Hosszú távú, zöld és rezsibarát válasz a hidegre: az épületfelújítás

Az elmúlt évek szokatlanul enyhe telei után az idei hideghullám újra kellemetlen igazságra világított rá: Magyarország épületállománya nincs felkészülve az igazán hideg időjárásra.

A megugró fűtési igény nem rendkívüli esemény, hanem egy régóta halogatott probléma következménye. Ahogy Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója is hangsúlyozza, az épületenergetikai felújítás kérdése nem az időjárás szeszélyeiről szól, hanem gazdasági józanságról, társadalmi igazságosságról és klímavédelemről.

Egy keményebb tél önmagában is elegendő ahhoz, hogy sok háztartás túllépje a kedvezményes gázfogyasztási határt – még akkor is, ha a kormány rendkívüli intézkedésekkel igyekszik tompítani a hatásokat.

A vállalatok és intézmények helyzete még érzékenyebb: számukra közvetlenül a piaci árak diktálnak. A probléma gyökere azonban nem az árakban vagy a hidegben keresendő, hanem abban, hogy az ország épületeinek jelentős része rosszul szigetelt, elavult fűtési rendszerekkel működik. Ennek ára nemcsak a rezsiszámlákon jelenik meg, hanem a levegő minőségében és a klímacélok teljesítésében is.

Az épületek láthatatlan súlya az energiarendszeren

Kevesen gondolnák, de Magyarország teljes végsőenergia-felhasználásának közel 42 százaléka az épületekhez kapcsolódik. Ez önmagában is jelzi, mekkora szerepe van ennek a szektornak az energia- és klímapolitikában. Bár az elmúlt két évben csökkent az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása, ennek hátterében elsősorban átmeneti tényezők álltak: enyhébb telek, takarékoskodás az energiaválság idején, illetve rövid távú alkalmazkodási lépések.

A lakosság és az intézmények visszavettek a fűtésből, alternatív megoldásokat kerestek, vagy egyszerűen kevesebbet fogyasztottak. Ezek azonban nem jelentettek valódi szerkezeti változást.

A mélyreható energetikai felújítások elmaradtak, amit jól mutat, hogy 2024-ben az energiafelhasználás már nem csökkent tovább.

Ez azt jelenti: az ország továbbra is kiszolgáltatott az időjárásnak és az energiaárak ingadozásának, és egy hidegebb tél könnyedén lenullázhatja a korábbi megtakarításokat.

Tartós rezsicsökkentés csak felújítással képzelhető el

A Green Policy Center elemzése – amely a Negyedik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentésre épül – egyértelműen kimondja: az új építésű lakások önmagukban nem oldják meg a problémát. A meglévő épületek többsége még évtizedekig használatban marad, így ezek korszerűsítése nélkül sem az alacsonyabb rezsi, sem a klímacélok nem érhetők el.

A számítások szerint ahhoz, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges legyen, évente az épületállomány több mint három százalékát kellene felújítani – ez nagyjából 140 ezer lakást jelentene, elsősorban a legrosszabb állapotú családi házak körében.

Ekkora volumenű átalakulás piaci alapon nem reális. A szakértők ezért hosszú távon kiszámítható, jövedelmi helyzethez igazított állami támogatási rendszerben látják a megoldást: kamattámogatott hitelekben, vissza nem térítendő forrásokban, a leginkább rászorulók esetében akár szinte teljes finanszírozásban. Emellett a rezsiszabályozás finomhangolása is ösztönözheti az energiahatékony beruházásokat, különös tekintettel azokra, akiket a magas fogyasztás szociálisan a legérzékenyebben érint.

Az elemzés hangsúlyozza: a jelenleg elérhető lakossági és vállalati pályázatok már most is lehetőséget adnak a korszerűsítés elindítására, de ezek önmagukban nem elegendők egy valódi fordulathoz. Az épületfelújítás nemcsak klímavédelmi eszköz, hanem gazdasági befektetés is: csökkenti a rezsiköltségeket, javítja az életminőséget, növeli az ingatlanok értékét, és mérsékli az ország energiaimport-függőségét. A hideg tél tehát nem rendkívüli ellenség, hanem figyelmeztetés arra, hogy a halogatásnak egyre magasabb az ára.

Lakossági támogatások

Vidéki Otthonfelújítási Program: Gyermeket nevelőknek és nyugdíjasoknak szóló 3+3 millió Ft-os konstrukció (támogatás és hitel). Határidő: 2026. június 30.
Energiahatékonysági Otthonfelújítási Program: 2007 előtt épült családi házakra; max. 5 millió Ft támogatás és 5 millió Ft hitel. Jelenleg nyitva áll.
Otthoni Energiatároló Program: Napelemeseknek energiatárolóra; max. 2,5 millió Ft támogatás. A program induló szakaszban van.
Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR): Az elért energiamegtakarítás (HEM) értékesítése; folyamatos lehetőség kivitelezőkön vagy kereskedőkön keresztül.

Vállalati támogatások

Jedlik Ányos Energetikai Program: Megújuló energia és tárolás támogatása (10 millió – 1 milliárd Ft között). Határidő: 2026. február 15. 16:00 óra (vagy a forrás kimerüléséig).
Vállalkozások energiahatékonysági hitelkonstrukciója: 39 milliárd Ft-os keret primerenergia-csökkentésre. Indulás: 2026. február eleje.

A szakértői javaslatok emellett egy 2050-ig tartó, rendszerszintű állami támogatási program kidolgozását szorgalmazzák a hosszú távú klímacélok elérése érdekében.

Forrás és ábra: Másfélfok
Nyitókép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu