A fogyasztói társadalom igen káros mellékhatásai

Mindannyian a fogyasztói társadalom tagjai vagyunk, ahol a reklámok, elvárások, és társadalmi nyomás folyamatosan vásárlásra ösztönöz minket. De ez a környezetnek is igen káros. Nézzük, miről is van szó.

A fogyasztói társadalom óriási csapdái

Akár a boltok polcai között sétálunk, akár az interneten böngészünk, szinte elkerülhetetlenül találkozunk az „csak neked, csak most” típusú akciókkal. Ezek az impulzusok hatalmas erővel bírnak, és gyakran elragadnak minket, még ha tudatos vásárlóknak is tartjuk magunkat – ezt hívjuk impulzusvásárlásnak, amikor feljön egy kínai webes app reklámja (Temu, Shein, Aliexpress és társaik), ahol fél áron juthatunk egy új hajcsathoz vagy egy új elektromos fogkeféhez, vagy a tízedik tavaszi felsőnkhöz, persze, ha legalább 3-at megrendelünk…

Létezik vajon racionális, nem pazarló impulzusvásárlás?

Van azonban egyfajta impulzusvásárlás, amit talán racionálisnak nevezhetünk. Ilyenkor olyan termékeket vásárolunk a boltban vagy a neten, amelyek hosszú távon hasznosak. Ilyenek például az akciós mosószerek, papíráruk, vagy a szinte korlátlanul eltartható cukor, só, kávé. Ezek olyan dolgok, amelyek biztosan elfogynak, és adott esetben még pénzt is megtakaríthatunk velük, ha nem több évre, de mondjuk 2-3 hónapra előre megvásároljuk akár az azonnal nem is szükséges mennyiséget. Csak ne feledkezzünk el a már meglévő, valahol a kamra mélyén felhalmozott készleteinkről!

A felesleges dolgok felhalmozása óriási csapda, sokmilliós bukta

A probléma akkor kezdődik, amikor otthonunkban körülnézve, mondjuk egy tavaszi nagytakarítással egybekötött selejtezés, vagy egy költözködés okán rájövünk, hogy az elmúlt évek, sőt évtizedek során mennyi felesleges dolgot vásároltunk össze. Ezek a tárgyak sokszor olyanok, amelyeket „majd egyszer jó lesz valamire” gondolattal tartogatunk, mert egykor kedvesek voltak, mert mondjuk régen szerettünk horgolni, fotózni, szalvétákat, nyaralási emlékeket (az a sok műanyag kacat és hűtőmágnes, jajj) vagy képeslapokat gyűjteni, satöbbi.

A profibbak gondolkodás nélkül kidobják ezeket, de megvenni ők is megveszik. E kacatok ma igen jelentős részét képezik a háztartásunknak, ha meggondoljuk, évek során milliós tételt jelentenek ezek, azaz nem csak a környezetet szennyezi legyártásuk, logisztikájuk-kereskedelmük és újrahasznosításuk, de a pénztárcánkat is feleslegesen csapolják ezek.

*

Ha érdelki a téma, olvassa el ezt a cikkünket is!

https://green.hu/cikkek/fogyassz-fogyassz-fogyassz-vagy-inkabb-ne/

*

A fogyasztói társadalom ne hálózza be mindig!

Csak pár tipp: nyaralásról hozzunk pár kagylót vagy kavicsot és készítsünk pár digitális képet. Az ünnepekre aranyos, ipari sorozatgyártású csecsebecsék helyett hasznos, vagy éppen akár magunk készítette apró ajándékot adjunk, továbbá akkor is legyünk észnél, ha egy hobbink miatt e tevékenységhez „feltétlenül szükséges” kacatokkal rakjuk tele a gardróbot vagy a garázst. A gyűjtőszenvedélyeinket pedig élvezzük ki, de egy idő után azért tartsuk kontroll alatt. Például ajándékozzuk el vagy netes apróhirdetésben adjuk tovább megunt gyűjteményünket és egyéb, korábban kedves kacatainkat. Végső soron pedig dobjuk a szelektív gyűjtőhelyekre.

Ez a mai „felhalmozási szemlélet” élesen szemben áll a régi háztartásokkal, ahol csak a valóban szükséges dolgok kaptak helyet, és persze 100-200 éve is akadtak kacatok, emléktárgyak, ajándéktárgyak, apró lakásdíszek, megunt vagy elhasznált gyermekjátékok, egy-egy hobbi kellékei, vagy éppen kidobandó ruhák, ám ezek mennyisége döbbenetesen megnőtt, minőségük pedig elképesztő mértékben degradálódott.

A modern fogyasztói társadalom és az impulzus-löketek

Visszakanyarodva az elejére: a mai fogyasztói társadalom kitermelte, a szereplők pedig tökéletesítették az impulzusvásárlás művészetét. Mindenütt, mind a nyaralóhelyek bevásárló utcáin, mind az átlagos háztartásokban durva mennyiségben találkozunk felesleges dísztárgyakkal, ajándéktárgyakkal, amelyek ünnepekkor, mint a születésnap, a névnap, más alkalmak húsvét vagy karácsony, még nagyobb mennyiségben jelennek meg. Ezek a tárgyak, bár aranyosak lehetnek, gyakran csak a polcon porosodnak, anélkül, hogy valódi örömet vagy hasznosságot szolgáltatnának.

