Kutatás: a hódok menthetnek meg a klímaváltozástól?

hód

A klímaváltozás elleni harcban általában napelemekre, szélerőművekre vagy elektromos autókra gondolunk. De mi van akkor, ha az egyik leghatékonyabb „megoldás” már régóta itt él velünk – és épp egy gátat épít valahol egy patak mentén?

Egy friss svájci kutatás szerint a hódok meglepően fontos szerepet játszhatnak a szén-dioxid megkötésében.

A hódok régóta ismertek arról, hogy gátakat építenek, fákat döntenek ki, és teljesen átformálják környezetüket. Nem véletlenül nevezik őket a természet mérnökeinek. Egy svájci kutatás most részletesen megvizsgálta, milyen hatással van ez a tevékenység a szén körforgására.

A vizsgálat egy mindössze 0,8 kilométeres patakszakaszon zajlott Észak-Svájcban. Mielőtt 2010-ben hódokat telepítettek volna a területre, a táj inkább egy fákkal borított ártérre hasonlított. A hódok azonban rövid idő alatt jelentősen átalakították a környezetet: fákat vágtak ki a gátépítéshez, megnyitották a lombkoronát, és új, vízzel borított élőhelyeket hoztak létre. Ez a változás nemcsak látványos volt, hanem mérhető hatással járt a szén-dioxid felhasználásban is.

hód
Fotó: Kriska Ferenc

Meglepő számok: a hódok mint szénelnyelők

A kutatók részletes méréseket végeztek: elemezték a vízben oldott szenet, a légkörbe jutó kibocsátásokat, valamint az üledékben, növényzetben és elhalt fában tárolt mennyiségeket. Üledékmintákat vettek, növényi mintákat gyűjtöttek – például a patak mentén növekvő algákból –, és a víz áramlását is vizsgálták, hogy pontos képet kapjanak a rendszer működéséről. Az eredmény egyértelmű volt:

a hódok által létrehozott vizes élőhely nettó szénelnyelőként működött. Évente 98–133 tonna szenet kötött meg, ami nagyjából 832–1129 hordó olaj elégetésének felel meg.

Ez különösen fontos, mert azt jelenti: a hódok nemcsak átalakítják a környezetüket, hanem aktívan hozzájárulnak a légköri szén-dioxid csökkentéséhez is.

Miért működik ez ilyen jól?

A válasz a részletekben rejlik. Amikor a hódok gátakat építenek, lelassítják a víz áramlását. Ennek hatására az üledék és az elhalt szerves anyag felhalmozódik, és hosszú időre „csapdába esik”. Ezek az anyagok szénben gazdagok, így a terület természetes raktárként kezd működni. Eközben az újonnan megjelenő növényzet – például az algák és kisebb növények – szintén megköti a szén-dioxidot. A rendszer tehát több ponton is „dolgozik”: egyszerre tárol és megköt.

Ráadásul a hódok által létrehozott vizes élőhelyek ellenállóbbá teszik a tájat. Egy nedvesebb, vízzel telített környezet például kevésbé hajlamos a pusztító erdőtüzekre, így nemcsak több szenet köt meg, hanem meg is akadályozza annak visszakerülését a légkörbe.

Visszatérő faj, új szerepben

A hódok története nem mindig volt ilyen pozitív. Európában és Észak-Amerikában évszázadokon át intenzíven vadászták őket, főként prémjük miatt, ami szinte a kihalás szélére sodorta a fajt. Ezzel együtt eltűntek azok a vizes élőhelyek is, amelyek kulcsszerepet játszanak a szénmegkötésben.

Most azonban, hogy a hódpopulációk lassan helyreállnak, a kutatók új szemmel kezdenek tekinteni rájuk. Egyes becslések szerint Svájcban a hódok által létrehozott élőhelyek akár az ország éves szén-dioxid-kibocsátásának 1,2–1,8%-át is ellensúlyozhatják. Más kutatások még ennél is nagyobb hatást sugallnak: például a Colorado állambeli Sziklás-hegység Nemzeti Parkban a hódokhoz köthető vizes élőhelyek a teljes széntárolás akár 23%-át is adhatják.

*

Olvassa el a magyarországi hódokról írt korábbi cikkünket is:
https://green.hu/cikkek/hodok-vertek-tanyat-az-m0-as-feluljaro-arnyekaban-es-ez-jo-nekunk/

Nem csodafegyver, de fontos szövetséges

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: a hódok önmagukban nem fogják megoldani a klímaváltozást. Az eredmények egyetlen vizsgált területre épülnek, és a hatás mértéke sok tényezőtől függ – például az éghajlattól, a növényzettől vagy attól, mennyi hely áll rendelkezésre a hódok terjeszkedéséhez.

Mégis, a kép egyértelműen biztató. A hódok jelenléte költséghatékony módon segíthet a természetes rendszerek helyreállításában, miközben hozzájárul a klímavédelemhez is.

Emily Fairfax, a Minnesotai Egyetem kutatója szerint az ilyen eredmények segítenek lebontani a hódokkal kapcsolatos negatív előítéleteket. „Sokan hajlamosak problémaként tekinteni rájuk, és azonnal szabályozni akarják a számukat” – mondta. „Pedig lehet, hogy semmit sem kell tennünk – csak hagyni, hogy a hódok hódok legyenek.”

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete talán az, hogy a természetes folyamatokkal való együttműködés nemcsak ökológiailag, hanem gazdaságilag is előnyös.

Forrás: Live Science
Nyitókép: Szendőfi Balázs

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó