Durva szúnyograjzás lesz a Balatonnál – de itt egy új segítség

szúnyog
Az elmúlt 30 év legnagyobb szúnyograjzására várható a Balatonnál, ez ellen egy különleges módszerrel védekeznek, amit a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet fejleszt.

2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében. Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így

2025 tavaszán, április és június között az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk

– írták jelentésükben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói.

A szúnyogok már áprilistól októberig támadnak. Fotó: Freepik
A szúnyogok már áprilistól októberig támadnak. Fotó: Freepik

A szokott módszer a biológiai gyérítés, azonban ennek nehézsége, hogy ezeket a szereket egy jóval kisebb területre kell kijuttatni, és ezek az élőhelyek sokszor sűrű növényzettel borítottak, így komoly probléma, hogy az ide kiszórt szerek nem jutnak el a vízfelszínig, ahol a lárvák táplálkoznak, és ahol ki kéne fejteniük hatásukat.

Megoldásként ezeket a hatóanyagokat valamilyen granulátumra, például homokra, vagy műanyagra rögzítik, de ez a módszer is számos nehézségbe ütközik. A sokszor használt homokszemcsék, bár természetes anyagok, éles széleik károsíthatják a növényeket, ráadásul túl gyorsan süllyednek le az aljzatra, így az irtószer nem tud elég ideig dolgozni a felszínen.

A szintén gyakran használt műanyag hordozók ugyan kiküszöbölik ez utóbbi problémát – hiszen könnyű szemcseként sokáig lebegnek a felszínen –, de a kémiai irtószerekhez hasonlóan környezetkárosítók. A speciális fehérjékből készült jégpelletek is jó megoldást jelentenek, de gyors olvadásuk korlátozza a használatukat, különösen azokon a meleg klímájú területeken, ahol jellemzően nagy a szúnyog koncentráció.

Új módszer a szúnyogok ellen

Kótai László vezetésével a kutatást irányító HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, együttműködésben az ELTE TTK Kémiai és a Fizikai és Csillagászati Intézet, valamint a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatóival most egy új, környezetbartát és egyben hatékony hordozó granulátum kifejlesztésén dolgoznak.

Módszerük kombinálja a gipsz, a cement és a tapétaragasztó tulajdonságait, aminek eredményeként a szúnyogirtó szert egy lyukacsos adszorbensre lehet felvinni.

A víz felszínére szórt szemcsés készítmény részecskéiből addig oldódik ki a szúnyoglárvákra ártalmas méreg, amíg azok lebegni képesek, ezután vízzel telítődve, természetes anyagként süllyednek az aljzatra. A méreganyag pedig feladatát elvégezve ez idő alatt el is bomlik.

A kutatók szerint e módszer komoly jelentőséggel bír hazánk természetese vizeinek, kiemelten a turisztikai jelentőséggel is bíró Balaton, a Velencei- és a Fertő tó megóvása érdekében.

A hazai szúnyoggyérítési gyakorlat

Magyarországon a szúnyoggyérítési szezon jellemzően április közepétől szeptember végéig tart, azonban az időjárási viszonyok függvényében akár október elejéig is elhúzódhat. A 2024-es évben például a Duna és mellékfolyói áradásai miatt már április 16-án megkezdődtek a kezelések, és egészen október 6-ig tartottak.

Ebben az időszakban összesen 732 810 hektárnyi területen végeztek szúnyoggyérítést, amely 1070 települést és 6 budapesti kerületet érintett.

A kémiai szúnyogirtás még mindig elterjedt itthon. Fotó: Katasztrófavédelem
A kémiai szúnyogirtás még mindig elterjedt itthon. Fotó: Katasztrófavédelem

A gyérítési munkálatokat a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága koordinálta, és a kezelések során légi és földi technológiákat alkalmaztak, beleértve a biológiai lárvagyérítést és a kémiai szúnyogirtást is – utóbbi módszert sokan támadják vélt vagy valós káros hatása miatt, erről korábbi cikkünkben is írtunk.

Magyarországon a házi szúnyog a legelterjedtebb szúnyogfaj, de gyakori az árvízi szúnyog és már elterjedt az ázsiai tigrisszúnyog is, melynek egyedi jellemzője a magyar szúnyogokhoz képest, hogy nappal is aktív és különösen agresszív. Potenciálisan több trópusi betegséget – például a dengue-lázat vagy a chikungunya-vírust – is hordozhat. Elsősorban a déli régiókban és városi környezetben kezd elterjedni.

Forrás: HUN-REN
Nyitókép: Pixabay

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

 

Kapcsolódó