A karbonlábnyom csökkentésének titka a pontos mérés: nagy dobásra készülnek!
Végre előrefelé mozdulhat a világ a pontosabb, átfogóbb karbonlábnyom számítások felé, ugyan is Kína június második felében bejelentette: új karbonlábnyom-kezelési rendszert léptet életbe 2027-től, amit 2030-tól tovább szigorít. De miért is fontos ez?
Könnyen belátható, hogy a karbonlábnyom számítások (lásd lentebb a fogalmat és megközelítését) modernizálása, szabályozása a világ egyik legnagyobb gazdaságában kulcsfontosságú lépés. Közel sem csak az ázsiai nagyhatalom saját klímacéljainak eléréséért, hanem azért is, hogy a kínai gyártók is mind jobban tudjanak alkalmazkozni a fejlett világ fogyasztóinak, vállalatainak egyre zöldebb elvárásaihoz. Azaz
a kínai exportőröknek adott esetben az európai és amerikai (jóval szigorúbb) szén-dioxid szabályozást, a karbonlábnyom mérési protokollokat is teljesíteniük kell
– hívja fel a figyelmet a Reuters hírportál friss anyaga.
Száz kulcstermék és a karbonlábnyom mérése
Ilyen megfontolásból a kínai Ökológiai és Környezetvédelmi Minisztérium által részletezett új kínai „karbonlábnyom-kezelési rendszer” (carbon footprint management system) 2027-ben lép hatályba, és a kínai gazdaság mintegy 100 kulcsfontosságú termékének szén-dioxid kibocsátásának mérésére állít fel szabványokat egy politikai dokumentum szerint.
Elemzők szerint a számítások kulcsfontosságú szerepet játszhatnak Kína azon törekvéseiben, hogy az óriási ország hatékonyan csökkentse a termékek gyártásához köthető szén-dioxid kibocsátásokat. Továbbá (ahogyan utaltunk rá) elkerülje a kereskedelmi feszültségeket és az Európai Unió új szén-dioxid adója miatti magas importvámokat.
A lépés azt mutatja, hogy Kína igyekszik felzárkózni az EU új, gyorsan változó zöld jogszabályaihoz (ESG, CSRD, CSDDD és tárasaik), amelyek ma már egyértelműek. Sőt, egyre szigorúbb szabályokat határoztak meg a termékek karbonlábnyomának mérésére és a mérési eredmények közzétételére – fejtette ki Ma Jun, a pekingi Köz- és Környezetvédelmi Ügyek Intézetének (Institute of Public and Environmental Affairs) igazgatója.
„Kína későn kapcsolódott be ebbe az egész zöldítési folyamatba, így még vannak hiányosságok, amelyeket pótolni kell” – ismerte be Ma. Ez az új, karbonlábnyomot mérő rendszer most érdemben segítheti Kínát abban is, hogy végre valódi, hathatós ösztönzőket állítson csatasorba a vállalatok és a magánszemélyek számára, már amennyiben azok vállalják a kibocsátások csökkentését — tette hozzá Ma.
Büntetővámok jönnek az EU-ba érkező, nem kellően zöld termékekre
Mivel Európa szén-dioxid határkiigazítási mechanizmusa (CBAM) 2026-ban büntetővámokat helyez kilátásba, a régión kívüli országok egyre inkább aggódnak a gyártásukra gyakorolt hatások miatt.
Néhány ország vezetése, mint például Dél-Afrikáé, a napokban fontolóra vette, hogy panaszt nyújtanak be a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO). Kritikusok szerint az EU szabályai ugyanis igazságtalanul büntetik az EU-ba exportáló fejlődő országokat, és – többek között – nem veszik figyelembe az exportáló országok átfogó kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseit.
Az eredeti cikkek és továbi részletek (angol nyelven):
https://www.chinadaily.com.cn/a/202406/07/WS6662beb2a31082fc043cb7cc.html
Kisokos: mi az a karbonlábnyom és miért fontos?
A „karbonlábnyom” tehát egy olyan kifejezés, amely egy személy vagy szervezet összes – közvetlen és közvetett – üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátását jelenti. Karbonlábnyommal rendelkeznek nemcsak az emberek és szervezetek, hanem a rendezvények és termékek is.
Az üvegházhatású gázok (ühg-k) közé tartoznak: CO2, CH4, N2O, HFC-k, PFC-k, SF6
A tankönyvi megfogalmazás szerint egy vállalat vagy szervezet teljes karbonlábnyoma a különböző kibocsátási források széles skálájából áll össze. Ide tartoznak a közvetlen hatások, mint például az üzemanyagok használata a logisztikában vagy akár a céges autók szintjén. Valamint a közvetett hatások, mint az alkalmazottak munkába járása vagy a beszállítói lánc egyéb szervezeteitől származó kibocsátások. Például, ha egy cég almafeldolgozással foglalkozik, akkor a beszállítók által a telephelyre szállított alma szállításának kibocsátása is az adott vállalatot terheli – hiszen ha az almafeldolgozó nem létezne, nem lenne szükség az alma szállítására sem.
Amikor egy szervezet karbonlábnyomát számoljuk, fontos, hogy a lehető legszélesebb körben azonosítsuk a kibocsátási forrásokat. Ez azért elengedhetetlen, hogy átfogó képet kapjunk a szervezet kibocsátásának mértékéről.
A pontos karbonlábnyom kiszámításához jól felépített folyamatot kell követni, amely segít azonosítani az összes kibocsátási forrást. Célszerű a kibocsátásokat aszerint csoportosítani, hogy a szervezet mennyire képes befolyásolni azokat. Így három fő kategóriába oszthatjuk a kibocsátási forrásokat:
- Közvetlen kibocsátások: Ide tartoznak a szervezet közvetlen irányítása alatt álló kibocsátások, például a saját járműpark üzemeltetése.
- Közvetett kibocsátások: Ezek azok a kibocsátások, amelyek a szervezet energiafogyasztásából származnak, mint például az elektromos áram használata.
- Egyéb közvetett kibocsátások: Ide tartoznak azok a kibocsátások, amelyek a szervezet ellátási láncából, alkalmazottainak utazásaiból és egyéb, közvetett forrásokból erednek.
2030-ra a duplájára nő a mérendő kulcstermékek száma
Ezek az (eredeti) intézkedések és kategorizálások végső soron lehetővé teszik, hogy a szervezetek hatékonyabban tudják kezelni és csökkenteni karbonlábnyomukat.
A tervek szerint 2030-ra a nemzeti szénlábnyom-kezelési rendszert tovább finomítják és sokkal változatosabb helyzetekben alkalmazzák majd. A konkrét szénlábnyom-számítási szabályokkal és szabványokkal rendelkező kulcsfontosságú termékek száma 200-ra nő.
Kína várhatóan jelentős mértékben hozzájárul az akkorra kialakuló nemzetközi termék szénlábnyom-szabályok fejlesztéséhez.
Fotó: Unsplash
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
