Igen: a fogyasztói társadalom rabjai vagyunk!

Az emberek 99%-a a fogyasztói társadalom rabja. A reklámok, elvárások, és társadalmi nyomás egyre és egyre vásárlásra ösztönöz. Közben pedig lassan elpusztítjuk a bolygónkat.

Többé-kevésbé mindannyian a fogyasztói társadalom rabjai vagyunk – egy olyan világban élünk, ahol a reklámok, a szociális normák és az elvárások szinte észrevétlenül sodornak bennünket egyre több és több vásárlás felé. Ez az állandó fogyasztási ösztönzés nemcsak a pénztárcánkat húzza le, terheli minden nap, hanem igen jelentős környezeti következményekkel is jár. Nézzük meg közelebbről, hogyan épül fel ez a rendszer, és milyen veszélyeket rejt.

A fogyasztói társadalom csapdái: a soha véget nem érő vásárlási kényszer

Napjainkban, akár boltok polcai között nézelődünk, akár az interneten böngészünk, állandóan „egyedi akciók”, „csak neked, csak most” típusú ajánlatok vesznek körbe minket. Ezek az impulzusok rendkívül erőteljesek, még azok számára is, akik tudatos vásárlóknak tartják magukat. Az ilyen impulzusvásárlások alattomos csábítást jelenthetnek: egy kedvezményes áron kínált hajcsat, egy féláras elektromos fogkefe, vagy éppen az a divatos felső, amelyből három is a kosárba kerül, hiszen „csak akkor” éri meg. A Temu, Shein, Aliexpress és hasonló platformok gyakran rájátszanak erre a kényszerre, szinte elérhetetlenné téve a tudatos fogyasztást.

Létezik-e olyan, hogy racionális impulzusvásárlás?

Előfordulhat olyan impulzusvásárlás, amely mégis hasznos és gazdaságos. Például, ha egy akció keretében beszerzünk olyan háztartási cikkeket, amelyek hosszabb távon valóban szükségesek és nem romlandók – például mosószer, papíráruk, cukor, só vagy kávé –, azzal akár még spórolhatunk is. Azonban ilyenkor is fontos, hogy figyeljünk az otthoni készleteinkre, nehogy többéves tartalékokat halmozzunk fel a kamra mélyén, amelyeknek egy részét sosem fogjuk elhasználni.

A felesleges felhalmozás

Az igazi probléma akkor válik nyilvánvalóvá, amikor egy nagytakarítás vagy költözködés során körbenézünk otthonunkban, és rádöbbenünk, mennyi felesleges holmit vásároltunk össze az évek során. Ezek a tárgyak gyakran olyan dolgok, amelyeket valaha érdeklődésből, nosztalgiából vagy az „egyszer jó lesz valamire” elvből tartogattunk. Legyen szó régi hobbikról, például kézimunkáról, fotózásról, vagy különféle gyűjtögetett emlékekről, mint hűtőmágnesek vagy képeslapok, a felhalmozás könnyen olyan anyagi veszteséget eredményezhet, amely

az évek alatt akár milliós nagyságrendű, mondjuk így: pazarlást jelenthet.

A fogyasztói társadalom így nemcsak a vásárlásra ösztönöz, de a tárgyak és emlékek felesleges felhalmozására is, miközben egyre nagyobb terhet ró mind az egyénekre, mind a környezetre. A tudatos vásárlás és a pazarlás elkerülése érdekében érdemes átgondolni, valóban szükségünk van-e a megvásárolni kívánt tárgyakra, vagy csupán a fogyasztói társadalom csábító csapdájába esünk bele újra és újra.

A profibbak gondolkodás nélkül kidobják ezeket, de megvenni ők is megveszik. E kacatok ma igen jelentős részét képezik a háztartásunknak, ha meggondoljuk, évek során milliós tételt jelentenek ezek, azaz nem csak a környezetet szennyezi legyártásuk, logisztikájuk-kereskedelmük és újrahasznosításuk, de a pénztárcánkat is feleslegesen csapolják ezek.

*

Ha érdelki a téma, olvassa el ezt a cikkünket is!

https://green.hu/cikkek/fogyassz-fogyassz-fogyassz-vagy-inkabb-ne/ 

*

A fogyasztói társadalom ne hálózza be mindig!

Csak pár tipp: nyaralásról hozzunk pár kagylót vagy kavicsot és készítsünk pár digitális képet. Az ünnepekre aranyos, ipari sorozatgyártású csecsebecsék helyett hasznos, vagy éppen akár magunk készítette apró ajándékot adjunk, továbbá akkor is legyünk észnél, ha egy hobbink miatt e tevékenységhez „feltétlenül szükséges” kacatokkal rakjuk tele a gardróbot vagy a garázst. A gyűjtőszenvedélyeinket pedig élvezzük ki, de egy idő után azért tartsuk kontroll alatt. Például ajándékozzuk el vagy netes apróhirdetésben adjuk tovább megunt gyűjteményünket és egyéb, korábban kedves kacatainkat. Végső soron pedig dobjuk a szelektív gyűjtőhelyekre.

Ez a mai „felhalmozási szemlélet” élesen szemben áll a régi háztartásokkal, ahol csak a valóban szükséges dolgok kaptak helyet, és persze 100-200 éve is akadtak kacatok, emléktárgyak, ajándéktárgyak, apró lakásdíszek, megunt vagy elhasznált gyermekjátékok, egy-egy hobbi kellékei, vagy éppen kidobandó ruhák, ám ezek mennyisége döbbenetesen megnőtt, minőségük pedig elképesztő mértékben degradálódott.

