Csokimikulás, karácsonyi édességek fenntarthatóan

A csokimikulás és karácsonyi édességek kapcsán talán keveseknek jut eszébe, hogy hogyan választhatunk. De nem árt, ha fenntarthatóan gondolkozunk az ünnepi időszakban is.

Nyakunkon a csokimikulás, a szaloncukor és a csokoládés ajándékok „őrülete”, hiszen december beköszöntével elérkezik az édességek főszezonja, amikor a boltok polcait elárasztják a csillogó csomagolású mikulásfigurák, adventi naptárak és karácsonyi csokoládék. Az édességek nemcsak az ünnepi hangulat részei, hanem a szeretet és a gondoskodás apró jelképei is, akár ajándéknak adjuk, akár az otthon melegében fogyasztjuk el őket.

A csokimikulás is lehet fenntartható?!

De vajon belegondolunk-e abba, milyen áron kerül ezekbe a csokoládékba a boldogság? Az ünnepi szezonban különösen fontos, hogy figyeljünk arra, milyen édességeket választunk, hiszen vásárlási döntéseinkkel direktben, kézzelfoghatóan támogathatjuk a fenntarthatóságot és a méltányos kereskedelmet.

Csokimikulás – avagy az ünnepi szezon kettős arca

A decemberi időszakot két nagy hullám is jellemzi: napokon belül, mikulásra megvásároljuk a csokoládéfigurákat, majd karácsonyra jönnek a nagyobb kiszerelésű ajándékdobozok, prémium csokoládék és különleges édességek, no meg mifelénk, amolyan igazi hungarikumként a fára aggatott szaloncukor „hegyek”.

Miért „magyar” a szaloncukor?

A szaloncukor, a magyar karácsonyi ünnepkör jellegzetes édessége, eredetileg a középkori Franciaországban készült fondant cukorkákból származik. Ezek a finomságok német cukrászok közvetítésével a 19. század elején jutottak el Magyarországra, ahol hamarosan a karácsonyfák díszítésének elengedhetetlen részévé váltak. A szaloncukor elnevezése a német „Salonzuckerl” szóból ered, utalva arra, hogy a karácsonyfát gyakran a szalonban állították fel, és az édességeket itt kínálták a vendégeknek. Bár a szaloncukor hagyománya elsősorban Magyarországon terjedt el, hasonló szokások megtalálhatók Szlovákiában és Romániában is, valószínűleg a közös kulturális gyökerek és történelmi kapcsolatok miatt. Más európai országokban azonban ez a szokás kevésbé ismert, ami a régió specifikus hagyományainak és a szaloncukor készítés egyedi módjának tulajdonítható.

Jókai Mór is „szalonczukkedlinek” nevezte az édességet, utalva annak eredeti elnevezésére. A név eredete a 19. század eleji polgári szalonok hagyományaihoz köthető. Akkoriban a vendégeket kis tálkákból kínálták meg ezekkel a cukrokkal, a szalonokban. A „szalon” szó a fogadószobára, a „zuckerl” pedig magára a cukorkára utal. Így alakult ki a „szaloncukor” elnevezés, amely mára már teljesen magyar sajátosságnak számít.

Mitől lesz a csokimikulás vagy épp a szaloncukor fenntartható?

Az ünnepi édességipar ilyenkor hatalmas mennyiségű terméket dob piacra – ezek többsége azonban nemcsak a polcokról, hanem a termelés helyszíneiről is mesélhetne.

Tudta például, hogy a világ kakaótermelésének nagy része olyan országokból származik, ahol a termelők gyakran méltatlan körülmények között dolgoznak? Az alacsony bérek, a gyermekmunka és a környezeti károk mind árnyalják azt a csillogó képet, amelyet a színes csomagolások sugallnak.

Miért válasszunk fenntartható csokoládét az ünnepekre?

A fenntartható csokoládé választásával sokkal többet tehet, mint egyszerűen megajándékozni szeretteit. Olyan döntést hoz, amely:

Támogatja a tisztességes termelőket: A fair trade és más fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkező csokoládék vásárlása biztosítja, hogy a termelők tisztességes bért kapjanak munkájukért.
Védi a környezetet: Az ökológiai gazdálkodás minimalizálja az erdőirtást, megőrzi a talaj termékenységét, és fenntartja a biodiverzitást.
Tisztább lelkiismerettel ajándékozhat: Az olyan termékek választása, amelyek gyermekmunka nélkül készültek, hozzájárul egy igazságosabb világhoz.

Mit érdemes figyelni a vásárlásnál?

Amikor mikuláscsoki vásárlására adjuk a fejünket, érdemes a minőség mellett a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe venni. Az alábbi címkék jelzik, hogy a termék felelős forrásból származik:

Fair Trade: Ez a címke garantálja, hogy a csokoládé a méltányos kereskedelem elvei szerint készült.

Rainforest Alliance: Az erdők védelmét és a fenntartható termelést támogató tanúsítvány.

UTZ Certified: Egy másik fontos és igen elterjedt jelölés, amely a kakaótermelők jobb munkakörülményeit és a környezetvédelem elősegítését biztosítja.

Ne hagyja, hogy csak a csomagolás szépsége győzze meg – olvassa el a címkét, és keressen olyan márkákat, amelyek elkötelezettek a fenntarthatóság iránt. Sok hazai és nemzetközi csokoládégyártó egyre inkább a felelősségteljes termelésre fókuszál, és ezt az információt láthatóan közlik is mindig.

Nem csak a csokimikulás van – ott vannak a karácsonyi csokoládék

Karácsonyra általában nagyobb mennyiségben vásárolunk csokoládét, legyen szó céges ajándékokról, családi édességekről vagy barátaink megörvendeztetéséről. Ilyenkor különösen érdemes odafigyelni arra, hogy ne csak az ízek és a megjelenés, hanem a termékek mögött álló értékek is összhangban legyenek az ünnep szellemiségével.

Az ünnepi időszakban közel sem csak a csokimikulás körül forog minden, hiszen választhat például:

Prémium kategóriás, fenntartható csokoládédobozokat, amelyek különleges ízviláguk mellett a fenntarthatóság jegyében készültek.

Helyi kézműves csokoládékat, amelyek nemcsak egyediek, hanem gyakran kisebb ökológiai lábnyommal is járnak.

Vegán vagy tejmentes csokoládékat, amelyek előállítása általában kevesebb környezeti terheléssel jár.

Ünnepeljen tudatosan!

A Mikulás és a karácsonyi időszak a szeretetről és az odafigyelésről szól. Miért ne terjeszthetnénk ki ezt a gondoskodást a világ más tájaira is? Egy tudatos csokoládéválasztással egyszerre örvendeztetheti meg szeretteit és segítheti a fenntarthatóságot.

Az ünnepi szezon tehát nemcsak az édességekről szól, hanem arról is, hogy választásainkkal milyen jövőt építünk. A legjobb ajándék az, amelyik nemcsak boldoggá teszi a megajándékozottat, hanem a Föld és az emberek számára is értéket teremt.

Fotó (illusztráció): Freepik.com

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol a csokimikulás „kultuszról”?

https://www.facebook.com/greenponthu/