Gyógyszermaradványok a Balatonban – hogyan hat ez az élővilágára?
Egy epilepszia kezelésére széles körben alkalmazott gyógyszer a vízi élőlények tanulási képességét is károsíthatja – erre jutott a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatócsoportja.
A karbamazepin nevű hatóanyag a szennyvíztisztítás során csak részben távolítható el, ezért a természetes vizekbe jutva tartós szennyezőanyagként lehet jelen. A kutatók nagy mocsári csigákon vizsgálták, milyen változásokat okozhat a szervezetben a környezetben is előforduló koncentrációjú gyógyszer. Eredményeik szerint a kezelés nemcsak a mozgásukat lassította le, hanem a tanulási képességüket is jelentősen rontotta.
A mozgás helyreállt, a tanulási zavar megmaradt
A vizsgálat során a kutatók 21 napon keresztül tették ki a nagy mocsári csigákat literenként egy mikrogramm karbamazepinnek. Ez a mennyiség a természetes vizekben is előforduló koncentrációnak felel meg. A kezelés hatására az állatok mozgási aktivitása csökkent, és nehezebben tanultak meg összefüggést teremteni egy adott inger és a táplálék között. A kutatók ugyanakkor nem tapasztaltak változást a csigák táplálkozási viselkedésében.
A gyógyszeres terhelést követően az állatokat tiszta vízbe helyezték. Huszonegy nap elteltével a mozgási aktivitásuk helyreállt, a tanulási képességük azonban továbbra is károsodott maradt. Ez arra utal, hogy
a karbamazepin egyes idegrendszeri hatásai a szennyezőanyag megszűnése után is tartósan fennmaradhatnak.
A sejtszintű vizsgálatok a jelenség egyik lehetséges magyarázatát is feltárták. A karbamazepin befolyásolta egy, a tanulási folyamatokban fontos szerepet játszó idegsejt működését. A kutatók szerint ez összefügghet azzal, hogy az állatok tanulási teljesítménye a tisztulási időszak után sem javult.
A vízi táplálékhálózatokra is hatással lehet
A tanulmány eredményei ökológiai szempontból is jelentősek. A csigák mozgása és tanulási képessége alapvetően befolyásolhatja, hogyan tájékozódnak, miként reagálnak a környezeti változásokra, illetve mennyire képesek alkalmazkodni a veszélyekhez. Ha ezek a képességek tartósan romlanak, az hosszabb távon az egyedek túlélési esélyeit és a természetes populációk fennmaradását is veszélyeztetheti. A hatások a vízi táplálékhálózatokban is tovagyűrűzhetnek, bár ennek mértékét a mostani vizsgálat önmagában nem határozta meg.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szintén felhívja a figyelmet arra, hogy a hagyományos szennyvíztisztító rendszerek nem minden vegyi anyagot képesek megfelelő hatékonysággal eltávolítani. A gyógyszerek hatóanyagai ezért a tisztított szennyvízzel a felszíni vizekbe kerülhetnek. A karbamazepin különösen tartós vegyületnek számít, és korábbi kutatások is igazolták, hogy a vízi környezetben hosszabb ideig megmaradhat.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet új eredményeinek egyik fontos tanulsága, hogy a környezeti szennyezőanyagok hatásainak vizsgálatakor nem elegendő csupán a pusztulást vagy a növekedés változását figyelni. Az olyan összetettebb idegrendszeri funkciók, mint a tanulás és a memória, már akkor is sérülhetnek, amikor más életfolyamatok látszólag változatlanok maradnak.
Forrás: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
Nyitókép: Magnific