A modern fogyasztói társadalom és az impulzus-löketek

Visszakanyarodva az elejére: a mai fogyasztói társadalom kitermelte, a szereplők pedig tökéletesítették az impulzusvásárlás művészetét. Mindenütt, mind a nyaralóhelyek bevásárló utcáin, mind az átlagos háztartásokban durva mennyiségben találkozunk felesleges dísztárgyakkal, ajándéktárgyakkal, amelyek ünnepekkor, mint a születésnap, a névnap, más alkalmak húsvét vagy karácsony, még nagyobb mennyiségben jelennek meg. Ezek a tárgyak, bár aranyosak lehetnek, gyakran csak a polcon porosodnak, anélkül, hogy valódi örömet vagy hasznosságot szolgáltatnának.

A tudatos vásárlás fontossága a fogyasztói társadalom ellenében

A tudatosság a vásárlásnál kulcsfontosságú. Persze „megbukunk” nap mint nap mi is, akik tudatosak vagyunk. Például én magam is órák vagy korábban zenelejátszók gyűjtésével foglalkoztam egy időben. De rájöttem, hogy mondjuk órából vagy zenekeltő berendezésből valójában csak egy-egy jó darabra van szükségem, tucatszám nincsen. Ezért mostantól (újra) elhatároztam: nagyobb figyelmet fordítok arra, hogy mit és miért vásárolok, mindenáron elkerülve a felesleges és impulzív kiadásokat.
Csak azt veszem, amire az adott pillanatban szükségem van. Ha másodszor is elszakad a táskám vagy a nadrágom és már nem érdemes megvarratni, akkor veszek egy újat. De előre miért vegyem meg? Azért mert most „féláron van”? A hídon akkor kell átmenni, amikor odaértünk, ha ezt az egy elvet betartjuk, már nagyon-nagyon sokat tettünk. Ha régi vágású vagy, akkor légy óvatos a bankkártyákkal is, mert ha mi, 35-40-nél idősebbek nem látjuk a készpénzt, nem ropog a papír a kezünkben, akkor igenis hajlamosabbak vagyunk könnyelműbben költekezni.

És még egy egyszerű gyakorlat:

ha tele van a kosarunk a boltban, vagy a webes áruházban, mielőtt fizetünk, akkor nézzük át még egyszer, mielőtt a pénztárhoz megyünk, vagy mielőtt a fizetés gombra kattintunk. És tegyük fel a 100 forintos kérdést: valóban szükségünk van az adott tárgyra, és valóban azonnal van szükségünk rá?

Az impulzusvásárlás elleni harc nem könnyű, de ha tudatosan és kritikusan szemléljük a fogyasztási szokásainkat, egyre könnyebben felismerhetjük a felesleges kiadásokat. Ennek eredményeként nemcsak pénzt takaríthatunk meg, hanem a fogyasztói társadalom kerekét sem forgatjuk tovább feleslegesen. A cél nyilvánvalóan nem a vásárlás teljes elkerülése, hanem annak megfontolt, tudatos megközelítése, figyelemmel a fenntarthatóság szempontjaira is.

Fogyasztói társadalom – foglaljuk össze más szemszögből is a lényeget

A fogyasztói társadalom egyik legkárosabb csapdája tehát kétségtelenül a túlzott fogyasztás és az impulzusvásárlás. Ezek a jelenségek nem csupán az egyéni pénzügyi stabilitást veszélyeztetik, hanem a társadalomra és a környezetre nézve is súlyos következményekkel járnak. A túlzott fogyasztás tehát alapvetően azt jelenti, hogy az ember több terméket és szolgáltatást vásárol, mint amennyire valójában szüksége van, gyakran túllépve anyagi lehetőségeit is.
Ez az állandó vásárlási kényszer közvetlen kapcsolatban áll az impulzusvásárlással, amely tehát a hirtelen, előre nem tervezett vásárlási döntések meghozatalát jelenti, gyakran amolyan hirtelen felindulásból, érzelmi befolyásoltság alatt.

A marketing és a reklám iparágak fejlesztéseivel, valamint a digitális technológia terjedésével a fogyasztói társadalomban élők egyre inkább ki vannak téve az impulzusvásárlásokra lépten-nyomon ösztönző ingereknek. A közösségi média platformok és az online kiskereskedelmi óriások algoritmusai személyre szabott reklámokkal bombázzák a felhasználókat, gyakran kihasználva pszichológiai gyengeségeiket és vágyaikat annak érdekében, hogy azonnali vásárlásra bírják őket.

Az impulzusvásárlás és a túlzott fogyasztás nem csupán az egyén pénzügyi helyzetét ássa alá, hanem a környezetre gyakorolt hatása is rendkívül káros.

A felesleges termékek előállítása, szállítása és a keletkező hulladék mennyisége jelentős erőforrás-felhasználással és szennyezéssel jár. Ezáltal a fogyasztói társadalom hozzájárul a természeti erőforrások kimerüléséhez, a környezetszennyezéshez és az éghajlatváltozáshoz.

A túlzott fogyasztás és az impulzusvásárlás csapdájának felismerése és kezelése érdekében fontos a tudatos fogyasztásra történő ösztönzés, megtanulva uralni az ilyen érzelmeket.

Az oktatási intézményeknek és a civil szervezeteknek szerepet kell vállalniuk a társadalom tudatosításában és abban, hogy alternatívákat kínáljanak a fogyasztói társadalom által sugallt életmódra. A cél nem a fogyasztás teljes elutasítása, hanem egy olyan társadalom kialakítása, ahol az egyének döntéseit nem a rövid távú vágyak, hanem a hosszú távú jólét és fenntarthatóság vezérli.

Fotók: Freepik

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol a tudatos vásárlás, a fogyassz mantra témaköréről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!