntözőrendszerek és vízgazdálkodási projektek, amelyekkel a szélsőséges időjárási helyzetekhez igazodhatnak.
Fenntarthatóbb városi környezet
A támogatás célja, hogy elősegítse zöldterületek kialakítását a városokban, javítva a levegő minőségét és mérsékelve a városi hősziget-hatást. Emellett támogatja a fenntartható közlekedési rendszerek kialakítását, a városi forgalom átszervezését.
Metánkibocsátás mérséklése
Az alap finanszíroz olyan projekteket, amelyek a szerves hulladékot biogázzá alakítják, ezáltal mérsékelve ezt a rendkívül káros üvegházhatású gázkibocsátást. Az IEA szerint a globális metánkibocsátás 20%-a a hulladékgazdálkodáshoz köthető, különösen a lerakókban történő bomlás során.
Megújuló energia fejlesztése
Az alap célja a tiszta energiaforrások bővítése, így támogatja naperőművek, illetve tengeri és szárazföldi szélturbinák létrehozását különösen a fejlődő régiókban.
Élelmezési és mezőgazdasági fejlesztések
Olyan korszerű technológiák bevezetését finanszírozza, mint a precíziós mezőgazdaság, amely minimalizálja a víz- és műtrágya-felhasználást, miközben növeli a hatékonyságot és a terméshozamot.
Gyorssegély katasztrófák esetén
Például súlyos árvíz, aszály vagy éppen egy hurrikán esetén az alap gyors segítséget biztosít a helyreállításhoz, ideértve a házak, intézmények újjáépítését és az alapvető szolgáltatások biztosításának támogatását is.
Innováció és k+f
Az alap céljai közt van az is, hogy támogassa a klímaváltozás kezelésére és a fenntarthatóság javítására irányuló új technológiák fejlesztését, beleértve a szén-dioxid megkötésére alkalmas innovatív megoldásokat.
Képzés
Képzési programokat támogat helyi vezetők és véleményformálók számára, hogy hatékonyabban kezeljék a klímaváltozás kihívásait, és elősegítsék a fenntartható gyakorlatok széleskörű alkalmazását.
Hogyan és honnan érkezik majd a pénz?
A multilaterális fejlesztési bankoktól (MDB-ktől), azaz nemzetközi pénzintézetektől. Ezek hitelekkel, támogatásokkal és technikai segítséggel támogatják a fejlődő országokat a szegénység csökkentésére és a fenntartható fejlődés előmozdítására irányuló projektekben. Jelentős szerepet töltenek be a klímafinanszírozásban: összesített finanszírozásuk 2023-ban rekordösszegre, 125 milliárd dollárra nőtt, amely több mint kétszerese a 2019-ben nyújtott összegnek. Ez a támogatás elsősorban az alacsony és közepes jövedelmű országokhoz jut el, a források 67%-a a klímaváltozás mérséklésére, 33%-a pedig az alkalmazkodási intézkedésekre irányul.
Az MDB-k közé tartoznak a nagyobb intézmények, mint a Világbank, az Ázsiai Fejlesztési Bank és kontinensünkön az Európai Beruházási Bank (EBB, vagy angol rövidítéssel EIB). Ezen bankok erőfeszítései ún. közös jelentési mechanizmusokon keresztül koordináltak, amelyek biztosítják az átláthatóságot és a klímacélok felé való haladás nyomon követését, különösen olyan események előkészítésében, mint a COP29. Az egyre növekvő magánfinanszírozási mozgósítás is (melyeket e randszer koordinál) – és amely 2023-ban 101 milliárd dollárt ért el – kiemeli elkötelezettségüket a klímaválság kezelésében és a globális klímaakciók támogatásában.
Források:
https://cop29.az/en/news/cop29-azerbaijan-operating-company-holds-briefing-as-part-of-pre-cop
https://www.vg.hu/kozelet/2024/10/cop29-klimacsucs-baku-magyar-delegacio
Nyitókép (illusztráció) fotó: Freepik
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témáról!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
