Egyik galamb, másik gerle, de mi a különbség?

A városi galambokat senkinek sem kell bemutatni, ám a kertes házban vagy vidéken élők valószínűleg a galambfélék több képviselőjével is találkozhatnak – pláne ilyenkor tavasszal. Mutatjuk, mely fajokhoz lehet szerencsénk.

Mi a különbség a galamb és a gerle között?

Eredetét tekintve a galamb kifejezés a latin „columba” szóból származik, a gerle pedig délszláv területekről került hazánkba. Népiesen a párban élő galambokat szokták gerlének hívni (innen ered a szerelmesek „gerlepár” elnevezése is), azonban nem csupán a gerlékre, hanem általában a galambfélékre jellemző a monogámia.

Parlagi galamb

Ezek a finoman szólva nem túl népszerű madarak szinte minden városban megtalálhatóak, sokszor igen nagy számban is. Jelenlétük azért nem örvendetes, mert savas hatású ürülékükkel károsíthatják az épületeket, burkolatokat. Ezen kívül ürülékükben az ember számára betegséget okozó kórokozók is megtalálhatóak, ezért is hívják őket sokszor „szárnyas patkányoknak”.

A parlagi galamb színe szürke, a nyaka sötétebb, olajszerű árnyalattal. Testhossza 31-34 centiméter, súlya 230-370gramm, szárnyfesztávolsága 63-76 centiméter. Elsősorban a magféléket kedveli, de a városokban mindenféle kommunális hulladékot elfogyaszt. Nagyon szapora madár, akár 6-8 alkalommal is költhet egy évben, ám a többi galambhoz hasonlóan alkalmanként maximum 2 tojást rak csak.

Kék galamb

Nagyon hasonlít a parlagi galambhoz, méretben és testalkatban megegyeznek, ám a kék galamb színe egyöntetűbb, szárnyszalagja pedig fekete. Hazánkban leginkább a bükkerdőket kedveli, de előfordul tölgyesekben, ligetekben, parkokban is. Odúban költ – előszeretettel foglalja el a fekete harkály odúját -, gyommagvakkal, pillangósok magjaival táplálkozik. Rövidtávú vonuló, a telet a Mediterráneumban tölti, de előfordulnak áttelelő példányok is.

Örvös galamb

Ez a legnagyobb testű galamb hazánkban, ezért a mérete, valamint a nyakán található fehér folt vagy gyűrű és a fehér szárnysávja miatt könnyű felismerni. Testhossza 40-42 centiméter, tömege 285- 615 gramm (a hímek nehezebbek), szárnyfesztávolsága pedig 75-80 centiméter. Főként növényekkel táplálkozik, de bogyókat, rügyeket, valamint apróbb csigákat, gilisztákat is elfogyaszt. Évente kétszer költ, a fészekalja 2 tojásból áll. Rövidtávú vonuló, a telet ez a faj is a Mediterráneumban tölti, de enyhébb teleken akár itt is maradhat néhány egyed.

Balkáni gerle

A parlagi galamb után a legismertebb galambfélénk. Szinte minden településen megtalálható, sokszor akár az emeletes társasházak erkélyére is beköltözik. Mérete a parlagi galambnál egy kicsit kisebb, testhossza 31-33 centiméter, tömege 170-240 gramm, szárnyfesztávolsága 47-55 centiméter. Színe palaszürke, nyakának hátulján egy fekete csík található. Évente 4-5 alkalommal költ (néha télen is), és 2-2- tojást rak le. Zömében gyommagvakkal táplálkozik, de néha csigákat, alkalomszerűen pedig rovarokat is elfogyaszthat.

Vadgerle

Hazánk legkisebb galambféléje, azonban csak május és szeptember között tartózkodik hazánkban, télre messzire, a Szaharán túlra vonul. Testhossza 26-28 centiméter, tömege 100-180 gramm, szárnyfesztávolsága 47-52 centiméter. jellegzetes búgó hangot hallat. Színe világosbarnás-szürkés, szárnya barna foltokkal pettyezett, nyakán két oldalt rövid sávok találhatók. Gyommagvakkal és a tarlókon található gabonamagvakkal táplálkozik. Fasorokban, ligetekben, erdőkben költ, évente kétszer két tojást rak le. Védett madár, természetvédelmi értéke 50.000 forint.