A tudatos vásárlás fontossága a fogyasztói társadalom ellenében

A tudatosság a vásárlás ezen a ponton kulcsfontosságú. Persze „megbukunk” nap mint nap mi is, akik tudatosak vagyunk. Például én magam is órák vagy korábban zenelejátszók gyűjtésével foglalkoztam egy időben. De rájöttem, hogy mondjuk órából vagy zenekeltő berendezésből valójában csak egy-egy jó darabra van szükségem, tucatszám nincsen. Ezért mostantól (újra) elhatároztam: nagyobb figyelmet fordítok arra, hogy mit és miért vásárolok, minden áron elkerülve a felesleges és impulzív kiadásokat.
Csak azt veszem, amire az adott pillanatban szükségem van. Ha másodszor is elszakad a táskám vagy a nadrágom és már nem érdemes megvarratni, akkor veszek egy újat. De előre miért vegyem meg? Azért mert most „féláron van”? A hídon akkor kell átmenni, amikor odaértünk, ha ezt az egy elvet betartjuk, már nagyon-nagyon sokat tettünk. Ha régi vágású vagy, akkor légy óvatos a bankkártyákkal is, mert ha mi, 35-40-nél idősebbek nem látjuk a készpénzt, nem ropog a papír a kezünkben, akkor igenis hajlamosabbak vagyunk könnyelműbben költekezni.

És még egy egyszerű gyakorlat: ha tele van a kosarunk a boltban, vagy a webes áruházban, mielőtt fizetünk, akkor nézzük át még egyszer, mielőtt a pénztárhoz megyünk, vagy mielőtt a fizetés gombra kattintunk. És tegyük fel a 100 forintos kérdést: valóban szükségünk van az adott tárgyra, és valóban azonnal van szükségünk rá?

Az impulzusvásárlás elleni harc nem könnyű, de ha tudatosan és kritikusan szemléljük a fogyasztási szokásainkat, egyre könnyebben felismerhetjük a felesleges kiadásokat. Ennek eredményeként nemcsak pénzt takaríthatunk meg, hanem a fogyasztói társadalom kerekét sem forgatjuk tovább feleslegesen. A cél nyilvánvalóan nem a vásárlás teljes elkerülése, hanem annak megfontolt, tudatos megközelítése, figyelemmel a fenntarthatóság szempontjaira is.

A fogyasztói társadalom megannyi csapdást rejt, az egyik ilyen az impulzusvásárlás - illusztráció - fotó: Unsplash — A fogyasztói társadalom megannyi csapdát rejt, az egyik ilyen az impulzusvásárlás – illusztráció – fotó: Unsplash

Fogyasztói társadalom – foglaljuk össze más szemszögből is a lényeget

A fogyasztói társadalom egyik legkárosabb csapdája tehát kétségtelenül a túlzott fogyasztás és az impulzusvásárlás. Ezek a jelenségek nem csupán az egyéni pénzügyi stabilitást veszélyeztetik, hanem a társadalomra és a környezetre nézve is súlyos következményekkel járnak. A túlzott fogyasztás tehát alapvetően azt jelenti, hogy az ember több terméket és szolgáltatást vásárol, mint amennyire valójában szüksége van, gyakran túllépve anyagi lehetőségeit is.
Ez az állandó vásárlási kényszer közvetlen kapcsolatban áll az impulzusvásárlással, amely tehát a hirtelen, előre nem tervezett vásárlási döntések meghozatalát jelenti, gyakran amolyan hirtelen felindulásból, érzelmek befolyásoltság alatt.

A marketing és a reklám iparágak fejlesztéseivel, valamint a digitális technológia terjedésével a fogyasztói társadalomban élők egyre inkább ki vannak téve az impulzusvásárlásokra lépten-nyomon ösztönző ingereknek. A közösségi média platformok és az online kiskereskedelmi óriások algoritmusai személyre szabott reklámokkal bombázzák a felhasználókat, gyakran kihasználva pszichológiai gyengeségeiket és vágyaikat annak érdekében, hogy azonnali vásárlásra bírják őket.

Az impulzusvásárlás és a túlzott fogyasztás nem csupán az egyén pénzügyi helyzetét ássa alá, hanem a környezetre gyakorolt hatása is rendkívül káros.

A felesleges termékek előállítása, szállítása és a keletkező hulladék mennyisége jelentős erőforrás-felhasználással és szennyezéssel jár. Ezáltal a fogyasztói társadalom hozzájárul a természeti erőforrások kimerüléséhez, a környezetszennyezéshez és az éghajlatváltozáshoz.

A túlzott fogyasztás és az impulzusvásárlás csapdájának felismerése és kezelése érdekében fontos a tudatos fogyasztásra történő ösztönzés, megtanulva uralni az ilyen érzelmeket.

Az oktatási intézményeknek és a civil szervezeteknek kulcsszerepet kell játszaniuk a társadalom tudatosításában és abban, hogy alternatívákat kínáljanak a fogyasztói társadalom által sugallt életmódra. A cél nem a fogyasztás teljes elutasítása, hanem egy olyan társadalom kialakítása, ahol az egyének döntéseit nem a rövid távú vágyak, hanem hosszú távú jólét és fenntarthatóság vezérli.

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol a tudatos vásárlás, a fogyassz mantra témaköréről!

https://www.facebook.com/greenponthu/