Kétszeresére gyorsult az óceánok felmelegedésének üteme
Újabb jelentést közölt az Európai Unió Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata az óceánok állapotáról, ami nem túl rózsás képet fest: kiderült, hogy kétszeresére gyorsult az óceánok felmelegedésének üteme 2005 óta.
2023-ban már az óceánok felszínének több mint ötödén tapasztaltak jelentős hőhullámot.
Karina von Schuckmann óceánkutató a jelentést bemutató videokonferencián elmondta, hogy az óceánok az 1960-as évek óta folyamatosan melegednek. 2005 óta a hőelnyelésük 1,05 watt négyzetméterenként, szemben az azt megelőző évtizedekkel, amikor ez az érték még csak 0,58 watt volt.
A Föld 70 százalékát borító óceánok állapota nagy mértékben befolyásolja a szárazföldek éghajlatát is. A magasabb vízhőmérsékletek következtében gyakoribbá válnak a pusztító viharok, amelyek súlyos árvizeket is előidéznek.
Az óceánok felmelegedésének velejárója a tengereken tapasztalható kánikulák megsokszorozódása is: 2023-ban a tengerfelszín 22 százalékán fordul elő legalább egyszer szélsőséges hőhullám. Ezeknek a hőhullámoknak az időtartama jellemzően egyre hosszabb, 2008 óta az évi átlag 40 napra emelkedett a korábbi 20-ról.
A jelentésből kiderült az is, hogy a Jeges-tengerhez tartozó Barents-tengerben a tengerfenék a jelek szerint már az állandó hőség állapotába került. A Spanyolországhoz tartozó Baleár-szigetek partjainak közelében pedig 2022 augusztusában rekordmagas vízhőmérsékletet rögzítettek, 29,2 Celsius-fokot, amelyre 40 éve nem volt példa.
A kutatók azt is kimutatták, hogy ugyanebben az évben a tengeri hőhullám a Földközi-tenger felszíne alatti 1500 méteres mélységben is éreztette hatását.
2023-ban sorozatban ötödször dőlt meg az óceánok hőrekordja. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a légkörbe jutó, emberhez köthető üvegházhatású gázok kibocsátása sem mérséklődött.
Mire hat az óceánok felmelegedése?
Áramlatok, éghajlat – Az óceánok hatalmas hőtározók, amelyek a globális éghajlati rendszer kulcsszereplői. Felmelegedésük komoly következményekkel jár az óceáni áramlatokra. Az áramlatok, mint például a Golf-áramlat, létfontosságúak a Föld éghajlati rendszereinek fenntartásában, de ezek a rendszerek egyre inkább destabilizálódnak.
A Golf-áramlat, amely az egyik legjelentősebb áramlat az Atlanti-óceánon, lassulást mutat a hőmérséklet emelkedése miatt. A hűvös és sós, mélyvízi áramlatok, amelyek az áramlásokat hajtják, egyre melegebbé és kevésbé sűrűvé válnak, ami miatt a szállító szalag mechanizmusa lassul.
Ennek következményei az észak-európai éghajlat drámai lehűléséhez, valamint szélsőséges időjárási mintákhoz vezethetnek, például intenzívebb hurrikánokhoz vagy aszályokhoz Észak-Amerikában.
Élővilág – Az óceánok felmelegedése jelentős hatással van a tengeri élővilágra, mivel a melegebb vizek megzavarják a fajok természetes élőhelyeit és viselkedését. Sok faj, különösen a hideg vízhez szokott organizmusok, például korallok, képtelenek alkalmazkodni a gyors hőmérsékletváltozásokhoz, ami tömeges pusztulásukat okoz, ezt a jelenséget korallfehéredésnek nevezik.
A felmelegedő víz emellett befolyásolja a planktonok, halak és tengeri emlősök migrációs mintáit is, mivel ezek az élőlények a hűvösebb, tápanyagban gazdag vizeket keresik. Ez hatással van a táplálékláncra, és hosszú távon csökkenti a biodiverzitást, ami veszélyezteti a globális halászatot és a part menti közösségek megélhetését is.
Az Index cikke alapján.
Nyitókép: Pexels.com
*
Írja meg Facebook oldalunkra, Ön mit gondol erről a témáról!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
